Audio Analogue Crescendo sztereó erősítő és CD-lejátszó teszt

2017. március 21., kedd, 21:30

Audio Analogue audio hifi erősítő lejátszó CD lejátszó hifi erősítő sztereó erősítő erősítő teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt Audio Analogue hifi

Tesztre fogtuk az olasz Audio Analogue legkisebb típusait, a Crescendo erősítőt és CD-lejátszót.

A kis olasz manufaktúra legkisebb modelljei a Crescendo CD-lejátszó és erősítő. Mindkettő egyszerű, sallangok és extrák nélküli. Így szolgáltatásaik és az erősítő teljesítménye is hasonló számos nagy gyártó belépő modelljeihez. Ám az ár nagyon is eltérő, aminek két oka van. Az egyik a magasabb minőség ígérete, ami meghallgatás nélkül nyilván nem egy kézzelfogható tulajdonság. A másik ok a gyártásban, annak mikéntjében keresendő. A Crescendo ugyanis nem egy távol-keleti futószalagról gördül le és nem készül belőle óránként egy raklapra való. Sőt, talán hónapok alatt sem készül el belőle annyi. Ez ugyanis egy kis cég, ami Olaszországban, saját műhelyében építi termékeit.

Még a beépített alkatrészek jelentős részét is igyekeznek olasz gyártóktól beszerezni. Ez pedig több ponton is kézzelfoghatóvá, érezhetővé válik mindkét készülékben. Már a külső burkolatok átvizsgálása után, lemernénk fogadni, hogy a benne használt fémlemezeket olyan egyszerű gépeken formázták, amit még nem számítógép irányít, hanem ember. A belsőbe pillantva pedig kiderül, hogy a CD-játszó és az erősítő is egy itáliai transzformátor specialista, a Taddei által gyártott toroid trafókon át jut energiához.

Persze vannak dolgok, amiket nem lehet, vagy adott ár mellett nem érdemes helyi forrásból beszerezni. A készülékek nyomtatott áramköri lemezein tucatszám sorakoznak a WIMA, a Burr-Brown, az OMRON, a Lelon által gyártott alkatrészek. A CD-játszó mechanikája pedig a TEAC-tól érkezett. Egészen pontosan a CD-5010B meghajtó köré épül a lejátszó. Hogy legyen mihez viszonyítani, ez az alkatrész dolgozik a broadcast Tascam CD9010-ben is. A futóművet pedig az Airtech OCC 7N Cryo vezetékével kötötték az alaplaphoz. Itt aztán Burr-Brown jelfeldolgozón és DAC-on át, szépen beépített, igényes elektronikai komponensek erdején át vezet az út, egészen a Texas Instruments opamp-okig.

A gyártó büszkén emlegeti az 50 pikoszekundumosra leszorított jitter értéket, amit mi is örömmel olvasunk. No és emlegetik a DAC chip 24 bit/192 kHz-es tudását is. Igaz, a Crescendo egy hagyományos CD-lejátszó, tehát sem az extra bitmélységet, sem az extra mintavételi frekvenciát nem fogja közvetlenül kiaknázni. A leírást olvasva azt is láthatjuk, ahogyan a gyártó hosszan taglalja a negyedik rendű aktív szűrő használatát és azt, hogy ennek a jó megvalósítása mennyi munkával, kísérletezéssel jár. Mi pedig készséggel elhisszük. Ráadásként pedig azt is megemlítik a cég honlapján, hogy a gépek belső kábelezésére az Airtech remek termékét használták. Nos, aki bepillant, az elsőre meg is láthatja azt a nagyjából 10 cm-es érpárt, a CD futómű és az alaplap között, amiről itt szó van. Másfelé pillantva, a trafó és az alaplap között, nekünk úgy tűnik, teljesen közönséges, hétköznapi drótok vannak. No de ez senkit nem zavar. Természetesen külön táplálást kap a digitális és az analóg rész. A gép belseje pedig szép, átlátható és jól elkülönülő egységekből épül fel.

Az alkatrész készletet vizsgálva és az interneten keresgélve érdekes dolgok kerültek elő. Kiderült végre a cégcsoport székhelye, amit az Audio Analogue oldalán amúgy nem árulnak el. Előkerült a cégcsoport egy kisebb, olcsóbb márkája is, amit nem mellékesen azzal reklámoznak, hogy a termékeit az AA tervezi. Ami pedig még ennél is érdekesebb, hogy az olcsóbb márka CD-lejátszója, nem pusztán egyszerűbb, vagy olcsóbb alkatrészeket használ, hanem látható módon hasonló elvek alapján épül, és egyedileg tervezett. Olyan, mintha a Crescendo elemeit lemásolta, majd kissé átvariálta volna a gyártó, itt-ott némileg olcsóbb alkatrészekből dolgozva.

A Crescendo modellek közös jellemzője, hogy a készülékházat nem a megszokott módon, egyfajta kádba építették be. Az alaplemezre támasztékokkal felcsavarozott, vaskos alumínium előlap nem csak díszítés, hanem teherviselő elem. A hátlap az alaplemez felhajtásával lett kialakítva. Az oldalfalak pedig a fedőlap lehajtásával készültek. Az eredmény egy súlyos, de még ehhez mérten is szokatlanul masszív, merev szerkezet, kevés elemből, kevés illesztéssel. Igaz, a gép fedőlapjának felszerelése így a szokásosnál komplikáltabb, no de ez nem a mi gondunk, hanem a gyártóé.

