Arcam AV860 házimozi processzor teszt

A mozi határa

2017. október 20., péntek, 20:35

Arcam audio házimozi processzor házimozi erősítő házimozi processzor Arcam erősítő Arcam házimozi erősítő teszt Arcam házimozi erősítő Arcam házimozi processzor házimozi erősítő teszt házimozi processzor teszt Arcam házimozi erősítő teszt

Nem sokkal azután, hogy teszteltük az Arcam AVR850 házimozi erősítőt, megérkezett Magyarországra a következő lépcsőfokot képező AV860 processzor is. Épphogy kiléptünk a Házimozi Stúdió ajtaján és máris fordulhattunk vissza, hogy megtapasztaljuk, mit nyújt az Arcam, ha mindent bele kell adnia?

Határ a csillagos...mennyezet?

Az Arcam mindegyik házimozi készüléke audiofilnek nevezhető, sőt, a legtöbb igyekszik megfelelni a high end kategóriával kapcsolatos elvárásoknak, ezért felesleges is azon elmélkedni, hogy mennyire jók globális viszonylatban. Az AVR850 tesztelésekor nehezen tudtuk elképzelni, hogy a hozzá illesztett hangdoboz rendszer még jobban szóljon, de mint tudjuk, a szórakoztató elektronika világában is mindig van jobb, határ a csillagos ég. Szó szerint, tekintettel arra, hogy az AV860 látogatásunk során nem a Házimozi Stúdió nappalijában, hanem egy szinttel lejjebb, a Grand Theatre bemutató helyiségében üzemelt. Ez a szoba a maga csillagos égboltot imitáló mennyezetével (és minden ehhez hasonló odafigyeléssel kialakított környezet) a processzor természetes élőhelyének számít. Nem mintha az Arcam készülékei ide letéve tükörsimára polírozott szobadíszként funkcionálnak, épp ellenkezőleg. Az AV860 ugyanis - leszámítva hálózati funkcióit és rádióvevő képességét - csak a jelfeldolgozásért felel, végerősítőket nem tartalmaz. Szükség lesz hozzá még tehát kiegészítő végfokra és amennyiben a gyártó kínálatán belül maradunk, többre is, főleg akkor, ha magassági (Dolby Atmos/DTS:X sávok megszólaltatására is alkalmas) hangsugárzókkal is rendelkezünk.

Kivitel

Akik olvasták korábbi Arcam tesztjeinket, azoknak nem tudunk sok újdonságot említeni a készülék küllemét illetően. Ugyanis pontosan úgy néz ki, mint a jelenleg futó többi Arcam házimozi erősítő, eltekintve a jobb alsó sarokban lévő címkétől, amelyen a típusszám látható. Továbbra is azt a jellegzetes arculatot kapjuk, amely a maga módján letisztult és modern is. Előlapján kissé szellős, európai szellem dominál, persze az összesen 10 db fizikai nyomógomb így se kevés, de ténylegesen hangsúlyos elemnek pusztán a jól olvasható, zöld betűkkel informáló kétsoros kijelző és a jókora potméter számít.

Leendő tulajdonosai vélhetőleg inkább távvezérlő vagy tablet segítségével fogják kezelni, ettől függetlenül tény, hogy továbbra is kellemes érzetet kelt a lágy fokozatokkal visszajelző tárcsa, amely tökéletesen megegyező a kisebb modellekével. Az alul lévő, széles szellőzőnyílás arculati elemként megmaradt, de nincsen funkciója, mivel a készülék hőáramlása csekély és 50 wattos teljesítményfelvétele is parányi, kisebb testvéreihez képest.

A több mint tízkilós tömeg a sarokba helyezett toroid trafónak köszönhető, amely külön csatornákon keresztül táplál minden egyes áramkört. A hátoldalról kacsingató, temérdek csatlakozó láttán hamar bizonytalanná válhat a gyanútlan felhasználó, pedig valójában egész gyakorlatias kiosztást kapunk, ami a kicsit is rutinos személyek számára könnyen átlátható. Ettől függetlenül nem kevés variáció lehetséges, mivel a 7 HDMI bemenet mellé 3 kimenet is társul, így még akkor is ki tud szolgálni két képmegjelenítőt (mondjuk egy nappaliban lévő tévét és egy projektort) a processzor, ha közben egy 2. zónába is akarunk róla képet küldeni. Emellett kínál 4 db koaxiális és 2 db optikai bemenetet, fél tucat sztereó RCA bemenet társaságában. Analóg XLR és lemezjátszó bemenet még férhettek volna rá, persze modern világunkban a legtöbben amúgy is a HDMI-n keresztül oldanak meg mindent.

