AudioQuest JitterBug USB adat és táp zajszűrő teszt

Ügyes kis bogár

2016. február 10., szerda, 19:45

AudioQuest audio hifi USB zajszűrő USB szűrő táp szűrő táp zajszűrő tápzaj USB tápzaj zajszűrő teszt USB szűrő teszt USB zajszűrő teszt

Amikor az AudioQuest egy éve bejelentette a JitterBug-ot, az első gondolatunk az volt, hogy ez egy remek ötlet, a második pedig az, hogy biztosan legalább 200 euró lesz az ára. Szerencsére nem így lett, legalábbis az árát tekintve, mivel az amerikai gyártó vonzó árcédulát tűzött a kis apróságra. Ám a másik dologban, vagyis, hogy ez egy jó ötlet, nem változott semmi, ma is annak tartjuk. Elvégre a tápszűrők remekül teljesítenek a 230 voltos otthoni hálózaton is. No de álljunk csak meg! Kell ez egy USB-re?

Miért jó ötlet az USB-s tápszűrés?

Ha zaj van, azt szűrni kell. No de miért lenne zaj? Azért, mert a számítógépek, hang szempontjából valóságos zajgyárak.

Ha egy hifi elektronika tetejét leemelve kapcsoló üzemű tápot látunk, sokan máris megvetően csóválják a fejüket. A számítógépek esetében azonban ez az elfogadott megoldás, nincs toroid transzformátoros PC a piacon, ez nem az a világ, közben ma már rengeteget hallgatunk zenét számítógépekről. Ehhez tehetjük hozzá a hifizés egy másik alap-gondolatát, miszerint jó, ha egy adott elektronika csak egyetlen feladatra koncentrál. A számítógép esetében ez szinte teljesíthetetlen elvárás. Éppen ezért biztosak lehetünk benne, hogy bármi, ami a számítógépből kijön, zajosabb lesz, mint az, ami egy hifi berendezés kimenetén csordul kifelé.

No de gond ez egy digitális jelfolyamnál?

Elsőre furcsának tűnhet, de még a DAC nélküli lejátszók is meghálálják, hogy jó minőségű, kis zajú tápot kapnak. A DAC-ok esetében ez még inkább érvényesül, hiszen itt már kézzelfogható analóg jel is van, amihez hozzáadódhat a tápoldalról érkező zaj egy része. Ez egyszerű, könnyen belátható. Vagyis a tápszűrés jó, a kérdés csak az, hogy mennyire?

A JitterBug olcsó és egyszerű

Tesztünk írása közben az AudioQuest márkaképviseletének, a KáCsa Audiónak honlapján a kis szűrő 15 880 forintos áron szerepel, ami egy doboz fagyiért sok volna, de egy hifis zajszűrőért nem sok. Persze a JitterBug nem is egy bonyolult szerkezet, nincs rajta sem kapcsoló, sem kijelző, nincs hozzá alkalmazás és nem főz kávét sem. Installálni sem kell, csak bedugni az USB aljzat és a kábelvég közé. Még egy kis toldót is kínál hozzá az AudioQuest. A DragonTail egy Carbon sorozatú USB hosszabbító, vagyis egy jó minőségű, de rövidke kábel, ami elsősorban a kényelmünket szolgálja. Ezt a tesztünk során mi is használtuk ezt, mert így sokkal kényelmesebb volt a szűrőt pár percenként kivenni majd betenni.

Dughattuk volna az előlapi alzatba is a szűrőt és a DAC-ot, de az alaplap és előlap közötti kábelek többnyire elég szerény minőségűek és mi nem azt akartuk letesztelni, hogyan lehet előbb zajjal jól megterhelni a jelet, majd azt utólag megszűrni. Nem tettük, mert a lehető legjobb hangot szerettük volna hallani, mint bármely józan zenerajongó.

Fura. Egy fórumon valaki azt írta, hogy ez egy olyasmi zajszűrés, mint a Dolby B volt a kazettás magnók idejében. Ezen nagyon meglepődtünk, de ha már így alakult, akkor tisztázzuk, hogy a JitterBug nem a zenéből szűri ki a zajt, hanem a tápellátásból, hogy a hangkártya/DAC zavartalanul, jobban működhessen.

Miért nincs hasonló zajszűrés minden eszközben?

Nos, a nyomtatók, scannerek és külső merevlemezek esetében, a zaj nem téma. A gyártókat nem igazán érdekli, hogy milyen zajjal terhelik az USB-t, egészen addig, amíg ez működési hibát nem okoz, így van ez még sok más perifériával is. Az USB-s hangkártyák esete már nem ennyire egyszerű. Akad olyan típus, ami érzékenyebb, akad, ami ellenállóbb a zajokkal szemben. Ahány féle eszköz, annyi féle megoldás.