Az előlap vastagságának minden előnye mellett, van egy apró hátránya is: az infra vevő aránylag mélyen ül. Ezért a Crescendo-t nem lehet minden irányból olyan szabadon távvezérelni, mint némely konkurensét. Ó igen, a távszabályzó! Nos, semmi különleges, nem különösebben szép, de legalább nem kártya méretű.

Az erősítő ereje

Ismerve a Crescendo árát, biztosak vagyunk benne, hogy lesznek, akik megkérdezik, hogy miért "csak" 50 wattot kínál 8 ohmon terhelve, amikor más, jó nevű gyártó akár 160-at is adna ennyiért. Nos, az Audio Analogue más úton jár. Az eladási árat nem teljesítménnyel, hanem minőséggel igyekeznek megindokolni, és a kis szériás, kézi gyártással.

A Crescendo erősítő nem 30-40 négyzetméteres nappalik hangosítására született, hanem olyan helyiségekbe, ahol az ígért 50 wattnál tényleg nem kell több. Itt azonban más, neves gyártók, hasonló teljesítményű, de olcsóbb, belépő szintű erősítőit alighanem lezenéli a polcról. No de ez csak az elmélet, lássuk, vagyis halljuk, mi az igazság!

A hangminőség

A tesztben ELAC Uni-Fi Slim és 400-as, illetve DALI IKON MK2 sorozatú hangfalakat használtunk. Mivel a Crescendo szettet több mint két hétig, napi szinten hallgattuk, ezért most az egyes dalokkal szerzett tapasztalatok helyett az általános, több lemez és felvétel meghallgatása során megfogalmazott élményeinket jegyezzük le.

Mindjárt az első dolog, amit meg kell említenünk az, hogy a Crescendo 50 wattja mögött bőséges dinamika rejlik. Jóval több élet és erő fért bele ebbe az 50-be, mint az átlagos, belépő kategóriás 60 wattosakba. Ezzel pedig minket is meglepett a kis olasz szerkezet. A mélyek feszesek, gyorsak és olyan támadó erőt képviseltek, ami előtt meg kellett emelnünk a kalapunkat. Ám a magas- és középtartományban az erősítő tapasztalatunk szerint válogatós. Bár az ELAC olcsóbb hangfalaival és a DALI IKON-okkal is úgy szólt, hogy arról mindenki, aki betért hozzánk, elismerően beszélt, ezek magasa valahogy mindvégig magán hordozott egy kicsi, kásás zavarosságot. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy elsőre mindenki oda volt a hangért! Ám hosszabb, figyelmesebb hallgatás során érezhető volt, hogy ezen még lehet javítani. Ezért be is dobtuk a tesztbe az ELAC egy magasabb kategóriáját, a JET 5 magassugárzókkal szerelt 400-as sorozat képviselőjét. Érdemes volt! A magastartomány kinyílt, és hátborzongató erőről, magabiztosságról és pontosságról tett tanúbizonyságot. A bőséges dinamika és közvetlenség ellenére, soha nem éreztük tolakodónak a rendszert. Tehát eddig simán megkaphatja az öt csillagos értékelést a hangja.

A rendszerrel kapcsolatos élmények között kiemelendő, a máskor rejtve maradó részletek organikus visszaadása. A Crescendo nem pusztán analitikus, de természetes is. A mikrofontól elhajoló zenész, a bőr ülőpárna finom nyekergése és még a szájharmonika lamellái közé gyűlt nedvesség is hallhatóvá vált. Az akusztikus és a zajos analóg felvételek hallgatása igazi élmény volt a rendszerrel, ám a steril, digitális muzsikák nem egyszer unalmasnak tűntek. A sztereó színpaddal az árához mérten elégedettek voltunk, ennek ellenére, az énekhangokat nem mindig sikerült a térben igazán pontosan elhelyezni. A fúvósok és pengetős hangszerek mérete szinte mindig nagyobbnak tűnt a valóságosnál, puha kontúrtalan alakot öltve előttünk. Akusztikus hangszerek közül a zongora hangja volt az, ami leginkább elárulta, hogy a Crescendo valóban csak 50 wattal bír, és még nem tartozik a high end világához. Persze, az árakat ismerve, ez rendben is van. Még mindig sokkal izgalmasabbat és zeneibbet kapunk, mint mondjuk egy átlagos, 2 x 600 eurós készlettel. Nagyzenekari műveknél is felismerhető volt, hogy az Audio Analogue belépő kategóriájának körülbelül 1000 eurós árából nem telik a nála akár háromszor drágább modellekkel való versengésre. Nem lépett be a high end világának kapuján, de mint hifi, és mint szenvedélyes olasz gép, hatalmasat muzsikált. Különösen a félhangerőt közelítve, amikor már extatikus élményt okozott. Ez volna a kapudrog az audiofil és high end világ felé vezető úton.

Az Audio Analogue Crescendo szett halkan hallgatva könnyed, de kellőképpen testes, háttérzenére is remekül használható. Józan módon hangosítva pedig igazi szenvedélyes, a zenébe bevonó hangzás a jutalmunk.

Összegzés

Az Audio Analogue Crescendo a csendestől a még ésszerűen hangos használatig, szinte mindvégig briliáns hanggal, nagyszerű zenei élménnyel szórakoztatott. A teszt vége felé valósággal megszakadtunk az erőlködésben, hogy hibát találjunk benne. Talán egy csipetnyivel lehetne nyugodtabb, melegebb hangú a szett, ám a karaktere nagyon is szerethető. A hang egyértelműen megérdemli az öt csillagot!

1 2

Következő oldal >