20 éves a Hama Magyarország
A Hama, mint egy korszak tükre
2013. szeptember 2., hétfő, 11:35
Hama Hama Magyarország beszámoló gyárlátogatás
Hazai kereskedőket bemutató sorozatunk legújabb darabja egy kicsit kakukktojás, hiszen az emlegetett cég egyszerre német és magyar. Ötvözi a márkaképviseletek és a független importőrök jellemzőit, de legfőképpen azért, mert ezúttal egy olyan cégről írunk, melyen keresztül az egész hazai kereskedelembe bepillantást nyerhetünk.
Tudjuk, hogy legtöbb olvasónk hamarabb felfigyelne egy olyan cikkre, amiben méregdrága hangfalak vagy erősítők összeszereléséről mesélünk. No de hogyan is látogathatnánk el akár a DALI gyárába, vagy a berlini IFA-ra ha nem lenne mögöttünk az elmúlt 20-25 év története. Az, ami a hiánycikkek világából elhozott a kínálat világába. Az a történet, aminek a Hama Magyarország részese, formálója, és sok szempontból tükre is. Nézzük hát meg a Hama Magyarország elmúlt 20 évét, hogy jobban megérthessük az egész szakma jelenét és talán jövőjét.
Pár hónapja a Hama meghívására ellátogattunk a cég monhemi központjába, ahol sokat beszélgettünk a szakma és a világ dolgairól, úgy délután négy órától kezdődően. Ám a reggel hat órás indulástól a délutáni érkezésünkig a legfőbb téma mégis csak a mi közös hátterünk, a hazai piac és annak múltja volt. Ezzel kezdenénk most is, de nem a 20 éves hazai leányvállalat alapításának évével, hanem jóval korábban. A Hama Magyarország megszületése ugyanis nem elválasztható az adott korszak eseményeitől.
A '80-as évek és a kínálat hiánya
Aki még emlékszik a nyolcvanas évekre, az tudja, hogy a műszaki cikkek kereskedelme a hiány ügyes kezeléséről szólt. Az emberek nem azt vették, amit szerettek volna, hanem azt, ami kapható volt. Az Unitra, Junoszty, Videoton és Orion korában ez így volt természetes. Az évtized vége felé azonban komoly változások kezdődtek. A Skála Sprint raktáráruház melletti (!) épületben, nyugatnémet licenc alapján ITT tévéket, az Orion gyárában pedig Panasonic videomagnókat szereltek össze. Tömegeknek nyílt lehetősége a nyugati határ átlépésére és ezzel meg is indult a népvándorlás Bécs felé. A Trabantok és Skodák, Gorenje fagyasztóládákkal a tetejükön egyensúlyoztak hazafelé, az IBUSZ autóbuszai pedig videomagnókkal a csomagterükben hozták haza azokat a magyarokat, akik reggel mentek Bécsbe, és este már jöttek is vissza. (semmit nem láttak a Mariahilfer Strasse kivételével)
Tömegek eszméltek rá, hogy az új tévé hátulján egy fura csatlakozó (Scart) található. Akkoriban azonban nagyon nehéz volt a megfelelő kábel beszerzése. Szájról szájra terjedt a hír, hogy Óbudán, vagy éppen Újpesten lehet kapni Scart kábelt. Egészen egyszerű darabot, 750 Ft-ért, 1988-ban, amikor egy buszjegy még 3 Ft volt!
Azok a kilencvenes évek...
Jött a rendszerváltás és egyszer csak elkezdett befelé özönleni a portéka. Lakókocsikból és Barkasok rakteréből árulták az újdonsült vállalkozók AIWA tévék, Funai videók és AudioTon rádiósmagnók tömegét. Közben a nagy állami üzletláncok - Ofotért és Keravill - sem tétlenkedtek. Megjelent a kínálatban sok más mellett a Panasonic, Philips, Olympus, Canon, Varta és persze a Hama. Mindenki igyekezett a hirtelen korlátlannak tűnő lehetőségekből válogatva, a vásárlói igényeket a lehető legügyesebben kielégíteni.
Mai szemmel visszatekintve, ez valamiféle őskáosz volt.
