Audio-Opus 3 hordozható zenelejátszó teszt
Ezüst középút
2019. május 27., hétfő, 16:40
Audio-OPUS audio hifi lejátszó zenelejátszó médialejátszó hifi lejátszó mobil zenelejátszó hordozható zenelejátszó lejátszó teszt hifi teszt zenelejátszó teszt mobil zenelejátszó teszt
Az Audio Opus termékkínálatának közepére ékelődő, 3-as számot viselő DAP azokat veszi célba, akik nem engedhetik meg maguknak a zászlóshajót, de a kisebb modelltől jobb hangot szeretnének. És ezt a szerepet be is tölti a lejátszó.
Küllem
Az Audio-Opus készülékei ergonómiában nem igazán különböznek egymástól, persze a stíluselemek és a felhasznált anyagok mindegyiküknél eltérnek. Jelen esetben az Opus 3-as modell az Opus 1s-hez hasonló méretű, viszont készülékháza nem műanyag, hanem alumínium. Ezáltal minőségérzete is jobb. A sarkait viszont nem kerekítették le, ezért használat közben kissé böki a tenyeret. Oldalát és hátoldalának nagy részét szögletes, CNC-vel kidolgozott piramis mintázat borítja. Ettől elvileg jobb fogása kellene legyen, a gyakorlatban azonban épp emiatt kicsit csúszós lett. Érdemes a hozzá gyártott, opcionális bőrtokot is megrendelni, azzal ugyanis sokkal kellemesebb a fogása.
Az edzett üveg mögötti kijelző ugyanaz a 480x800 pixeles IPS panel, mint amit az 1s-be is építettek. Színei szépek és jól olvasható, feltéve, hogy nem tűző napon használjuk az eszközt. Látszódnak rajta a képpontok, ellentétben napjaink csúcskategóriás okostelefonjaival, de egy DAP nem filmek/fotók nézegetésére, hanem zenehallgatásra szolgál.
Használat közben
Bekapcsolást követően kb. 40 másodperc elteltével máris használatra kész az operációs rendszer. Úgynevezett alvó mód is került a szoftverbe, amelynek köszönhetően elméletileg kb. 4 hétre elég üzemidő biztosított, amennyiben nincsen bekapcsolva a WiFi és nem történik zenelejátszás. A menürendszer struktúrája ugyanolyan egyszerű, mint a többi Opus lejátszón. A mappák közti böngészést eleinte ki kell tapasztalni, de 1-2 nap elteltével már nem okozhat gondot. Nagyobb felbontású, vagy nagyméretű fájlok esetében előfordult, hogy egy pillanatra töprengett a lejátszó (hiszen be kellett olvasnia előre a komplett hangsávot), de ezt követően zökkenőmentesen olvasta referencia listánkat. Kb. félórás folyamatos lejátszást követően alaposan felmelegedett a készülékház, ami normális, elvégre az áramkörnek kis helyen kell relatív nagy munkát végeznie.
A 64 GB beépített memóriából esetünkben csak 54 GB-ot látott az OPUS 3, ami egy tisztességes zenegyűjteményhez nem igazán lett volna elegendő. Nem kellett viszont a tárhely miatt aggódnunk, mert micro SD kártyát használtunk a teszthez, amelyből a lejátszó akár 256 GB kapacitásút is felismer. A használat során zökkenőmentesen tudtunk zenét hallgatni. Mindössze egy apróságra figyeltünk fel, átlagos minőségű, Telekom által beüzemeltetett D-Link modemünkkel nem igazán tudott erős WiFi kapcsolatot létesíteni. A modemtől kb. 5 méterre is alig egyharmad szintű volt a jelerősség, de nem ez az első DAP, amelynél ilyen jelenséget tapasztalunk. Akik a hálózati lejátszást és/vagy a gyárilag telepített Spotify stream meglétét rendszeresen kihasználnák, azoknak combos teljesítményű routert is be kell szerezniük.
