AudioQuest Storm és Dragon Source tápkábelek tesztje

Hangból gondolat

2018. április 13., péntek, 16:35

AudioQuest audio hifi kábel tápkábel AudioQuest kábel AudioQuest tápkábel audio kábel hifi kábel high end kábel teszt tápkábel teszt high end tápkábel

Hónunk alá csaptuk az AudioQuest legújabb tápkábeleit és ellátogattunk néhány helyre. Különböző kategóriájú és összetételű hangrendszereken végeztünk összehasonlító tesztelést, hogy kiderítsük, milyen különbségekre számíthatunk a high end szintjein egyre feljebb és feljebb lépve?

Még mindig kábelezünk?

Laikus olvasónk azt gondolhatná, kiindulva napjaink trendi és villámgyors vezeték nélküli digitális technológiáiból, hogy a legnagyobb tudású hifi rendszerek sem igényelnek kábelt. Valójában azonban nem így van, legalábbis azzal a feltételezéssel, hogy a hallgató a számára elérhető legjobb hangot akarja megvalósítani.

A hifi és házimozi rendszerek építése, túl azon, hogy segít év(tized)ekre előre megtervezni/kimeríteni költségvetésünket, arra is megtanít, hogy megértsük a részek közti összefüggéseket. Jó volna végre meggyőződéssel tapasztalni, hogy az elektromos kábelnek nincsen befolyása egy hangrendszerre, ám eddig akárhányszor nekifutottunk e kísérletnek, mindig az ellenkezője bizonyosodott be, vagyis a kábel valamit csinált és többnyire a zene javára. Ettől még nem állítjuk azt, hogy mindenkinek kötelező high end tápkábelt illesztenie hangrendszerébe, de ennek komponensnek az előnye sem hagyható figyelmen kívül, főleg azoknak, akik maximalista szemlélettel rendelkeznek és nem csak hallgatni akarják a zenét, hanem annak részesévé is akarnak válni.

Ahogy korábbi hírünkben említettük, az AudioQuest új tápkábeleinek fejlesztésében fontos szerepet játszott Garth Powell, neki köszönhetjük a Niagara tápszűrőket is. A korábbi generációhoz hasonló árazást alkalmaztak, ám kicseréltek néhány technológiát. Immár Storm és Dragon sorozat is háromeres, a nulla-fázis-föld szekciókat elkülönítve tartalmazó kábellé változott, szemben a korábbi, egyetlen köpenybe zárt kialakítással.

AudioQuest Thunder

A széria legkisebb tagja, mely ún. hosszú szemcséjű (LGC) és tömör (PSC) réz vezetőket tartalmaz. Épp úgy, mint a többi viharos nevű testvért, ezt a kábelt is magas áramigényű eszközök elé szánják. Megtalálható benne a gyártó saját szabadalmát képező földelési zajt (Ground Noise Dissipation) és rádiófrekvenciás zavarokat elnyelő (Dielectric-Bias System) technológia, utóbbit eredetileg a gyártó Niagara tápszűrőihez fejlesztették ki. A Thunder 2 méteres verziója kb. 210 000 Ft-ba kerül.

AudioQuest Tornado

A Tornado ugyanazokat a vezetést javító, zavarokat szűrő módszereket tartalmazza, mint a Thunder, viszont benne tömör (PSC) és polírozott (PSC+) vezetőszálak találhatók, ezek keresztmetszetéről, ill. a szálak vastagságáról nem osztott meg részletesebb információt a gyártó. Persze a nap végén amúgy sem a száraz adatokra, hanem a hallható különbségekre vagyunk kíváncsiak. A simább felületű rézzel épített Tornado nem csak a rendszerünk hangját, hanem a végösszeget is feljebb repíti, belőle a 2 méteres verzió kb. 333 000 Ft-ért vihető haza.

AudioQuest Hurricane

A Hurricane vöröses színű köpenyével tűnik ki társai közül. Belsejében csak polírozott (PSC+) vezetőszálak találhatók. Vastagságban, tömörségben ránézésre nem különbözik kisebb testvéreitől. Elméletileg ez a kábel kell, hogy drámai javulást okozzon az abszolút high end rendszer tulajdonosoknak, már amennyiben a 2 méteres verzió kb. 555 000 Ft-os árát vesszük figyelembe.

AudioQuest Dragon Source

Tesztünk kakukktojása (mivel a Dragon modellek a Storm szériától külön, még feljebb helyezkednek el), az AudioQuest tápkábel családjának legnemesebbike. A Dragon sorozatban található egy magas áramigényű komponensekhez (High Current) és egy forrás eszközökhöz (Source) kifejlesztett kiadás is, mi most utóbbival foglalkozunk. A Dragon Source belsejében tömör ezüst (PSS) és polírozott réz (PSC+) vezetőszálak találhatók. Érdekes módon ez a vezeték a leginkább rugalmas (vagy jobban mondva legkevésbé merev) mind közül. Belőle az 1 méteres változat kerül kb. 950 000 Ft-ba.