Fontos megjegyezni, hogy bár az Ofotért importálta a Hama termékeit, azokból igazán széles kínálatra nem törekedett, inkább csak a boltok pillanatnyi igényeit igyekezett kielégíteni. Ekkor ez is elégnek tűnt. Összehasonlításképpen, a korszak kezdő vállalkozói sok esetben minden pénzüket befektették, hogy egyetlen Barkas rakterét, vagy kombi Ladát és a mögé kötött utánfutót megtölthessék kétféle videomagnóval, háromféle kazettás magnóval és pár tévével. Sok esetben már egy-egy márka egyet jelentett a kínálattal.
A márka termékei persze az Ofotért tevékenységétől függetlenül is, azonnal bekerültek az országba, ami nem meglepő, hiszen a márka jelen volt az oly sokak által látogatott nyugati bevásárlóközpontok polcain.
A Hama Magyarország számára a kezdet pillanata azonban az 1992-es Budapesti Nemzetközi Vásár volt, ami akkoriban gigantikus tömegeket vonzott. Nem volt más, nem voltak szakkiállítások. Az első High End Show is csak 1993-ban került megrendezésre!
Az 1992-es BNV-n jelent meg első alkalommal önállóan a német cég. Nem volt semmi nagy terv, csupán a magyar piac roppant óvatos megszondázása. A kérdés nagyjából az volt, hogy vajon eladhatóak-e a cég termékei az új piacon? A vásár végére a stand kiürült, ezzel megválaszolva a kérdést. Ám az eladott termékekből befolyt bevétel forint volt, aminek német márkára való beváltása akkor még nem volt egyszerű feladat. Ez az adag, a németek számára nehezen használható forint volt az a szikra, ami megindította a láncreakciót, aminek a végén, 1993 tavaszán a hazai leányvállalat létrejött. A lehetőség felismerése, a megoldásra váró probléma (egy kupac forint) és az olyan tettre kész emberek találkozása, mint Hama termékeinek beszerzését ekkor lebonyolító Prohászka Fatime és a külpiacokkal foglakozó Jörg Hempen kellettek ahhoz, hogy elinduljon ez a történet.
Az 1993 májusában megalakult cég a német Hama 100%-os tulajdona, ennek ellenére, nem túlzás magyarként beszélni róla. Az anyacég ugyanis soha nem állomásoztatott megfigyelőt, vagy a működés fölött őrködő kollégát a hazai leányvállalatnál. Ez a bizalom olyasmi, amiért nagyon sokan szinte bármire hajlandóak lennének. Persze ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi gyakorlattal ellentétben, az újabb leányvállalatok alapításához sem kérték fel a magyar kollégákat. Leszámítva egy esetet, a romániait, ahol a magyar cégvezetés pár napos tanácsadói munkával segítette az indulást.
Visszatérve a kilencvenes évek világába, a Hama indulásáról még annyit érdemes tudni, hogy az tényleg a legegyszerűbb módon zajlott. A cég önmagát építette fel. A kor szokásainak megfelelően, az első irodát egy lakásban rendezték be, minimális műszaki háttérrel. Nem úgy indultak, mint sok más multinacionális márka képviselete, egy fél, vagy akár egész emeletet kibérelve egy elegáns irodaházban. Még a Hama Magyarország első költözése idején is, a maréknyi csapat maga rakta le a padlószőnyeget és állította fel a polcokat.
Mint annyi más vállalkozás, a Hama Magyarország is hatalmas fejlődésen ment keresztül a kilencvenes évek második felében. Ebben persze szerepe volt a kedvező külső viszonyoknak, a mobiltelefonok és számítógépek térhódításával együtt járó vásárlási láznak, a hazai vásárlóerő növekedésének és a fejlődő kiskereskedői hálózatoknak. Azoknak a cégeknek, melyek már nem kívántak egyik napról a másikra élni, hanem megbízható partnerekkel igyekeztek stabil kínálatot nyújtani, ezzel elnyerve a vásárlók bizalmát. Ekkor már túl volt az ország az első kereskedelmi robbanáson, már érdemes volt egy kiszámíthatóbb jövő tervezni. Ezt az igényt pedig a Hama remekül ki tudta szolgálni. Az ekkor már óramű pontossággal működő cég persze csak úgy juthatott idáig, hogy bővítette csapatát. A mai gárda közel a fele ebben az időszakban csatlakozott a céghez.
