Arcam AVR850 házimozi erősítő teszt

2017. augusztus 25., péntek, 23:50

Arcam audio hifi házimozi erősítő házimozi erősítő Arcam erősítő Arcam házimozi erősítő teszt Dolby Atmos Dolby Atmos házimozi Dolby Atmos teszt Arcam házimozi erősítő házimozi erősítő teszt Arcam házimozi erősítő teszt

Az Arcam legnagyobb házimozi erősítője berántott minket egy másik dimenzióba, ahonnan most,hogy visszatértünk, megpróbálunk néhány épkézláb gondolatot tálalni olvasóinknak. Az AVR850 általprodukált élmény áradat a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hétköznapinak.

A G osztályról röviden

Akik olvasták korábbi Arcam erősítő tesztjeinkben a G osztállyal kapcsolatos tudnivalókat, azok átugorhatják ezt a bekezdést. Akik még nem, azoknak most dióhéjban kifejtjük a technológia lényegét. Ahogy az autók esetében a dízel és benzin alapú motoroknak, az A és AB osztályú erősítőknek is vannak bizonyos előnyei és hátrányai. Előbbi nem elég hatékony, utóbbi pedig gyakran ún. keresztváltási torzítást produkál alacsony jelszinten. A kifinomult hangrendszereket elvileg pont azért használják a zenekedvelők, hogy a halk, morzsányi részleteket is szépen, artikuláltan megkapják. A G osztály tervezése nehézkesebb, felépítése összetettebb, mint az A és AB topológiáké, viszont hatékonyságát tekintve jobb, vagyis kevesebb hő formájában távozó energia pazarlódik. A magas gyártási költség értelemszerűen a végösszeget is befolyásolja. Cserébe olyan elektronikát kapunk, amely alacsony és magas terhelésen is igyekszik a trafóból megállás nélkül folyó áramot okosan, a hangélmény és a villanyóra érdekében egyaránt hasznosítani. Nagyon leegyszerűsítve a lényeget, a G osztály nem egy, hanem több tápcsatornával üzemel, de csak akkor futtat egynél többet, ha szükséges. Amikor az első út kapacitását meghaladó jelfolyam érkezik, bekapcsolódik a következő szál. A támogatás jellege így egy turbófeltöltőhöz hasonlítható. A gyors váltások érdekében modern szilíciumot alkalmaztak, ami a komplett hallható spektrumot meghaladó tartományban kapcsol a szükségesnél is gyorsabban, így nincsen "turbólyuk".

Egyéb nyerő kártyák

Az összes jelenlegi Arcam házimozi erősítő Dirac Live szobaakusztika korrekciót tartalmaz. Otthoni felhasználásra szánt hangrendszerek között az egyik leghatékonyabb, eredete visszanyúlik a hagyományos hangstúdiók és mozitermek világába. A Dirac adottságait és gyakorlati hasznát kifejtettük egy kifejezetten róla szóló, korábbi cikkben, ezért most nem ecseteljük a vele kapcsolatos tudnivalókat.

Azt viszont meg kell említenünk, hogy a tavaly januárban kiadott kalibrációs és AVR szoftverek már több ízben frissültek. A legújabb verziókkal már a magassági háttérsugárzók kalibrációja is lehetséges. Utóbbiból az is kiderül, hogy az új Arcam házimozi erősítők kivétel nélkül támogatják a Dolby Atmos és DTS:X térhatású hangformátumokat. Másfelől az alapkövetelményt képező internetrádión kívül Spotify Connect klienst is kapunk, továbbá intelligens otthonba történő integráció is lehetséges IP vagy RS-232 alapokon.

Ahogy ma elvárható, HDMI 2.0a felületet kínál a képjel feldolgozásért felelős áramkör, HDCP 2.2 másolásvédelemmel, vagyis UHD felbontású Blu-ray lemezeink megjelenítését az erősítő nem fogja meggátolni. Adott a mobileszköz alapú kezelés lehetősége is, tehát WiFi alapokon, iOS eszközökről zökkenőmentesen vezérelhető az AVR850. Korábban, pl. az AVR390 tesztjében is említettük a szoftver szellős, logikus és felhasználóbarát kialakítását.