Hangminőség
A The 52nd Street Blues Project - You Lied c. számát elindítva azonnal megkaptuk, amit elvártunk. Tisztességes tér, mélység, dinamika és részletezettség jött a Sennheiser HD 600 fejhallgatóból. A füles képességeit ismerve tisztán érzékeltük, hogy az elektronika minden cseppjét kihasználta. Áttetsző, spontán és lendületes volt a zene, az ének frissen, lazán és gyorsan érkezett, ugyanakkor a fejhallgató simulékony természetének köszönhetően rock vagy hasonló, kemény műfajok esetében is gazdag, mégis élvezhető zeneélményt kaptunk.
A T5p 2nd Generation esetében nem volt minden zeneszám annyira bársonyos és jóleső. A fejhallgató saját karakterét, kíméletlen tisztaságát is hozzáadta az eredményhez. Ugyanakkor az Audio-Opus hangjában is érzékelhető volt egy egészen hangyányi hűvösség. Utóbbi kétféle módon kompenzálható: melegebb hangú fülessel, vagy egy kis EQ állítgatással. Utóbbi nem olyan primitív, mint a fapados sztereó erősítőkön, tehát nem "csak magas" és "csak mély" beállítást, hanem 10 sávra felosztott állítási lehetőséget nyújt a menü.
Az electro-swing alapokra épülő Caro Emerald - Back It Up sem volt kevésbé élvezhető. Szépen kontrollált basszust kaptunk, élénk hangszeres kíséretet és nem tolakodó, mégis lendületes basszust. Hallani lehetett a háttérben az egymástól elkülönülő részleteket, az olcsóbb DAP variánsokhoz képest egyértelműen több árnyalatot és mozgalmasabb színpadot kaptunk. Szóval szinte bármilyen műfaj esetében képes korábban fel nem fedezett részleteket hallhatóvá tenni az OPUS 3, de hangszeres kifinomultságára elsősorban akusztikus zenegyűjtők figyelnek fel. Pl. a klasszikus gitár duóval előadott Rodrigo y Gabriela - Diablo Rojo elindításakor nem tudtunk és nem akartunk tovább lépni. Végig hallgattuk a zeneszámot és élveztük azt a közvetlenséget, tisztaságot, életteliséget, ami segített elhinni a nem létező hangszerek közelségét.
Felmerülhet a kérdés, hogy mennyivel jobb a szimmetrikus fejhallgató kimenet, mint a 3,5 mm-es. Amennyire első nekifutásra hallottuk, látszólag csupán apróságokban térnek el egymástól. Azonban többszörös oda-vissza cserélgetés után egyre jobban észrevettük a zavaró tömörülést, fojtottságot a 3,5 mm-es kimeneten. Aki teheti, használja a szimmetrikus kimenetet! A lejátszó és egy audiofil fejhallgató szett-árához képest egész baráti összegért lehet erre alkalmas kábelt készíttetni.
És mi a helyzet a Spotify klienssel? Egyértelműen jobb hangot kaptunk így, mintha okostelefonon futtatnánk az applikációt. Mindazonáltal nem igazán érdemes a Spotify-t elsődleges forrásnak használni egy ilyen készülék birtokosaként. Elég volt egyetlen összehasonlító tesztet végezni a szolgáltatótól érkező és a memórián tárolt zeneszám között. A Spotify háttérzenei célra és új előadók megismerésére tökéletes, de nem audiofileknek szánják. Vajon lesz-e valaha TIDAL vagy qobuz a lejátszón? A forgalmazótól kapott legfrissebb információk szerint a lejátszóra bármilyen alkalmazás telepíthető APK file formátumban, hasonlóan az OPUS 2-höz. Így megkapjuk a TIDAL Master Audio formátumot is, ami lényegesen jobbhangminőséget garantál. Igaz a nagyobb adatmennyiség megfelelő WiFi hálózatot is igényel.
Végszó
Az Audio-Opus szigorúan követi azokat a jellemzőket és szempontokat, amelyekkel kisebb és nagyobb testvérénél is találkoztunk. Remekül ékelődik be a másik két DAP közé hangminőségben és árban is. Leszámítva néhány apró hiányosságot, sokat utazó audiofileknek érdemes kipróbálni, ha tényleg csak egy fülesben és lejátszóban gondolkoznak.