A KEF, a világmindenség, meg minden...

Beszélgetés Robert Hagemannal, a KEF-et is birtokló GP csoport nemzetközi értékesítési igazgatójával

2011. augusztus 16., kedd, 09:20

Hogyan fejlesztik a hangfalak belsejét? Nem olyan, mintha mástól vennék az ötleteket.

50 éve vagyunk az iparban. 50 évig túléltünk, van egy márkanevünk, szerintem ez nem azt jelenti, hogy valamit is rosszul csináltunk. Világszerte ismertek vagyunk, magas az elismertségünk is. Benne vagyunk az ipar többi részében is: elemgyártás (a világ legnagyobb elemgyártója vagyunk), itt van a GP, a KEF, dizájncenter Hongkongban, ingatlanpiac, 12-13 gyárunk van Kínában. Sok OEM dolgot gyártunk. Egy ilyen név alatt saját termékeinket tudjuk előállítani, fejleszteni, árusítani. A többi céghez képest szinte teljesen függetlenek vagyunk. A saját akusztikai dizájn centerünk Angliában van, 250 elektronikai mérnökünk dolgozik ott. Van egy gyárunk, ahol a KEF-et készítik, 2500 alkalmazottal. Mi vagyunk a fejlesztők, mindent magunk csinálunk. Vannak egyedi ötleteink, például az Uni-Q. Az 5.1-es rendszer 1 dobozban - vagy egydobozos házimozi - azt is mi fejlesztettük ki. Mi kezdtük el, azóta minden gyártónak van legalább egy ilyen szettje.

Mindenhol jelen vannak. A különböző országok különféle kultúrája igényel másfajta hangdobozokat?

Üzletileg nem kell sokat tanulnom Magyarországról. De emberek mindenhol vannak, és 2 éve még szinte mindenki analógot hallgatott. A rendszer, a technológia, mindenki ugyanazt akarja. Az analógot felváltotta a digitális. Az emberek más zenét hallgatnak, ez tény, semmi baj nincs vele. De ez csak zene, mindegy, hogy milyen hangszer játssza. Az előállítás, az eredeti hangzás elérése a nappalinkban, ez a lényeg. Az otthonok tekintetében nincsenek nagy különbségek. Például Ausztráliában egy kis ház 400 m2, a nagy ház 2500 m2. Japánban, ha 400 m2 házad van akkor uralkodó vagy, esetleg a nappalid egy kormányzati épület előcsarnoka. Ezek miatt a hangdobozok mérete kritikus, de fontos a szín is. Az ázsiaiak számára egy fehér gyertya valaki halálának a szimbóluma. Európában mindenki feketébe öltözik. A fehér hangfal nem kelne el Ázsiában. Amerika keleti partja - Boston, New York, Philadelphia - nagyon konzervatív angol befolyásoltságú. Ők nagyon tradicionálisak, szeretik a sötét színeket: mogyoró, fekete, dió. A nyugati oldal sokkal újabb, fiatalabb, szeretik az élénk színeket, a világosat. Ugyanaz a hangszóró, csak más a színe. Valaki kicsit vesz, valaki nagyot, mert van hozzá helye. A kultúra miatt nincsenek akkora különbségek.

Más anyagokat, más technológiákat használnak, környezetvédelemmel mi a helyzet?

Az új Q szériának nem fóliaborítású külseje van, hanem újrafelhasznált anyagból készül: fa-papír anyagból. MDF, HDF, ezek alapból újrafelhasznált anyagok, amiből a doboz van. Igen, vannak érdekes új technológiák: új mágnes, új tekercsanyag a réz helyett, nagyobbat lehet előállítani, nincs akkora súlya, könnyebb meghajtani. Ez a 27 mm mély hangszórónk egy nagyszerű fejlesztés, de még mindig ki kell szolgálni a fizikát. Kell mágnes, gumi, papír, alumínium a kónuszhoz, de a környezetvédelmi rész már benne van az új Q szériában.

És az előállítás során keletkezett hulladékok?

Minden gyártó próbálja csökkenteni a kibocsátást, a vízszennyezést például. Minél kevesebbet használunk, annál kevesebb kvótát kell fizetnünk. Van benne érdekük, hogy hatékonyak legyenek, na és persze vannak jogszabályok az adott országban.

Mi a kedvenc terméke?

Hangminőségben, kinézetben? Hangminőségben, a hallgatási oldalról a Reference 205, de szeretem nagyon a KHT 3005-öt is. Ezek a kedvenceim. Otthon van egy KHT rendszerünk a hálóban, a fürdőben pedig SoundLite rendszer.

A jövőben mik a tervek a multiroomban?

Nehéz megválaszolni, hogy hol kezdődik az egyedi installáció. Általánosságban figyelünk az igényekre. Egyre többen akarják majd integrálni a rendszert az otthonukba. Vannak még hifitornyok: előerősítő, erősítő, lemezjátszó, hangfalak. De a könnyű elérhetőség, könnyű beállítás sokkal közkedveltebb lesz a jövőben. Bill Gates mondta 5-7 évvel ezelőtt, hogy a konzumer elektronikában ki lehet használni azt a tényt, hogy vannak falak a házban. LCD, plazma, hangdobozok, bármi. Lesznek hangsugárzók a falban, nagyok, kicsik, lesz minden, de lesz EGY processzor. És ez nincs messze. Vannak képmegjelenítők, 3D, FulHD, plazma, LCD, DLP, ezzel megvan a vizuális része a dolgoknak. És vannak a hangdobozok. Már lassan minden automatizálva lesz: automata garázskapu, redőny, stb. Vettem egy plazma tévét, 3 nappal a 2006-os világbajnokság előtt. Philips, Ambilght, 42 col, plazma. Olcsóbban szereztem, de így is drága volt. 4800 eurót fizettem érte. HD Ready. 4 évvel később, ismét világkupa. És van HD, FullHD, LCD, LED, 3D, csupán 4 év alatt. A Philips plazma azonban még mindig ott van, és működik. Vannak vezérlőrendszerek, IP címek, hálózatok, a WiFi nemsokára sztenderd lesz. Van egy Marantz erősítőm is. Benne vagyok az iparban, de be kell valljam, fogalmam sincs, hogy miket tud. Túl sokat várunk el a vásárlóktól. El kell érnünk egy ponthoz, ahol majd be lehet állítani a funkciókat, amire szükségünk van. Én inkább zenehallgató vagyok, nem kell annyi hangszóró. Én házimozizom, nekem több kell. Nekem 100 funkció kell, én értek hozzá. Én felhasználó vagyok, nekem elég 10. Én meg programozok, nekem mind kell. És itt jön be az üzlet nagysága. Mert amikor a vevő csak azt kapja, amiért hajlandó is fizetni, és nem kellenek neki a felesleges szolgáltatások, akkor lehet az egyedi igényeket egyedi árazással kínálni. És ez a házimozi üzlet jövője.

Köszönjük Robert Hagemannak a GP csoport nemzetközi értékesítési igazgatójának, hogy interjút adott az Audio&Vision Online szerkesztőségének.