Hogy teljes képet adjunk olvasónknak, meg kell említenünk a viszonylagos hiányosságokat is. Igaz, ezek semmilyen mértékben nem befolyásolják az AVR850 teljesítményét. Példának okáért a menürendszer továbbra is fapados, jóllehet, a finombeállításokat egy ilyen eszköz esetében többnyire nem a felhasználó, hanem a rendszert telepítő szakemberek végzik. Másfelől az AVR850 nem tartalmaz gyárilag Bluetooth és Wifi vevőket, de mi ezt hifi-centrikus megközelítéssel inkább előnyként könyveljük el. Ennyi érzékeny, gondosan összeválogatott alkatrész ugyanis bármennyire jó minőségű hangot produkál, egy közvetlenül melléjük integrált, rádiófrekvenciás modul kizárt, hogy jótékony hatással legyen rájuk. Adott tehát az Ethernet, ami máskülönben kellően stabil, vele megkímélhetjük magunkat az ingadozó WiFi irritáló mellékhatásaitól. Akik mindenképpen szeretnének vezeték nélküli, ill. hálózati funkciókat hozzárendelni az AVR850 arzenáljához, azok opcionális komponensekkel megoldhatják ezt, akár az Arcam kínálatán belül maradva. Korábban pl. említettük, hogy már multiroom építésre alkalmas, AirPlay és TIDAL klienseket tartalmazó zónajátszót is készít a cég.

Másfelől az AVR850 hét végerősítőt tartalmaz, holott processzora tizenegy csatornát képes vezérelni. Tehát ahhoz, hogy 100 %-osan kihasználjuk tudását, kiegészítő (2 vagy 4 csatornás) végerősítőt is kell vásárolnunk. Kis szoba vagy kevés ülő pozíció esetén persze dönthetünk 5.1.2 csatornás hangrendszer kiépítése mellett is, és akkor megőrizhetjük a letisztult, egyetlen komponenssel megoldott meghajtást. Igen, a konkurenseket ismerve lehetne 9 vagy 11 csatornányi végfok az AVR850 belsejében, azonban a mennyiség és minőség között ingázó libikókán vélhetőleg optimális szintet akartak találni a fejlesztők. Így is van egy működőképes kiindulási alapunk, amivel sok esetben lehet gazdálkodni.

A tesztkonfiguráció

Az AVR850-et összesen három alkalommal hallottuk, mielőtt cikkünk írásába kezdtünk volna. Először tavaly, amikor Alan Davidson, az Arcam értékesítési menedzsere Dirac tréninget tartott kis hazánkban. Az akkori tapasztalatokat és a ki- ill. bekapcsolt szobaakusztika korrekció közti eltéréseket korábbi írásunkban foglaltuk össze. Néhány héttel később, az amszterdami ISE kiállításon KEF Reference hangsugárzókkal, egy hatalmas teremben volt szerencsénk hozzá úgy, hogy minden egyes csatornát Arcam végerősítőkkel támogattak meg. Végül idén ismét ellátogattunk oda, ahol a Dirac tréning történt (a Házimozi Stúdió nappali moziszobája). Ezúttal is Revel Performa3 hangsugárzók szóltak, REL G-1 mélyládával és 4 db mennyezeti háttérsugárzóval. Utóbbiakat Arcam végerősítő szolgálta ki.

A fentebb említett komponensek szépen illeszkednek ehhez a házimozi erősítőhöz. Az AVR850 köré csúcskategóriás láncszemek kellenek ahhoz, hogy semmilyen mértékben ne fogjuk vissza képességeit. Nem szabad elfeledkezni a szobáról sem! Igaz, hogy a Dirac elvégzi a hanghullám-korrigáló munka egy részét, viszont az akusztikai elemekre egy több milliós összértékű házimozi rendszer esetében (is) gondolni kell. A visszhangos szobák képesek tizedére redukálni a bennük üzemelő rendszer hangminőségét, annak valódi képességeihez viszonyítva. Mindezzel nem prédikálni akarunk, hanem éreztetni annak tényét, hogy az AVR850 mellé még nem kevés pénz és munka szükséges ahhoz, hogy tudása javát megkapjuk.

Hangminőség

A marketing által gyakran találkozunk ilyen kifejezésekkel, mint belefeledkezni a filmbe vagy hagyni, hogy magával sodorjon a cselekmény. Próbáljuk jobb megfogalmazásban tolmácsolni az AVR850 által kifejtett hatást, de frappánsabb nem jut eszünkbe. A lejátszott jelenetek, koncertfilmek lényegében meghekkelték az agyunkat. Magunkról tudomást sem véve, az elénk, ill. körénk reprodukált szimuláció fogságába estünk, amiből a teszt után is csak nehézkesen tudtunk kikászálódni.

Mit is kell ezalatt a mágikus befolyás alatt érteni? Leginkább azt, hogy egy AVR850 köré épített, megfelelően összeválogatott rendszer már könnyűszerrel létrehozza azt a térhatást és felbontást, ami a józan ítélőképesség határain túl nyújtózkodik. Nehézséget jelentett elfogadni, hogy az orrunk előtt rohangáló pilóták, acélba fúródó gépágyú töltények nem valódiak, hiszen körülöttünk minden rezdülés (beleértve az előttünk tornyosuló, 2,5 méter széles vetítővászon képét) az ellenkezőjéről próbált meggyőzni. A rendszer könnyűszerrel bevonzott minket saját atmoszférájába, amitől eleve nem akartunk foglalkozni az idő múlásával, hogy mi csak tesztelni jöttünk, és hogy mindez valójában csak szimuláció. Ha csak egy röpke órácskára is, de gondtalanul belerévülhettünk a szoba sajátos dimenziójába.

