Audio-Technica ATH-MSR7b fejhallgató teszt

Felbontás nagyban

2019. november 16., szombat, 14:55

Audio-Technica audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató fejhallgató teszt Audio Technica fejhallgató hifi fejhallgató teszt Audio-Technica teszt

Ha megfizethető fejhallgató vásárlására kerül sor, akkor sokan döntenek az Audio-Technica mellett. Ezúttal a kb. 80 000 forintos ATH-MSR7b fejhallgatót mutatjuk be, amely moduláris kábeleinek és Hi-Res Audio tanúsítványának köszönhetően megfontolandó résztvevőnek tűnik a zárt kivitelűek között.

Digitális zenegyűjtők kelléke

Az Audio-Technica ATH-MSR7b azoknak készült, akik egy zárt, fül köré fekvő fejhallgatóval szeretnének (főleg) otthon zenét hallgatni. Az árra alapozva erős középkategóriás összképet sejtet és a gyártó leírása szerint valóban történtek munkák a felszín alatt is.

A fejhallgatóban 45 mm-es, dinamikus rendszerű hangszórók találhatók, melyek membránjára szén bevonatot hordtak fel, hogy a hangkeltő felület extrém keménységű legyen. Emellett káros vibrációt mérsékelő és légmozgást kontrolláló technológia (Air Damping) is segíti az ideális működést, kompenzálva a zárt kialakítás negatívumait.

A fülest ellátták Hi-Res Audio tanúsítvánnyal, ami azt jelenti, hogy a Japán Audió Közösség megítélése szerint a CD-nél magasabb bitrátájú digitális műsorok hallgatására is megfelel a termék. Alkalmasságának feltétele, hogy legalább 40 kHz-ig üzemelni képes hangszórót tartalmazzon. Való igaz, hogy az emberi fül 20 kHz fölötti frekvenciát nem érzékel, mégis van jelentősége a magasabb hangok megszólaltatásának (akit ez jobban érdekel, annak érdemes utána olvasnia).

Küllem

A fejhallgató a díjnyertes ATH-MSR7b továbbfejlesztett változata. A megnevezésben szereplő "b" betű a balanced, azaz szimmetrikus jellemzőre utal. Ehhez a modellhez ugyanis kétféle kábel jár, az egyik hagyományos 3,5 mm-es Jack, a másik pedig 4,4 mm-es Pentaconn végződésű. A gesztus kétségtelenül jóleső. Más kérdés, hogy ma még nagyon kevés hifi készüléken található ilyen aljzat.

Szimmetrikus meghajtáshoz többnyire 4-tűs XLR-t vagy 2,5 mm-es 4-pólusú Jack csatlakozót alkalmaznak. Így is jó lépést tett az Audio-Technica, mert döntésével legalább több felhasználó segít terjeszteni a köztudatba a 4,4 mm-es dugó létjogosultságát.

A fejhallgató meglepően könnyű, mindössze 270 grammos tömege többek között az alumínium háznak is köszönhető. Fejpántja és fülpárnái memória szivacsos bélést tartalmaznak. Tartozékai között az előbb említett kábeleken kívül egy védő batyu is megtalálható. Kétféle színben készül az MSR7b, az egyik a barna kárpitozású, elegáns gunmetal szürke (piros díszítéssel) változat, a másik pedig az általunk is kipróbált, kék sávval dekorált, teljesen fekete kiadás.

Használat közben

A kis tömeg ára, hogy kézben tartva kissé nyikorognak, zörögnek a fejhallgató illesztései. Szerencsére a fejen már nem hallani semmilyen nyikorgást, kattogást. A viszonylag egyszerű kivitelezés nélkülözi a prémium minőségérzetet, a vastagon bélelt párnák viszont határozottan kellemes komfortot nyújtanak. Akik órákat képesek eltölteni fülessel a kobakjukon, azok méltányolni fogják az MSR7b kivitelét. Természetesen együtt kell élni a műbőr kárpit velejárójával, vagyis azzal, hogy melegebb napokon esetleg megizzasztja a fül környékét (mi ősszel teszteltük, nem volt ilyen gondunk). Kagylói elforgatható, de nem összecsukható kialakításúak.

Az 1,2 m hosszú kábelek gumírozott köpenyüknek köszönhetően szinte képtelenek összegabalyodni. A fejhallgató felőli oldalon ún. A2DV csatlakozóval pattintható be a vezeték. Nehéz dolga lesz azoknak, akik ilyen dugóval akarnak majd a gyáritól jobb minőségű kábelt szerezni, jóllehet, semmi sem lehetetlen. A fejhallgató kialakítása on-ear viszonylatban viszonylag kompakt, köszönhetően a szerény kamra mélységnek.