A teszt

A teszt első lépése még nem a hang vizsgálata volt, hanem az eszközé. Megnéztük, hogy a DAC és számítógép közé illesztve csökken-e a feszültség. A nagyjából 20 perces méricskélés után arra jutottunk, hogy JitterBug nem befolyásolja jelentősen a tápfeszültséget. Alig 0,02-0,05 voltos csökkenést mértünk, ami lényegében a házi műszerünk mérési pontosságának határán van. Ennél jóval nagyobb a tápfeszültség természetes ingadozása is. Vagyis minket sokkal inkább zavart, hogy még a legjobb számítógépünkön is folyamatosan 5,1-5,2 volt között ingadozott a feszültség. Sajnos le kell szögezznünk, hogy ez nem tápfeszültség stabilizáló. Ha 5,2 volt jön ki a számítógépből, akkor annyi jön ki a JitterBug aljzatán is, és ha a feszültség csak 4,9 V, akkor az annyi is marad.

Hogyan hat a zenére a kis szűrő?

Csapjunk is mindjárt a közepébe azzal, hogy az irodai számítógépen, az AudioQuest DragonFly 1.2 USB DAC-ot használva, a mélyek pontosabbak és pergőbbek lettek egy picivel a magasak pedig egy egészen cseppet visszafogottabbá váltak. Néha, mintha kiszélesedne az alsóbb tartományokban a térérzet, máskor teltebb, magabiztosabb a hangzás. A kedvencek között válogatva, Tracey Thorn hangja lepett meg minket elsőként: a JitterBug-ot használva kicsit olyan volt, mintha egy jobb mikrofonba énekelt volna. Kari Bremnes is nyert egy kicsit a szűrővel, dalai érdekesebbé, élettel teltebbé váltak. Jennifer Warnes is, mintha egy picit közelebb lépett volna hozzánk. Hosszas hallgatás után jött egy Cambridge Audio DacMagic Plus, ami saját tápegységet használ, így nem is vártunk hatalmas változást a JitterBug beillesztésétől. Érdekes módon, a hang ismét egy kicsit testesebb lett, de ezúttal a különbség tényleg nagyon minimális volt. A mélyek pontossága néha rámenősebbnek mutatta a zenekar játékát, máskor mintha egy egészen kicsit felszabadultabb lett volna a zene.

Összegezve az irodai számítógépen szerzett tapasztalatokat, a hallottak nem tükrözték a müncheni bemutatón tapasztaltakat. Volt különbség, de nem olyan határozott és feltűnő. Ezért egy csendes délelőttön próbára került néhány családtag számítógépe is. Ezúttal csak az USB-t tápforrásként használó DragonFly társaságában zajlott a teszt és az eredmény nem maradt el. A különbség sokkal nagyobb, határozottabb volt, mint a drágább alkatrészekből épített számítógépen. Megjelent a magasak ellágyulása, amit a JitterBug már Münchenben is megmutatott: természetesebb, hitelesebb és szerethetőbb lett így a zene. Talán, még soha ennyire nem örültünk annak, hogy akad otthon pár gyengébb minőségű számítógép is.

A tanulság mindenesetre egyértelmű és tulajdonképpen nem is meglepő. A zaj, amit a JitterBug távol tart a DAC-tól az a számítógép építési minőségét is tükrözi. Ilyen értelemben, még egy MacBook is az olcsó gépek közé tartozik, mert a tervezésekor nem volt kiemelten fontos az USB kijárat stabil tápfeszültsége. Függ a JitterBug hatásossága a tápegység és az alaplap minőségétől, vagyis minél olcsóbb a gép, annál többet tud segíteni a kis kiegészítő. A laptopok gyártótól és ártól szinte függetlenül, hasznát veszik a szűrésnek, ahogyan az olyan asztali gépek is, amik relatív olcsó alkatrészekből épülnek fel, vagy teli vannak pakolva extra fogyasztókkal, mint például egy nagy teljesítményű videokártya. Hasonló módon nő a szűrő jelentősége akkor is, ha a hangeszközünket egy USB elosztón keresztül, esetleg a monitor USB csatlakozójába dugva szeretnénk használni.

A JitterBug viszonya a DAC-al

Ha csak a tápoldali zajszűrést nézzük, akkor feltételezhetjük, hogy a milliós külső DAC-ok rendelkeznek olyan, hatásos zajszűréssel, ami csökkenti a JitterBug hasznosságát. Ugyanakkor, a milliós berendezésekhez mérten a kis AudioQuest ára jelentéktelen. Úgy érezzük, aki effélével rendelkezik, az meg fogja adni ezt a kis gondoskodást a rendszerének, mert ha már a nagy dolgokra áldozott, nem fog ezen spórolni.