Nehéz szavakba önteni azt az akusztikus árnyaltságot és térbeli pozícionálást, amit a körülöttünk lévő, összesen tíz hangsugárzó összehozott. Santana Corazon c. koncertlemezén a gitárművész felesége, a nem kevésbé tehetséges Cindy Blackman Santana dobszólója miatt már megérte bekapcsolni a rendszert. Remek felvétel egyébként, lenyűgöző profikkal a színpadon, ajánljuk olvasóinknak a megtekintését. Szóval az élményre visszatérve, a dinamikát habzsolni lehetett. A basszusgitár lecsengései és a leütések közti csendek korlátlan, szellős dinamikával rázták a levegőt. Kaptuk az árnyalatokat mind információban, mind a térbeli mélységben. A pergőt nem egyszer saját tarkónkon éreztük megpattanni, a cinek pedig kellően fémesen csattantak. A rendszert kb. 60 %-on terheltük, melyen 80-90 dB átlagos hangnyomásszintet produkált (ez viszonylag hangosnak számít), de az összkép egyáltalán nem volt harsány vagy frusztráló.

A zeneiségre (vagy egyszerűen csak áttetszőségre) törekvő karakter filmnézés közben is megmutatkozott. A Mad Max: Fury road (A harag útja) sivatagi csatajelenete alatt például úgy tűnt, hogy egy roncsderbi mérkőzés zajlik körülöttünk. Minden gázfröccs, motorbőgés, lövés, robbanás és karcolás vagy csatakiáltás máshonnan, más irányból és más erővel szökkent hozzánk. Ugyanez a tagoltság nem kevésbé intenzíven, bármilyen más filmes jelenet során is megmutatkozott. Arra lettünk figyelmesek, hogy miközben a szereplők beszélnek, a dialógok jelenlétérzettel kerülnek elénk. Eközben ha zene is szólt, az aláfestő dallamok egy nyitottabb, tágasabb és mélyebb térként ölelték körbe a vásznon lévő történéseket. Figyelmünket zökkenőmentesen vándoroltathattuk egyik zörejről, hangszerről a másikig, de ha egyszerűen csak a képet néztük (mint ahogy egy átlagos néző tenné), akkor nem az információt számolgattuk. Egyszerűen csak hagytuk a tudatunkat elsodródni a cselekménnyel, másképp szólva azonnal kikapcsolódtunk.

Talán ügyetlen párhuzam, de a tesztkonfiguráció által reprodukált hangmezőt egy neorealista festményhez lehetett volna hasonlítani. Eleinte még magyaráztuk magunknak az illúzióra utaló jeleket, azonban ahogy kicsit is a részletekre összpontosítottunk, kiderült, hogy amit a valóságban is elvárnánk, az a hangfalakból is kijött. Az eredmény talán túlságosan is jól sikerült olyan értelemben, hogy egy tényleges néző, aki a Santana koncerten áll, óhatatlanul el kell, hogy viselje az atmoszférikus hanghatásokat is. Mi pedig, a fotelből ülve csak azt az információt kaptuk meg, amit a hangmérnökök úgymond leszűrtek számunkra. Szóval persze, ha nagyon szőrözni akarunk, nem az igazi koncert élménye jött vissza, de bizonyos értelemben többet is kaptunk azáltal, hogy a zenészek sávjait óvatosan, precízen és a közönség üdvrivalgása nélkül adta vissza a rendszer. Minden irányból megszámlálhatatlan, kristálytiszta, rétegekre különülő effektusok, ezeket mindvégig garantálni tudták a hangfalak.

Végszó

Az AVR850 a legjobb Arcam házimozi erősítő, amit eddig hallottunk, és alighanem a legjobb AVR, amit eddig a Cambridge-i cég épített. Fontos az is, hogy belekerült a Dirac, meglepően sokat számít. Nem olcsó mulatság, főleg akkor, ha a rendszer többi elemét is hozzá számoljuk. Mindazonáltal aki ennél több erőre és csatornára vágyik, annak a legközelebbi lépcsőfok is minimum 50 % felárat fog jelenteni. Ezért a maga kategóriájában mi nem tudtunk belekötni. Maximalista, zenerajongó házimozi építőknek ajánlott vétel.

1 2

Következő oldal >