Tesztkörülmények

A kábelek kialakítása minőséget sugall, ám masszív felépítésük egyben hátrányt is jelenthet, ha a felhasználó készülékei szűkösen helyezkednek el. Mindenképpen célszerű a hangrendszer elemei közt és mögött legalább fél méteres (nem vicc) szabad helyet hagyni annak érdekében, hogy a vaskos kábeleket zökkenőmentesen el lehessen vezetni és be lehessen kötni. Jelen esetben nem nyerő, ha hagyjuk saját súlyán lógni a kábelt, célszerű alátámasztani, ugyanis könnyen kimozdulhat az aljzatból.

A tápkábeleket magunkkal vittük korábbi Niagara csoporttesztünkhöz az Extreme Audio (Triangle hangfalak, Musical Fidelity CD-játszó, elő-végfok valamint egy másik szobában Triangle állványos dobozok Music Hall elektronikával) és az Octogon Audio (Focal Sopra hangsugárzó pár, Parasound elő-végfok, OPPO BD-játszó) bemutatótermekbe. A harmadik, egy héttel később sorra kerülő helyszín nem hifi üzlet, hanem magánszemély lakása volt. Itt cseppet sem hétköznapi installáció fogadott minket. Az embernagyságú Vienna Acoustics hangfalak és masszív, dohányzóasztal méretű végerősítő már önmagukban felkeltené sokak kíváncsiságát, de a Core Audio saját fejlesztésű és gyártású forráseszköz rendszere is megér egy misét.

Tehát az utolsó állomáson minket és a kábeleket fogadó sztereó rendszer olyan lejátszóról kapta a jelet, amit két magyar úriember (a Core Audio alapítói) álmodott meg. A forráseszköz három komponensből állt: egy egyedi építésű számítógépből, külső USB hídból (Core Audio Karuna) valamint egy DA konverterből (a Core Audio termékeire egy jövőbeni cikkben fogunk részletesebben visszatérni) állt. A tápkábelek sajnos korlátozott mennyiségben, ill. hosszúságban álltak rendelkezésünkre, ezért mindössze a végerősítőben és a transzportban cserélgettük őket - és talán nehezen hihető, de még így is drámai különbségeket kaptunk. Egyébiránt az első két csoportteszten hárman, az utolsón pedig öten vettünk részt. Mindhárom helyen az alábbi zeneszámokat hallgattuk meg:

- Diana Krall - I Love Being Here With You

- Cassandra Wilson - Red Guitar

- Oscar Peterson - Ja Da

Hangminőség

Az Extreme Audio meglátogatása különösen az állványos hangfalakat tartalmazó szobájában lévő Music Hall CD-játszó/erősítő páros miatt volt tanulságos. Először csak a lejátszó, majd az erősítő is kapott Thunder tápkábelt és mindkét lépéssel szélesebbé vált a hangszínpad, továbbá az énekes és a zenészek pozíciója is határozottabbá vált. A sima fekete gyári vezetékekkel kicsit bizonytalanul, egymásba beleolvadó hangok egyvelegeként lebegett a tér, és a Triangle hangdobozok magastartománya a mi ízlésünknek nyers, száraz volt. Az első Thunder pihentetőbbé és természetesebbé tette a dinamikát, a második széthúzta a teret és helyük felé tessékelte a részleteket, a Niagara 1000 tápszűrő pedig kivette a hangfalakból az említett nyersességet.

Az Octogon Audio bemutatótermében a sok készülék és kevés kábel némileg megkötötte kezünket: mindkét Dragon Source kábelt eleve felhasználtuk (egyet a lejátszóhoz és egyet az előerősítőhöz), viszont a Parasound JC1 monoblokkok számára első körben csak Thunder kábeleket adtunk (ide is elsősorban a Niagara csoportteszt miatt jöttünk). Amikor azonban a két Thunder kicserélődött Tornadóra, döbbenettel konstatáltuk, hogy mennyi potenciál rejtőzött még a rendszerben. A dinamikai határok még feljebb tolódtak és a zenéből számos zavaró tényező (enyhén búgó mélyek, leheletnyit domináns ének) egyszerűen eltűnt. Olyan hibák is megszűntek, amiket a teszt elején még szobaakusztikai problémaként könyveltünk el. Itt (és az Extreme Audio-ban is) azt érzékeltük, hogy a tápkábelek hatása nagyjából ugyanazon területekre (térelhelyezés, basszus árnyalás, a vártnál könnyedebb dinamikai ábrázolás) irányul, egyiknél sem tűnt úgy, hogy a kábel a maga ízére akarná alakítani az összképet, mindössze az előbb, zárójelben írt javulások váltak kategóriánként felfelé lépkedve egyre határozottabbá.

