Audio formátumokról tömören, avagy hány bit kell a boldogsághoz? 4. rész DXD

Mire jó a DXD és kell ez egyáltalán nekünk?

2019. december 26., csütörtök, 06:10

DXD DSD audio hifi

DXD a végállomás a digitális technikában, vagy csak szemfényvesztés, mire jó egyáltalán ez a formátum és mire/mihez készült?

A DXD (Digital eXtreme Definition) a Merging Technologies (Svájc) "találmánya" azért az idézőjel, mert nem feltalálni kellett "mindössze" drasztikus mértékben megnövelni a mintavételi frekvenciát a digitális kódolás során.

A DXD-t eredetileg a DSD szerkesztéséhez találták ki, lévén az 1-bites digitális hangfájlok szinte egyáltalán nem szerkeszthetők a megszokott módon és szerkesztő programokkal, vagy csak speciális (értsd, piszok drága) megoldásokkal. A Merging ennek a megoldására fejlesztette ki a DXD-t, ami 24 bit/352 kHz felbontással és mintavétellel dolgozik PCM formátumban, ami már könnyedén szerkeszthető/manipulálható a megszokott programokkal és minőségvesztés nélkül konvertálható DSD formátumba, ha arra van szükség, és ha az eredeti DSD-ben rögzített felvételt, utólag manipulálni kell (értelemszerűen ekkor az eredeti DSD-t is konvertálni kell PCM DXD formátumba).

DXD spectra

Miért kell a 352 kHz, ha az emberi fül úgysem hall 20 kHz felett?

Nos, itt hangreprodukáló eszközökről és azon belül is a digitális dekódolásról beszélünk ahol könnyedén és matematikai módszerekkel bebizonyíthatóan jobb eredményt ad, ha a mintavételi frekvenciát minél feljebb tornásszuk. Ugyanis akkor a D/A átalakításkor kötelező jelleggel használt magasvágó szűrők jóval "laposabban" vágnak, vagy akár teljesen elhagyható, ami igen jótékony hatással van a kapott hangminőségre, nem mellesleg még olcsóbb is lehet, lévén nem kell plusz áramköröket adjusztálni a rendszerbe.

PCM DSD DXD

Másik hozománya a DSD-nél problémát okozó nagyfrekvenciás digitális zaj kezelésének a megoldása, a DXD-vel szerkesztett felvételeknél ez a gond kiküszöbölhető. Megjegyzendő, hogy ez a zaj úgy max. -70 dB környékén és alatta jelentkezik, ergo nem igazán van hallhatóan számottevő hatása, de a digitális dekódolásnál már van jelentősége.

Természetesen nem csak DSD szerkesztésre használható ez a formátum, hanem natívan is fel lehet vele venni és a mintavételi frekvencia is lehet akár 768 kHz, vagy magasabb is, technológiai akadálya ma már nincsen.

Még egy nagyon fontos dolgot ki kell hangsúlyozni, a DXD formátum nem túlmintavételezést jelent, mint sokan keverik, hanem natív módon ennyi felvételkor használt mintavételi frekvencia. A túlmintavételezés egy, mondjuk 16 bit/44 kHz-en felvett anyag felkonvertálása egy magasabb mintavételi frekvenciára, ahol a plusz mintavételi jeleket interpolálással kötik össze/töltik ki, így lesz 44 kHz-ből 96/192/352 kHz ami történhet hardveresen, vagy egy lejátszó programmal is de ez nem egyenlő a natív DXD-vel.

zajspektrum

DXD vagy DSD?

Ebben az esetben ez már tényleg ízlés kérdése, mindkét formátum kihozza a maximumot a jelenlegi felvételekből és csak hardver/lejátszó szoftver kérdése a kétféle kódolás lejátszása az audiofilek legnagyobb örömére.

NADAC

 

További cikkek:

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.