Csatlakozók

Az AV860 kisebb testvéreivel azonos csatlakozó készletet kínál, egy kivétellel, ugyanis egy AVR850-et kapunk, de kisebb tápegységgel és a beépített végerősítők nélkül. Utóbbiak helyére masszív, aranyozott tüskéjű XLR (11 db a hangfalak és egy a mélysugárzók számára) érintkezők költöztek, ezzel utat engedve rengeteg high end végfok (vagy aktív hangsugárzó) felé. RCA kimeneteket is tartalmaz, de amennyiben lehetséges, célszerű inkább a szimmetrikus mellett dönteni.

Ugyancsak található a hátoldalon még hálózati Ethernet és RS-232 port, amelyekkel IP vagy soros alapú kommunikáció lehetséges, így intelligens otthonokba integrálható az eszköz. Rendelkezik trigger kimenetekkel, amelyekre ideális esetben ráfűzhetjük a kiegészítő végerősítőket ill. lejátszót, hogy egyetlen gomb lenyomására minden bekapcsoljon. A beépített internetrádió és Spotify kliens sokak számára kimerítheti a web alapú zenehallgatást, ettől függetlenül az FM/DAB+ tuner sem maradt ki.

Gyakorlati tapasztalatok

A menürendszer is ugyanolyan stílusú, mint a házimozi erősítőké, vizuális értelemben fapados, de a lényeget magába foglalja. Található benne jó pár finombeállítás (például ajakszinkron) melyeknek eleinte nem gondolnánk, hogy hosszú távon örülni fogunk. A menü viszonylag átlátható, de kissé összetett. Érdemes szakértővel beállíttatni az eszközt, ami vásárlás esetén ingyenesen igényelhető is a Házimozi Stúdiótól. Nem is csak a menüpontok helyes konfigurálására gondolunk, mert azt még 1-2 óra alatt végig lehet kísérletezni a használati kézikönyvvel, beleértve a távolságok és a hangnyomás méricskélését. Jóval inkább a Dirac Live szobaakusztika korrekcióhoz tanácsos segítséget bevonni. A hangjel optimalizálásért felelős rendszer előnyéről már tettünk említést egy korábbi cikkünkben, ezért most nem térünk ki rá, a lényeg az, hogy ez az AV860 egyik fő pillére, ha úgy tetszik, nyerő kártyája.

Mi az iPad-re letölthető applikációról vezéreltük úgy, hogy közben egy Arcam UDP 411 volt rá csatlakoztatva médialejátszónak. A processzor a Házimozi Stúdió bemutatótermének Grand Theatre helyiségében várt minket, amelyben legutóbbi látogatásunk óta a frontsugárzók JBL Synthesis 4367-re cserélődtek, a hűtőszekrény nagyságú, JBL S1S-EX passzív mélyládákat pedig 2 db REL 212 SE váltotta le annak érdekében, hogy AV860 kompatibilis lánc jöjjön létre. A szobában lévő hangsugárzókat csatornánként 200 W teljesítményű Acurus A2005 és A2007 végerősítők dolgoztatták meg.

Ahogy egy high end eszköztől elvárható, az AV860 semmilyen rendellenességet nem produkált, minden parancsra engedelmes és gyors reakciót kaptunk, épphogy megérintettük az ölünkben nyugvó tablet kijelzőjét, máris láttuk a vetítővásznon megjelenő visszajelzést. A Dirac mérésnél mi is jelen voltunk, ezzel is minden rendben lezajlott (leszámítva a nagy adatmennyiség miatt kb. 20 percig tartó várakozást, ami az adatok küldésével és processzorra történő letöltésével telt el, ezért is jó, ha van társaság addig, akivel amíg dolgozik az elektronika, lehet kávézni és társalogni).

