AKG Q 701 hifi fejhallgató teszt

2013. április 25., csütörtök, 13:45

AKG fejhallgató Q701 Q 701 hifi audio headphones AKG Q701 AKG fejhallgató hifi fejhallgató fejhallgató teszt

Az AKG márkanév sokaknak ismerősen cseng, de előre szólunk, hogy mai tesztalanyunk nem az a kategória, amelyet tömegével kapkodnak a nagyáruház polcairól. Nem holmi belépőszintű játékfülest, hanem az osztrák márka jelenlegi csúcsmodelljét mutatjuk be Kedves Olvasóinknak. Az AKG Q 701 típust - noha Quincy Jones nevével népszerűsítik - referencia fejhallgatóként emlegetik, ennek ellenére csábító áron kínálja magát. Százezer forintért high-end hang?

A Q 701-gyel való első találkozás valószínűleg mindenki számára más lesz, mint gondolta. Lehet, hogy azért, mert már átolvasta korábbi high-end fejhallgatós cikkgyűjteményünket, vagy pedig azért, mert a "referencia" szóból vörös szőnyegre és aranyozott bevonatra asszociál, valami nagy dologra fog számítani. Kemény borítású táskára, szép cipzáras fedéllel, de aki ilyesmire számít, csalódni fog. A Q 701 nem ettől lesz jellegzetes. Nem azért referencia fejhallgató, mert bársonypárnában, mahagóni bőröndben szállítják. Épp ellenkezőleg. A csomagolásával bármelyik, nagyáruházakban toronyba állított fejhallgatós doboz felvehetné a versenyt. Egyszerű, papírvékony plexi védőburok, kihívóan zöldellő Quincy Jones felirattal. Bizalmunk meginog, mert valami nagy durranásra számítottunk, és végül mi lapul odabent? Valami fehér, de az is "csak" műanyag. Azért nem kell kétségbe esni, bontogassák tovább. Az AKG ezt így akarta, szó sincs átverésről. Csak hántoljuk tovább türelemmel ezt az egyszerű plexi dobozt, megéri a fáradozás, mert végül kezünkbe pottyan valami aminek megjelenése gyökeresen ellentmond a tálalásával: maga a Q 701 fejhallgató. A doboz csak álca volt, a tartalma túlzás nélkül mestermű. Ahogy kezünkben tartjuk, szemügyre vehetjük azokat a formákat, idomokat, melyek az AKG történelmét jelenítik meg. Ahogy a fejformánkhoz igazított, plüssel bevont fülpárnákat és a cserélhető kábelt vizsgáljuk, érzékelhetjük a tervezők kényelemre irányuló figyelmét. Méretekben sincs kompromisszum, a Q 701 még fülméretben sem válogat.

Méretes párnái lágyan simulnak hallószervünk köré, fejpántja órák múltán sem zavar. Persze ez a komfortérzet nem valósulna meg a megfelelő súlyelosztás nélkül, és a Q 701 méreteihez képest nagyon könnyű. Tenyerünkön tartva gyanús a mindössze 235 grammos, (kábel nélküli) súlya. Maga a kábel elég komoly darab, oxigénmentes rézmaggal biztosítja a megfelelő hangminőséget, a csatlakozók pedig aranyozottak. A gyárilag felforrasztott, 3,5 mm-es Jack dugó láttán a legtöbb audiofil majd értetlenül csóválja a fejét, szerencsére ezt azonnal átalakíthatjuk az alaptartozék 6,3 mm-es adapterrel. A Q 701 lapos szálú tekerccsel és neodímium mágnessel hajtott hangszóróit sűrű, fekete szövet takarja. A textil mögött vastag műanyag szálak gátolják meg, hogy óvatlan mozdulattal benyomjuk a membránokat. De miért is tennénk ilyet? Egy ilyen fejhallgatót használaton kívül érdemes biztonságos helyre, gyerekek és háziállatok elől elzárni, lehetőleg pormentes helyre. Utóbbit azért javasoljuk, mert a fekete plüss fülpárnákra már az első két hét után porcicák kolóniája fog rátelepedni!

Komfort

Pozitívan hatott, hogy a Q 701 dobozába két, különböző hosszúságú zsinórt is csomagoltak. A "rövidebb" hossza 3 méter, ami - ha a forráskészülék közelében ülünk - bőven elég. A másik kábel 5 méteres, ezzel felpattanhatunk a fotelből (vagy a keverőpult mellől), szabadabban mozoghatunk a szobában.