Hangminőség

Az alábbi tapasztalatokat alapos bejáratást követően, Astell&Kern AK Jr DAP és AudioQuest DragonFly Red USB DAC használatával szereztük. Mindkét esetben referencia számlistánkat hívtuk segítségül, illetve néhány órányi Rockmisth (gitárosoknak készült készségfejlesztő játékszoftver) gyakorláshoz is bevetettük a fejhallgatót.

Akik ismerik/szeretik az ATH-M50 karakterét, azoknak hazai pálya érzetét keltheti az MSR7b, utóbbi azonban kicsit könnyedebb, emelkedettebb stílusban közli a zenét. Az olcsó(bb) zárt fejhallgatókhoz képest egyértelműen analitikusabb és szárazabb a közlésmódja, őszintébb. Kerüli a sötét, ködös, nehéz megszólalást, ugyanakkor fő ismertetőjegye a harapós, váratlan, élénkséget hozó dinamika.

A sztereó középpontot határozottan tudja megteremteni és fenntartani. A közeli és távolabbi részleteket egyaránt képes váratlan, feszes módon közölni, ezáltal fenntartja a hallgató figyelmét. Középmagas frekvenciáiban némi hűvösség fedezhető fel, ami hosszabb távon lágyabb stílusú elektronikával, EQ beállítással, vagy esetleg kábelezéssel kompenzálható. Hűvösségéért cserébe nélkülözi a részletek mosását, puhítását. A basszus gondosan adagolt, kicsit száraz, de az a füles árát figyelembe véve józannak nevezhető. A középső hangokat árnyaltság és gazdag felbontás jellemzi, ezek kissé dermedt jellegűek, nem annyira felszabadultak - ismét megjegyezzük, ebben az ársávban más fülesek sem produkálnak levegős középtartományt.

Ahogy zárt fülestől illik, az ATH-MSR7b is befelé, középre igazítva, szűk színpadon ábrázol. A szokásosnál egyértelműen fejlettebb dinamikájának köszönhetően viszont tehetségesen érzékelteti a félreeső helyeket és rezdüléseket. Kicsi, de élő/lélegző térben ábrázol, így nem a zárt füleseknél gyakori klausztrofóbiás tolongás dominál - a hallgató megállás nélkül kíváncsian figyeli, hogy mi következik, hova halad a zene. Szépen összeolvadó, gömbszerű mezőben formálja a teret, amelyben fegyelmezetten helyezi el a részleteket. Mélységérzete minimális, de a zárt kivitel és az ár ismeretében nem is várhatja el senki, hogy ilyen tekintetben ámulatba ejtő legyen.

Fentebb említettük, hogy a füles kerüli a sötét, nehéz tónusokat. Ez az állítás némileg érvényét veszti akkor, ha feljebb emeljük a hangerőt (jelszintet). Ekkor (pl. jó nagy térben felvett orgonazenét fülelve) egyértelműen megnő a zene súlya és teste. Továbbra is kicsit egykedvű magas frekvenciás textúrák jelentkeznek, a mélyhang viszont még ilyenkor is szépen kontrollált és nem válik pufogóssá. A részleteket egyforma odafigyeléssel, törekvéssel emeli ki, ahogy feljebb és feljebb emeljük a hangerőt. Ami a felvételen hűvös, éles, azt úgy is hagyja. Sokan keresnek ilyen tárgyilagos közlésmódot. Ez a fajta karakter nem feltétlenül a hallgató kényeztetését szolgálja. Nem kell feltétlenül magas terhelésen járatni a fülest, közepes jelszint mellett is kijön belőle a lényeg, amennyiben a hallgató körül nincsenek erős környezeti zajok.

Zeneileg nem igazán válogat. Jól áll neki a rock, a klasszikus, a jazz, az ének is, mindent a maga egyszerre tárgyilagos és eleven stílusában közöl. Cassandra Wilson számai közben kellemes tónusokat, élénk kísérő hangszereket kapunk. A basszus sokadszorra is óvatos és kontrollált, de nem igazán szellős. Ez a füles már alkalmas arra, hogy a zenében lévő részletekkel kezdjen foglalkozni a hallgató. Hogy kicsit jobban belemerüljön. Nem "zuhan" bele a felvételbe és nem kerül át egy másik dimenzióba, de megkapja a lehetőséget, hogy olvasson a sorok között. Nem annyira fényes, mint egy Beyerdynamic, de nem is olyan meleg, mint egy Sennheiser. Valahol félúton áll, ráadásul zárt kivitelű.

Végszó

Az Audio-Technica ATH-MSR7b megfontolandó lehet azok számára, akik sok időt töltenek otthon/munkahelyükön és már elkötelezték magukat a magas felbontású fájlok gyűjtése mellett. Apró tökéletlenségei ellenére a maga kategóriájában komoly kihívója bármely más, hasonlóan árazott konkurensnek. Ha a leendő tulajdonos túllép a kissé műanyagos kivitelen, akkor egy megbízható, józan zenei tolmács tulajdonosává válhat.

1 2

Következő oldal >