Meghallgatás

A Házimozi Stúdió referencia kliplistáján kívül beletekintettünk a Dr. Strange első néhány percébe is, amely naturális hanghatásokból - hiszen Marvel film - nem sokat tartalmaz, ettől függetlenül olyan iszonyatos mennyiségű és intenzitású hallható részlet zúdult ránk, hogy még ez a kissé hatásvadász film is azonnal elhessegette minden egyéb gondolatunkat. Talán közhelyesen hangzik, de ezen a rendszeren még a gyenge (vagy egyszerűen általunk megunt) filmek is el tudták érni, hogy végig akarjuk nézni őket.

A Dirac előnye ismét megmutatkozott, pontosan abban, mint a korábbi Arcam házimozi erősítők tesztjeinél is. Tisztább részletek, jobb térábrázolás. Viszont ezúttal még az AVR850-hez képest is feljebb került a mérce, köszönhetően a még finomabb effekt pozícionálásnak és a jóval vadabb dinamikának. Utóbbi a hangsugárzók és az extra végerősítők érdeme is volt, mindazonáltal az AV860 volt a kulcs, ami bejutást engedett ebbe a monumentális hangörvénybe.

A Two Guns - Két Kaliber és Unbroken - Rendíthetetlen c. filmek egyaránt átadták azt az erővel vegyített finomságkoktélt, amit joggal el is várhattunk. A robbanásokat minden porcikánkban éreztük, ugyanakkor a hanghullámok nem akartak egymás fölé tornyosulni. A beszéd végig tiszta és érthető volt, a zenei betéteket pedig mindig észrevettük, mintha éppen a hangszeres kíséretre akarta volna felhívni figyelmünket a rendszer.

Meghallgatásunk sztereó demonstrációval végződött. Ezúttal csak a vászon mögé rejtett JBL Synthesis 4367 hangfalak szóltak, megtámogatva a szobában lévő 2 db REL 212SE által. Akik ismerik az Arcam filozófiáját, netalán használnak is tőlük származó eszközt, azok tudják, hogy ami mindegyik termékükben közös, az a zeneiség központba helyezése. Furcsán is néztünk volna, ha épp a zászlóshajó AV860 nem hoz kellő muzikalitást. Megnyugtatásul közöljük, hogy ha zenét akarunk hallgatni - teljesen mindegy, hogy milyen műfajban -, akkor is számíthatunk rá. Néhány Deadmau5 számot elindítottunk, de nem a szokásos, kellemes közepes hangerőn. A készülék jelszintjét 75-re (azaz 75 százalékra) állítva olyan érzés kerített hatalmába, mintha egy diszkó közepén lebegnénk és az agyunkra egy láthatatlan csatornát csatlakoztattak volna, ami egészen a DJ keverőpultjáig elér. Egy másik Deadmau5 szám (Seeya) lejátszásakor kísérteties szórást kaptunk, megtoldva azzal az illúzióval, hogy valójában rengeteg hangfal szól körülöttünk, nem csak kettő. A részletek egyértelműen elhatárolódtak egymástól, a basszust a vesénktől a lábszárunkig érezni lehetett (jóllehet, ez inkább a két Góliát mélynyomó érdeme volt).

Gregory Porter - Papa Was a Rolling Stone c. feldolgozása (Berlinben rögzített élő koncertfelvétel) tanmesébe illően stabil, megingathatatlan hangszínpadot varázsolt elénk. A velünk szemben lévő, 4 méteres vetítővászon egyetlen nagy centersugárzóvá változott (persze ez a JBL hullámvezető érdeme is volt), szépen árnyalt, óriásian skálázott mélyhangokat kaptunk finom, egyáltalán nem nyers részletekkel (ugyanezt a számot hallgattuk korábban audiofil sztereó rendszereken is, amelyek kissé sterilen mutatták meg). Az AV860 meg tudta őrizni az akusztikus zenék szellős dinamizmusát, picit idomárként kezelte a 4367-et, erős terhelésen sem volt bántó az eredmény. Ezen kívül downtempo és progresszív metal műfajokba is belekóstoltunk. Utóbbinál az átlagos keverést és a torz hangszerelést nem próbálta meg szépíteni a rendszer, éppen a zene úgymond koszos jellegét adta ki. Ambient jellegű zenéknél határozottságot és magával ragadó, meditatív lelki hatást tett ránk a rendszer, aminek köszönhetően nem volt nehéz a szobán kívülre terelni képzeletünket.

