AudioQuest Rocket 33 és Rocket 44 hangfalkábelek tesztje

2020. március 27., péntek, 05:10

AudioQuest audio hifi kábel hangfalkábel AudioQuest kábel AudioQuest hangfalkábel audio kábel hifi kábel kábel teszt hangfalkábel teszt AudioQuest kábel teszt AudioQuest hangfalkábel teszt

Korábbiakban már kipróbáltuk az AudioQuest néhány, alacsonyabb kategóriásnak mondható, mégis remek ár/érték arányú hangfalkábelét. E tesztünkben tovább lépünk, és megvizsgáljuk, mit kínálnak a gyártó valamivel nagyobb, Rocket 33 és Rocket 44 fantázianevű modelljei.

Bevezetés

Az AudioQuest Rocket szériás hangfalkábelek mindegyike különféle opciókkal, eltérő kialakítással rendelhető meg. A mi tesztalanyaink banándugóval szereltek voltak, a Rocket 33 összetétele 64 % tömör PSC (Perfect Surface Copper) valamint 36 % szintén tömör LGC (Long-Grain Copper), míg a Rocket 44-nél 67 % tömör PSC+ (Perfect Surface Copper+) és 33 % tömör PSC (Perfect Surface Copper) az arány, természetesen mindkettő oxigénmentes.

Létezik kettős kábelezésre alkalmas kivitel is, a banándugók helyett pedig választhatunk Multi-Spade villát is, ha az előbbi opciót a hangsugárzónk nem pártolja, vagy ennek a használata a kényelmesebb a számunkra. A Rocket 33 aranyozott, míg a Rocket 44 ezüstözött Z-dugókkal szerelve került hozzánk. Mindkét kábel irányított, amit a megfelelő végen a csatlakozókon a "Speaker" felirat jelez, sőt még a jobb-bal oldalt is jelölték. A tesztalanyok hosszúsága 2x3 m-es volt, de természetesen gyakorlatilag bármilyen méretben kaphatóak.

Belül mindkettőben "Double Star Quad", koncentrikus szerkezetet találunk, a kettő közötti különbség a szigetelésben, illetve a belső vezetőszál keresztmetszetében rejlik elsősorban. A Rocket 44 fekete-zöld szövet, vagy fekete CL3 PVC köpeny kap zöld csíkkal, míg a Rocket 33 fekete-vörös szövet, vagy fekete CL3 PVC köpenyt kapunk, de már vörös csíkkal. Ezen túlmenően a vezetők keresztmetszete a Rocket 44 esetében 13 AWG (2,63 mm2) szálanként, míg a Rocket 33 14 AWG (2,08 mm2). A Rocket 33 SureGrip 300 BFA/banándugóval lett ellátva, míg a Rocket 44-re az 500-as sorozatú banándugó került.

Tesztkörnyezet, tesztzenék

Teszteszközeink közt Naim, Krell, Parasound és Luxman elektronikák, valamint Focal, Monitor Audio, Triangle és Sonus faber hangfalak szerepeltek. A vizsgálatot megelőzően mindkét hangfalkábelt alaposan bejárattuk a már jól bevált IsoTek lemezünkkel, hanganyagból is olyanokat választottunk, amelyek ilyen esetekre is tökéletesek, viszont a hétköznapokban is bárki szívesen hallgatja azokat. Így került a lejátszóba a Rolling Stones - Greatest Hits lemeze, ami DSD remaster, felfrissítettük emlékeinket azon a téren, hogy Tori Amos hogyan is játszott a Deutsche Gramophone kiadó vezénylése alatt, de előkerült a Megadeth remasterelt és egyszerre remixelt egyik albuma is, ahogyan nem feledkeztünk meg Petrucciani zongora virtuozitásáról sem, de a Négy Évszak SACD változata is előkerült.

Az összehasonlító kábeltesztek nem úgy zajlanak le, mint elektronikáknál. Azok esetében sokszor gyorsan lehet dönteni, majd belemerülni a zenehallgatásba, hangfalkábeleknél azonban más a helyzet. Itt a teszt sokkal nagyobb odafigyelést igényel, hiszen a sokszor rejtett apróságokat zömmel csak koncentrálva fedezhetjük fel. Mindkét kábel kiegyensúlyozott, egyik irányba sem húzó karakterű. A dinamika-tartományt is megtartják, viszont elsőre nem nyújtanak semmi igazán érzékelhetőt, pontosabban definiálhatót. Ez tulajdonképpen nem baj, hiszen a hangfalkábelek elsődleges szerepe az, hogy ne változtassanak az elektronikák hangképén, csupán hozzák ki abból a legtöbbet, illetve a lehető legjobban szolgálják ki a hangsugárzónkat.

A mélytartomány egyértelmű, pregnáns és megfogott volt, ahogy a magashangok is tisztán szólaltak meg mindkét kábellel. Különbséget hosszas és többszöri hallgatás után a térmélységben fedezünk fel, a Rocket 44 előnyére. A hangszínpad oldalirányú kiterjedéséből nem vesznek el a kábelek, megkaptuk a rendszerünkön megszokott hatalmas teret, a hangok szépen léptek ki a szoba falai közül, a Rocket 44 pedig valamivel több részletet mutatott és picit folyékonyabb megszólalást produkált. Érezhető volt a különböző eljárású technikával masterelt vagy felújított zenék közötti minőségi különbség is, de korántsem annyira határozottan, mint azt megszoktuk. Az akusztikus felvételek kellő természetességgel szóltak, ahogyan a zongora hangja is. Az elektromos gitárok is pont annyira voltak fémesek, mint ahogyan szeretjük azokat. Keményen lecsaptak, némi gríz is vegyült a húrok közé, de a pontosság stabil volt mindvégig, bizony nem tévesztettek a zenészek. Nagyobb hangerőn sem változtatott az arculatán egyik Rocket sem, egyszerűen csak követték a terjedelmesebb energiafolyamot, mindazt pedig figyelemmel, és fegyelemmel, tehát nem engedték ki a gyeplőt a kezük közül, de nem is változtattak az előadás karakterén. Levegőből pont eleget kaptunk, több nem is kell a zenészeknek, így marad ugyanis meg az egységességük, de nem zavarták egymást semmiben az előadás során.

Összegzés

Az AudioQuest Rocket 33 és AudioQuest Rocket 44 hangfalkábelekről elmondhatjuk, hogy kategóriájuknak stabil darabjai, de annál talán még valamivel magasabb szintű rendszerben is megállhatják a helyüket. Ez már bőven az audiofil kategória, de meg merjük kockáztatni azt is, hogy akár a high end alsó szegmensében is szépen teljesítenének, nagyobb előrelépéshez bizony mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlnunk. Kiemelten lényeges, hogy nem húznak egyik irányba sem, kiegyensúlyozott, a tartományokat szépen megjelenítő hangjukkal igazán elégedettek voltunk. A két kábel hangzását tekintve csak gondolatnyi pozitív eltérések vannak a drágábbik javára, de könnyen meglehet, hogy egy bizonyos rendszerben vagy fülnek ezek is mérvadóak lehetnek. Mivel kialakításuk igényes és esztétikus, nem merevek, könnyen kezelhetők, bátran ajánljuk minden olyan enteriőrbe, ahol lényeges, hogy kábeleink is jól mutassanak amellett, hogy szépen is szólnak. A két Rocket esetében ugyanis találkozik a külcsín és a belbecs, ráadásul kategóriájukban abszolút korrekt áron.

1 2

Következő oldal >