Aki az elérhető árú DAC-ok közül válogat, az már nagyobb eséllyel fogja elsőre is meghallani a kis szűrő hatását. Különösen akkor, ha olyan mini DAC-ot használ, aminek nincs külön tápja, hanem az USB-n keresztül jut a működéséhez szükséges energiához.

A JitterBug viszonya a számítógéppel

Aki laptopot használ, annak jó szívvel ajánljuk a JitterBug használatát. Ha asztali gépe van, akkor sem fogja megbánni ha áldoz egy keveset az AudioQuest apró szűrőjére. Persze vehetünk JitterBug helyett jobb tápot és alaplapot. Egy 14 e forintos alaplap helyett egy 42 e forintosat, tápból pedig 16 helyett 30 ezer forintosat. Bár ekkora árkülönbségből kijön két JitterBug is. A teszt igazolta, hogy a kis szűrő, még a drága gépeknek is jót tesz, ha nem is annyira, mint az olcsóbbaknak. Ami biztos, az az, hogy a JitterBug ártani nem fog a hangnak és nem is kerül igazán sokba. A kérdés csak az, hogy ki hová helyezi fontossági sorrendben?

Segít a JitterBug másban is?

Nos, az AudioQuest nem csak a hangeszközökhöz, hanem mindenhez ajánlja a JitterBug használatát. Az elv egyszerű: a zaj csökkenésével visszaszorítható a jitter és az adatvesztés is. Adatvesztés? Igen. Pontosabban packet error vagy packet loss, ami egy létező jelenség, és amit az USB-re csatlakozó készülékek folyamatos hibaellenőrzéssel és szükség esetén újraküldéssel oldanak meg. Ez nem azt jelenti, hogy nyomtatás esetén az egész dokumentumot újraküldi a gép, hanem azt, hogy az apró csomagocskákra osztott adatból, ha valami pontatlanul érkezik, akkor azt a rendszer ismét átküldi. Ez a dolog normális esetben olyan jelentéktelen, hogy a például egy nyomtatónál nem is vesszük észre, hogy esetleg egy icipicikét lassabban ment át a dokumentum. Az USB-s külső merevlemezek esetében már mérhető a sebesség megváltozása, de normális esetben ez sem jár érzékelhető lassulással. Azt is tegyük hozzá, hogy a külső merevlemezeknek ezer más baja lehet még, ami miatt az adatkapcsolat sebessége nem is szokott igazán feltűnni.

Ennek ellenére, vettük a fáradságot és rászántunk két órát, hogy egy külső merevlemezzel leteszteljünk különböző kábeleket a JitterBug-ot használva, és nélküle is. Az eredmény érdekes lett, bár nem bizonyította egyértelműen a kis szűrő jelentőségét. Az írás/olvasás tesztekre a legnagyobb hatással a meghajtón lévő szabad hely töredezettsége volt. Az üres lemezre 5x gyorsabban tudtunk írni, mint a filmekkel és zenékkel 60 %-ig megpakoltra. A második változó az egyes tesztek közötti, véletlenszerű eltérés volt. Alkalomtól függően, közel +/-7 %-os szórást tapasztaltunk. Az olcsó és igényes kábelek közötti különbség nem volt jelentős, bár tény, hogy igazán rossz minőségűvel nem is rendelkezünk. Ugyanitt azt is meg kell jegyeznünk, hogy a tesztet jó minőségű táppal és alaplappal ellátott számítógépen végeztük, ezért az utolsó és legkisebb változást a JitterBug hozta. Bár amikor átlagoltuk az eredményt, a különbség megjelent, annak a mértéke minimális volt. Az átviteli sebességet a mi rendszerünkben alig több mint 1 %-kal tudta javítani a szűrő beillesztése, ami 10-10 mérés mellett elhanyagolható különbség.

Gyártói ajánlás

Az AudioQuest ajánlását követve, egy USB vezérlőre legfeljebb 2 db (1-1) JitterBugot ajánlott bedugni. Abban az esetben, ha a számítógépünkben van egy USB bővítőkártya, abba további 1-1 JitterBug ajánlott.

Ha egynél több JitterBugot használunk, akkor elsőként természetesen a külső hangeszköz és számítógép közé érdemes tenni egyet, különösen laptopok és olcsóbb számítógépek esetében. A második helyen a számítógépre kötött külső merevlemezek állnak, különösen a laptopokhoz csatlakoztatottak.

Kinek javasoljuk a JitterBug-ot?

Elsősorban azoknak érdemes ebbe a kis eszközbe befektetniük, akik USB-s külső hangkártyát használnak. Közülük is leginkább azok fogják hallani és élvezni a változást, akik külön tápegység nélküli típust használnak. Persze lehet vele kísérletezni más téren is, de itt csodát nem szabad várni.

1 2

Következő oldal >