A fenti sorok megtéveszthetők lehetnek, elkerülhetetlen ugyanis az a feltételezés, hogy a hangélményt kizárólag a processzor határozta meg. Ez nem igaz, ugyanis ahogy azt tapasztaltabb házimozisok is tudják, minden egyes elem befolyásolja az összképet, beleértve a kábelezést, a hangfalakat és a szobát. Itt jöhetne egy ilyesmi, reflexszerű kifogás az olvasó részéről: akkor ennyi erővel bármilyen processzort be lehetne tenni a Grand Theatre rack szekrényébe, a hang úgyis kifogástalan maradna. Ez a sejtés sem helytálló. Igaz, hogy a Házimozi Stúdió akusztikára való odafigyelése nagymértékben befolyásolta, hogy a felszabaduló energiákat jobban érezzük saját bőrünkön. Ettől függetlenül elég volt egy gombnyomással kikapcsolni a Dirac-ot, és máris kiderült, hogy a korrekció nélküli hang - ami sokkal nehezebb, ködösebb és töményebb volt - egyáltalán nem közelítette meg a mérés utáni eredményt. Szóval az AV860 igenis dolgozik, mégpedig abban, hogy a hangrendszerünket hagyja érvényesülni, és minél jobban beállítjuk, annál jobban fogja tenni. Természetesen ettől még egyáltalán nem mindegy, hogy milyen további elemeket csatlakoztatunk hozzá.

Még egy szóra

Az Arcam AV860 számára kell egy alkalmas környezet is, ami ideális esetben egy filmnézésre optimalizált, elsötétíthető, akusztikailag kezelt szoba, vetítővászonnal és legalább 7.2 csatornás hangsugárzó szettel. Az eszköz bruttó 1,7 millió forintos árcédulája első ránézésre szemdüllesztő összeg (és valóban nem kevés), de mint mindig, ezúttal is hozzá kell tennünk, hogy minden viszonyítás kérdése. Ha figyelembe vesszük, hogy a köré épített házimozi rendszer valamennyi komponense (projektor és vetítővászon, ülőgarnitúra, végerősítők, hangfalak stb.) hozzá illeszkedjen, akkor a többi elem sem biztos, hogy sokkal olcsóbb lesz. Tudni kell tehát a maga kategóriájában kezelni az AV860-at, high end teljesítményt vártunk tőle és azt is kaptunk. Magával ragadó, ügyes térbeli pozícionálását és gazdag felbontását nehéz felülmúlni ebben a kategóriában. Lehetne még egy kicsit több pontosság és analitikus ábrázolás a hangmezőben, de ahhoz már pl. a kétszer drágább Acurus ACT 4-et kellene választani, jóllehet, utóbbi több csatornát is képes vezérelni. Akárhogy is, az AV860 vonzerejét erősen befolyásolja a Dirac megléte, amit egyik tesztműsor lejátszásakor (nem csak filmek nézése, hanem zenehallgatás közben) sem akartunk kikapcsolni. Nincsen telezsúfolva a manapság jól csengő hálózati funkciókkal (pl. multiroom kompatibilitás), de ami egy 21. századi felsőkategóriás házimozi processzortól (4K/UHD kompatibilitás, magassági csatornák kezelése, intelligens vezérlési lehetőségek, XLR kimenetek, szobaakusztika korrekció) elvárható, az benne van. Az már csak hab a tortán, hogy sztereóban, nagyfelbontású zenék lejátszásakor is lehet rá számítani. Beüzemelése és konfigurálása összetett folyamat, de ha a felhasználó szakértői segítséget kér, akkor a dolga pusztán annyi lesz, hogy lehuppanjon a fotelébe, feltekerje a hangerőt és ámuljon a hanghullámok diadalán. Hogy elfogadnánk-e egy ilyen processzort? A kipróbálást követően azonnal elloholtunk volna vele a szerkesztőségbe, de ha reggeltől estig csak filmeket nézünk, akkor mikor írjunk teszteket? Tessék, mindenre van kifogásunk, még szerencse, hogy az Arcam-nak nincs!

1 2

Következő oldal >