Audia Flight Three S integrált sztereó erősítő teszt
2015. november 27., péntek, 15:40
Audia audio hifi erősítő Audia Flight hifi erősítő sztereó erősítő Audia hifi erősítő teszt hifi teszt hifi erősítő teszt Audia hifi teszt
Az AV-Online munkatársai körében kedveltek az olasz hifi termékek, amit szerkesztőségünk referencia erősítőjének származása is bizonyít. Nemrég egy másik neves itáliai gyártó, az Audia egyik kétcsatornás integrált erősítőjét teszteltük néhány hétig.
Az Audia Flight márkát 1996-ban alapította Massimiliano Marzi és Andrea Nardini. Székhelyük Civitavecchia, Rómától Észak-Nyugatra a Tirrén tenger partján, a kézműves termékeiről is híres Olaszországban. Pár éve a hazai kínálatban is megtalálhatóak Audia készülékek a Stream Audio jóvoltából, természetesen hozzánk is tőlük érkezett a Three S erősítő és kíséretében egy CD One M CD-játszó, amit kitörő örömmel fogadtunk, mert a PC alapú zenehallgatással szemben, még mindig előnyben részesítjük a gyári ezüstkorongokat. Persze csak a valóban jó minőségűeket, mert sajnos rengeteg a silány kiadvány és erre is gondoltak a Stream Audio szakemberei, mert mellékeltek három kiváló audiofil albumot az STS Digital választékából. Az Audia Flight One az általuk eddig megismert legjobb lejátszók egyike, kidolgozása, felépítése megérne egy misét, illetve önálló cikket, ám itt és most csak érintőlegesen említjük meg, elismerve, hogy az erősítő és a hozzá csatlakoztatott hangfalak produkcióját alapjaiban határozta meg.
Az említett néhány hétből az első kettő főként bejáratással telt, mert az erősítő vadonatúj volt, a nekünk szánt bejáratott példányra lecsapott egy vásárló, mi a raktárból kaptunk egy bontatlan darabot. A készülékek által szolgáltatott muzsika csak a háttérben szólt, pedig a páros már akkor is megcsillantott néhány olyan tulajdonságot, amitől a zeneszeretők megnyalják mind a 10 ujjukat. Persze csak képletesen, mert ezt a mondást a gasztronómiában szokás emlegetni. Azért pár bekezdéssel lejjebb, a hangzás méltatása során még visszatérünk az étkezés és a zene általunk megtapasztalt közvetlen kapcsolatára.
Az erősítő 15 mm vastagságú alumínium előlapja értéket sugároz és bizalomgerjesztő, nem kelt bumfordi hatást, sőt, olaszosan elegáns. Az alumínium "tömbnek" nem csak esztétikai szerepe van, stabilabbá, merevebbi teszi az egész készülékházat, azon kívül a hűtést is segíti.
Az előlapi kezelőgombok apró félgömbök, de mivel mélyedés közepén helyezkednek el, megnyomásuk nem okoz gondot. Ellentétben a távirányítóval, mert azon nincsenek az ujjak számára kényelmet és stabilitást biztosító gödröcskék. Az Audia logót és szélesen mosolygó szájat egyaránt formázó kivágásban helyet foglaló kijelző VFD Vacuum Fluorescent Display, melyen a pontmátrix betűk és számok olvashatóságát nem érheti elmarasztalás, még a hallgatói távolságból sem. Különösen annak ismeretében fontos ez, hogy az erősítő kifejezetten okos menürendszerrel rendelkezik, amiről majd ejtünk néhány szót.
A jókora - ahogy illik - hangerő szabályzó gomb uralja az előlap jobboldalát, mögötte ALPS elektronika dolgozik. Alapszolgáltatásként, minden kikapcsoláskor alaphelyzetbe, nullára áll a motoros mozgatású tekerentyű, ami egy részről hasznos, ám az összehasonlító tesztelést, amit mi gyakran végzünk, alaposan megnehezíti. Negatívumként kell megemlítenünk, hogy a hangerő pillanatnyi állását sem a kijelzőn nem követhetjük nyomon, sem a tárcsán. Utóbbira legalább egy aprócska LED-et tehettek volna.
Elismerést érdemel a mintaszerűen kivitelezett és rendezett belső térben a két darab toroid trafó, melyek közül a kisebbikre (10 VA) hárul a kiegészítő áramkörök tápellátása, a nagyobbik (600 VA) igencsak túlméretezett példány, tisztán az erősítéshez ad áramot. A kimenő teljesítmény 8 ohmon 2x100 W, 4 ohmon pedig 2x150. Halkan kérdezzük, miért nem a duplája? Bár ennek nincs jelentősége, mert inkább többnek tűnt benne a kakaó, mint kevésnek, Soha, egyetlen pillanatig nem hiányoltunk plusz teljesítményt. A dual mono felépítést is nagy lelkesedéssel üdvözöltük, magunknak is ilyet választottunk referencia készüléknek. Az Audia megszokott filozófiáját követve a logikai vezérlőáramkörök teljesen függetlenek az analóg erősítő fokozatoktól, csakis optikai csatolókkal csatlakoznak hozzájuk, és külön tápellátást kaptak.