Az AKG csúcsfülese három színben kapható: feketében, fehérben és neon-zöldben. Mindhárom változat mellé ugyanazt a virító zöld kábelt kapjuk. Valószínűleg sokan nem szeretik ezt a színt, mellette szól, hogy legalább könnyebb észrevenni a zsinórt, mielőtt véletlenül rábillenünk a szék lábával. A kábelköpeny a manapság trendi, finom tapintású gumírozott bevonattal készült. Jól tették, hogy a K 701-hez képest nem végeztek fazonbeli módosítást, így a Q 701 egyike a legkényelmesebb fejhallgatóknak, amiket eddig teszteltünk. Fejpántja egy vastag és merev bőrszíj, melyet kétoldalt textillel bevont gumiszíjakra függesztettek. Ha felvesszük a fülest, ezek a gumiszíjak finoman megnyúlnak és a pánt pont a fejünk méretét veszi fel. Hab a tortán, hogy a szerkezet, egyszerűségéből fakadóan, gyakorlatilag semmilyen zajt nem kelt. Nem kotyog, nem zörög, némán és légiesen terpeszkedik a kobakunkon.

Hangminőség

Szerencsére most is volt időnk, hogy hetekig ismerkedjünk az AKG zászlóshajójával. 1-2 napig tartó folyamatos hajtás során érezhetően bejáratódott, és nekikezdhettünk zenei gyűjteményünk kóstolgatásának. Hamar kiderült, hogy a Q 701-nek egyáltalán nem mindegy, mivel hajtjuk. Előfordulhat, hogy a jóhiszemű felhasználó kicsomagolás után az első mobileszközt, ami keze ügyébe akad - például MP3 lejátszóját - ráköti a Q 701-re. Inkább ne tegye. A hordozható lejátszók nagy része, az Apple termékeket beleértve, ugyan megszólaltatja tesztalanyunkat, de a hangminőségtől nem ájulunk el. A "kellemes, egész részletes" érzésen egyszerűen nem léphetünk túl a mobileszközökkel. A termék specifikációjában leírt 62 Ohm impedanciát érdemes komolyan venni, és párosítsuk egy tisztességes fejhallgató erősítővel. Mi először a Pro-Ject Head Box 2 SE elektronikát próbáltuk ki, majd áttértünk a Furutech GT40 és Esprit modelljére, végül a Lehmannaudio Linear USB fejhallgató erősítő/DAC készüléknél kötöttünk ki. Az utolsó vassal értük el a legjobb eredményt, más kérdés, hogy a Lehmann árából, két Q 701-et is kaphatunk.

Tesztalanyunk egyik fő erőssége a szimfonikus zene. Ügyesen visszaadja a valódi hangszereket térben és hangzásban is, akár komplett zenekar, akár egy szólista felvételéről beszélünk. Amikor elindítjuk a zenét, nem úgy érezzük, mint ha egy fejhallgatót, hanem mintha a közelünkben lévő hús-vér zenészeket hallanánk. Vegyünk például egy Bach produkciót. Csak a zongora szól, semmi más. Halljuk is a zongorát, és ahogy feljebb tekerjük a hangerőt, azt is halljuk, ahogy a hangszer billentyűi koppannak. Ha még picit tekerünk a potméteren, még azt is érzékelhetjük, hogy nem egy profi stúdiószobában, hanem egy üres teremben, vélhetőleg színpadon vagyunk. És a zongora élettel teli, a húrjai finoman rezegnek. A zenész néha rácsap a baloldali billentyűkre, ettől zeng a hangszer teste, mi pedig elismerően hümmögünk. De mi történik összetettebb muzsikáknál, ahol a Q 701-nek lényegesen több információt kell feldolgozni? Ott kezd igazán izgalmassá válni az eredmény. Próbaképpen elindítottuk a Cantate Domino első számát, az orgona életszerű fémességgel kúszott dobhártyánkba egy láthatatlan téren keresztül. Mire a kórus beszáll, a hallgató lúdbőrzik a részletektől és persze a zene szépségétől. Megszámlálhatatlan torok zengi a Cantate Domino énekét, és mégis, az AKG már-már az énekeseket számoltatja velünk. De mitől ilyen jó egy fejhallgató tér-érzete? A titok nyitja (szó szerint) az oldallemezek furataiban rejlik. Ez egy nyitott fejhallgató, a nyitott kivitel hátránya hogy minden zajt, ami a létező környezetünkből érkezik, hallani fogunk. Tehát ha zenét hallgatnánk, akkor zenét hallgassunk - és ne a porszívót, a mosógépet vagy a szomszédban ricsajozó gyerekeket. Ablak bezár, füles felvesz, potméter felcsavar, és élvezhetjük az imént említett kórust. Ahhoz képest, hogy ezt a felvételt 1976-ban rögzítették, tisztasága számos mai munkával felveszi a versenyt.