A lakásban lévő, Core Audio munkatársai által összeállított hangrendszer eleve high end tápkábelekkel volt felvértezve, amikhez viszonyítva a Thunder/Tornado ahogy sejtettük, még nem okozott drámai javulást, de bizonyos részleteket egyértelműen máshogy mutatott: Diana Krall számában a nagybőgő húsosabb volt és az ének úgymond befolyt, könnyedség nélkül, tényszerűen libbent a tér közepére. Az Oscar Peterson számban felfigyeltünk a nagybőgő tompa umpf-szerű impulzusaira, ezek a rendszerben eredetileg lévő tápkábelekhez képest élénkebben kirajzolódtak, szintúgy a zongora kalapácsok levegőben ütődő magas frekvenciái. Mindannyian máshogy fejeztük ki véleményünket, de ugyanarra gondoltunk: hogy valami, valamiért megfogja a dinamikát.

A Hurricane végfokba való beillesztésével a xilofon csilingelése beleúszott fülünkbe és általában a részletek könnyebben megragadták a figyelmünket. Megnőtt a mikrodinamika, a csendesebb effektusokat is könnyebben észrevettük. Az énekhang és más meghatározó, erőteljes hangszerek kötetlenebb stílust vettek fel, megindulva (vagy találóbb szó lenne a támadva) a kanapé felé. Hogy a mellettünk ülő, külső személy szavait idézzük, a zenekar lassan beköltözött a nappaliba.

Ezután a transzportban lévő Tornado is Hurricane tápkábelre cserélődött. A középre tóduló ének ettől transzparens felhővé (könnyedebbé) változott, a tér minden irányban megnőtt és kaptunk egy nehezen megfogalmazható, magával ragadó érzetet. Utóbbi leginkább úgy írható le, mintha beültünk volna egy terem első és második széksorába, onnan figyelve az előadást. A következő fordulatot (Dragon Source a Hurricane helyére) nem lépésnek, hanem ugrásnak fogtuk fel. A Dragon Source hozta egyértelműen a legnagyobb változást (ami valahol az árat figyelembe véve el is várható), vele a hangszerek saját, sejtelmesség, távolság, visszafogottság nélküli, intim, önmagukra jellemző hangja, karaktere, érzete jelent meg. A komplett zene mágnesként vonzotta figyelmünket és gondolatainkat, magával ragadt és nem engedte, hogy másra figyeljünk. A bőgő pendülései kitisztultak és könnyedén, megfoghatatlanul terjedtek minden irányba, kicsit azt az illúziót keltve, hogy még a mi testünk is a húrok rezgésében úszik.

Záró körök

Végezetül tettünk egy próbát: a DA konvertert kihúztuk a tulajdonos kábelén keresztül dolgozó 7000-ből és egy Niagara 1000-hez csatlakoztattuk, egy Tornado tápkábel használatával. Itt az ezidáig gondosan felépített élményünk semmivé foszlott és egy nyers, túlzottan analitikus hangképet kaptunk helyette. Pedig csak a DAC tápforrásán variáltunk! Mi szűrhető le ebből tanulságként? Bizonyos ponton túl a hifi rendszerek kábelezése, áramellátása olyan szintű finomhangolássá válik, ami körültekintést, odafigyelést (és nem utolsósorban szakértelmet) igényel. Minden lehetséges variációt érdemes kipróbálni és az elhanyagolhatónak látszó komponensek se biztos, hogy ártatlan résztvevők a játékban. Ha belegondolunk abba, hogy a harmadik teszthelyszínen szinte végig csak a transzport tápkábelét cserélgettük és mégis drámai eltéréseket kaptunk, akkor sejthető, hogy egy legfelső minőségig fokozott kábelezés még további dimenziókat nyitott volna meg. Mi azonban már félúton is döbbenettel adóztunk, hiszen semmit sem hiányoltunk a zenéből, tulajdonképpen nem is kerestünk többé, csak kaptunk. Maradhatunk tehát az alaptézisnél, miszerint általában (nem mindig, de ha a rendszer lehetővé teszi, akkor többnyire) a legnagyobb a legjobb, avagy a mérnöki munka mindig megmutatkozik. Ennek ellenére a valós tapasztalat, a személyes kipróbálás fontosságát sem tudjuk eléggé hangsúlyozni, elvégre mindenki kicsit mást vár el a rendszerétől és az már a vásárló ízlésén no meg pénztárcáján múlik, hogy mennyire engedi be otthonába ill. saját tudatába a nagybetűs Zenét.

Rövid konklúzió: melyik tápkábelt tartottuk volna meg? Bármelyiket. A maga kategóriájában mindegyik hozott változást. Nem bántuk volna, ha a KáCsa Audió elfelejti visszakérni a Dragon Source-t, de a Hurricane extra lendületessége, óvatosan kezelt mikrodinamika árnyalása is emlékezetes volt. A Thunder is hozott változást bizonyos szintig, de a 2. és 3. teszthelyszínen már sorompóként állt a magával ragadó élmény elé. Célszerű tehát mindent a maga kategóriája szerint fülügyre venni!

1 2

Következő oldal >