A hátlap csatlakozói szemet gyönyörködtető, példás kivitelben és rendezettséggel sorakoznak, az RCA-k csavaros kivitelűek és az XLR sem maradt le róla, ami ebben a kategóriában csúnya dolog lenne.
A bemeneteknek 7 karakteres (kevesebb is lehet) neveket adhatunk, mint a házimozi erősítőkön, ez nagy piros pontot érdemel. A menüben kiválasztható a végfok funkció, amit használtunk is, házimozi erősítőnk front pre out-ját csatlakoztattuk a Flight Three S egyik bemenetéhez. A funkcionalitás teljességéről a "Monitor" bemenet, valamint a "Rec", és előfokozat kimenetek gondoskodnak. A mai igényekhez alkalmazkodva a készülékhez rendelhető egy USB csatlakozós, 24 bit/192 kHz-es DAC modul a PC-alapú zenelejátszás kedvelői számára.
Az általános gyakorlattól eltérően, az Audia nem holmi 1-2 eurós bóvli tápkábelt mellékel készülékeihez, hanem minőségi vezetékeket. Nyilván lehet ezeknél jobbat is találni a piacon, mi bevetettük az éppen nálunk lévő HiDiamond Diamond 3-akat, melyek egyértelmű hangzásjavulást eredményeztek a lejátszóban és az erősítőben is.
A távirányító megosztotta tesztcsapatunk tagjainak véleményét. Volt, aki "végre egy normális darab" felkiáltással üdvözölte, ami javarészt az alumínium háznak szólt, tegyük hozzá, megérdemelten. Mások fanyalogva forgatták, mert aprócskák és egyformák a gombok, ugyanolyanok, mint a készülék előlapján lévők, és a hozzájuk rendelt funkciók sem bizonyultak teljesen a mi ízlésünkhöz illeszkedőnek.
Az Audia Flight Three S erősítőt Thiel TT1 hangfalpár segítségével hallgattuk meg, melyet HiDiamond Diamond 8 kábelekkel csatlakoztattunk hozzá. A CD-játszót szintén ennek a gyártónak Diamond 5 interkonnektjével kötöttük a Fligt Three S aljzataihoz.
Említettük, hogy a konkrét tesztelést bejáratás előzte meg, napközben, negyed hangerőn, folyamatosan szólt a zene. Első nap a szomszédos helyiségben, mely ebédlőként funkcionál, éppen finomságokat fogyasztottunk az asztalnál ülve, ami nem volt jó igazán ötlet. Miért és mi köze ennek az Audia erősítőhöz, no meg a rendszer többi eleméhez? Azért, mert a nyitott ajtón kiáramló muzsika olyan elképesztő erővel hatott érzékeinkre, hogy fel kellett pattanni a székből és beülni legalább fél percre a kanapé közepére az úgynevezett "sweet pointba". Közben az étel a tányéron kihűlt, mert a következő és az azutáni zeneszámnál pontosan megismétlődött a reakciónk. Nem bántuk.
Ami számunkra sarkalatos kérdés egy hangrendszer tulajdonságait boncolgatva, az a természetesség és a színezetlenség. Ebben is remekeltek az Audiák, de a megfogott és pincemély basszusokat, az erőt és a dinamikát is érdemes kiemelni, amikor a hangjukat méltatjuk. Ezek mit sem érnének, ha nem társulnának transzparenciával, levegősséggel és kiváló színpadábrázolással. Hab a tortán, hogy olyan szinten közvetített érzelmeket ez az összeállítás, amely hosszú időre az agyunkba és a lelkünkbe költözött. Néhány főből álló együttesek, vagy például dob és zongora duójának (Free Bits Part II) megszólaltatásakor a szobánkban, magunk előtt láttuk a hangszereket, amihez nem kellett az átlagosnál fejlettebb képzelőerő. Ugyanakkor a nagyzenekari művekkel sem jött zavarba a rendszer, erre Orff Carmina Buranája szolgált bizonyítékul. Ezeken kívül egy kazalnyi CD-t tettünk a lejátszóba, köztük az STS Digital albumokat és szívesen végighallgattuk volna az összeset, ami a polcainkon és lemeztartók fakkjaiban megtalálható. A gyengébb minőségűeket néhány taktus után kivettük és félretettük, mert az Audia párosa és a Thiel hangfalpár durván elénk tárta a hibákat is, nem csak az erényeket, ami szintén kiváló képességeikre utaló tulajdonság.
Lelkesen dicsérjük az Audia Flight Three S hangját, amire azt mondhatja a Kedves Olvasó: még szép, hogy jó a hangja, hiszen 850000 forintba kerül, és ami elé meg utána van kötve, az körülbelül további 4,5 millió. Nos, ez bizony nem magától értetődő. Hallottunk már ugyanilyen értékű rendszertől olyan zenei produkciót, amiről feleennyi pozitívumot sem tudtunk volna írni. Szerencsére nem kaptuk feladatként. Viszont az Audia új erősítője bőven megéri az árát, lehetetlen nem szeretni, igazi csemege.