Szóval a Q 701 remekül teljesít nagyszínpadi, hangszeres muzsikákkal, ugyan a távoli hangokra nem fektet hangsúlyt, a messzi dolgok megjelennek, de a közeli események győznek meg igazán. Erre a legjobb példa Leonard Cohen egyik koncertfelvétele. A zene elején önkéntelen mosolyba görbül a szánk, mert a közönség, mintha minket tapsolna. Aztán meghalljuk a tömeg fölött Leonard hangját, mely édesen búg (a koncert női közönsége eddigre valószínűleg totálisan elalélt), egyenesen a fülünkbe. Tiszta énekhangok, természetes mélyekkel. Onnan tudjuk, hogy a Q 701 ennél is többet tud, amikor az énekes "pukkanó" mássalhangzói alsó frekvenciás löketet visznek a mikrofonba - ez az, amit a hagyományos hifi hangfalak csak nagyon drága szinten garantálnak.

Tehát nagyon szépen és részletgazdagon halljuk a szabad térben, és a nagy termekben felvett hangszeres munkákat, de egyértelműen a hangstúdiókban felvett anyagok viszik a pálmát. Herbie Hancock Head Hunters albumát sikerült megkaparintanunk 24/88 felbontásban (lehet tippelni, hogy mikori felvétel), itt a Q 701 képességei hatványozódtak. A kőkemény jazz muzsika teljesen lekapcsolja az ember agyát, a profi zenészek sterilen veszik át az irányítást tudatunk felett. A tér sokkal szűkebb, mint a korábbi "nagyszínpados" számoknál, de ez az intimitás, amire a legtöbb vájtfülű szomjazik. Ahogy mai albumokra váltunk, a nevetőgörcs kerülget, mert a friss lemezeken érezni 40 évnyi hangtechnikai fejlődést. Kedves Olvasónk bármilyen fejhallgatót birtokol, feltétlenül hallgassa meg Cassandra Wilson - O Sole Mio Funk című felvételét. Az AKG itt teljesedett ki. A gitáros negyedenként lecsap a húrokra, és nem egy csattanást, pattanást, hanem a húrokat halljuk egyenként elnémulni! Cassandra Wilson az arcunkba leheli nótáját, nem is ő domináns, hanem a zenészek. Közelről, de pontos irányból halljuk a dobot, más helyről a harmonikát, a bőgőt, távolabbról a gitárt, szóval a felvétel minősége és a fejhallgató hangvisszaadása egyaránt vérprofi.

Ezek alapján hibátlannak is titulálhatjuk az AKG csúcsmodelljét. Mégis milyen hátrányt említhetünk ezek után? Talán rockzenével nem elég jó? Ha nem heavy metalt, hanem hard rockot, esetleg klasszikus rock and roll-t hallgatunk, annyi bőven belefér. Kiváló példa erre, ha elindítunk egy Queens Of The Stone Age jellegű nótát, a gitáreffektek élessége és a tisztán kivehető énekhang megtartja a rockzene élvezetét. Mégis, mikor elektronikus zenére kapcsolunk, kemény anyagokra, melyeknél kritérium a sok basszus, ott a Q 701 dinamikai határokba ütközik. Mivel minden esetben természetes alsó frekvenciákat kell nyújtania, az olyan műfajok, ahol alapkövetelmény a színezettség, tesztalanyunk fakónak és erőtlennek érződik. Pedig nem az, csak eltévesztettük a házszámot. Finoman tudatja velünk, hogy ő nem Deadmau5 és David Guetta lemezeihez készült, hanem akusztikus zenéhez. Aki Tiestót akar fülelni, az jobban jár egy másik, kimondottan elektronikus zenére optimalizált fülessel.

Végítélet

A Q 701 kiválóan reprezentálja a fejhallgatózás legfőbb erényeit. Ez egy nagyon jó füles, pontos, tiszta és kellemes hangzással, első sorban azoknak ajánljuk, akik a hangszeres zenét preferálják. Ha százezer forint körüli összegért keresnek egy természetes karakterű fülest, akkor az AKG Q 701-ben biztos, hogy nem fognak csalódni.

1 2

Következő oldal >