Az évtized végére a Hama mindig a hét ugyanazon a napján küldte ki területi képviselőjét, aki összeírta mi kell, segített, ha új típus jelent meg, vagy egy régi megszűnt.
A kétezres évek fordulatai
A kétezres években hatalmas volt a pezsgés, hiszen évente újabb és újabb termékekért álltak sorba a vásárlók, miközben a kereskedelem súlypontja is kezdett a klasszikus boltokból és belvárosi üzletekből a külvárosi hipermarketek és több ezer négyzetméteres áruházak felé tolódni. Megjelent az Electroworld, a Media Markt pedig agresszív terjeszkedésbe kezdett. A hipermarketek kínálata a vajaskiflitől a benzinmotoros kapáig terjedt, ezzel még több vásárlót magukhoz hívogatva.
A Hama tökéletes időzítéssel, 2001-ben felépítette új székházát és raktárát, így zökkenőmentesen tudta kielégíteni a hirtelen megnőtt igényeket. Az új épület azonban nem csak nagy volt, de növelhető is! Ugyanis eleve úgy tervezték, hogy a hátsó fal megnyitásával folytatható legyen. Ez a módszer persze egyértelműen tükrözi azt, amit a monhemi üzemben is láthattunk, ahol épületrészek egymás tükörképei, hogy azok két lépcsőben épülhessenek, igazodva az igényekhez. Persze a leányvállalatépülete nem akkora, mint az anyacég gigászi komplexuma, még a 2008-ban elvégzett bővítés után sem.
Visszatérve a kétezres évek elejéhez a Media Markt és az Electroworld is hatalmas kínálattal rendelkezett a Hama termékeiből. Több százféle kábel, majdnem százféle táska, számtalan memóriakártya és fotós-videós fényszűrő és még megannyi egyéb kiegészítő miatt állíthatta magabiztosan a két óriás, hogy náluk mindent megkaphat a vásárló.
Ebben a korszakban raklapszámra árulta mindenki a Scart kábeleket. Majd jöttek az RGB kábelek, amiknek a fontosságáról sokszor megfeledkezünk.
Hosszú ideig az átlagos vásárló elégedett volt egy középszerű Scart kábellel is, de most a DVD által ígért képminőségnek és az egyre nagyobb képátlójú tévéknek köszönhetően, végre látványos lett az olcsó és a jó közötti különbség, felszínre tört a minőség iránti vágy. A Hama ekkortájt a Home Theatre Line bevezetésével igyekezett a jobb minőségű kábelek piacán alternatívát kínálni. Ezt persze az ügyesebb kereskedők igyekeztek is kihasználni, emlékeztetve a vásárlókat, hogy egy 32 colos tévéhez már nem az 1200 forintos kábel lesz a megfelelő, hanem egy jobban árnyékolt, vastagabb, aranyozott csatlakozós és persze drágább.
A postaládákba bedobott akciós újságok ekkor már nagyon fontosak voltak. Aki a címlapra tudott tenni egy Scart kábelt 599 Ft-os áron, az joggal remélte, hogy több vásárlója lesz. Ezek a végtelenségig olcsósított kábelek viszont egyebek között pocsék árnyékolásukkal rontották a képet. Megjelent a szellemkép és sokan éppen ennek köszönhetően látták be, hogy nem csak az ezer és az ötvenezer forintos kábelek különböznek egymástól, de a hatszáz és kétezer forintosak is!
Persze nem csak a házimozis készülékek voltak ekkor hatalmas pörgésben. A frissen feltűnt digitális fényképezőgépek előbb a memóriakártyákat (SanDisk) és táskákat (Samsonite) tették kelendővé, majd az elérhető árú digitális tükörreflexes gépek megjelenésével hatalmas piaca lett az objektíveknek és a vakuknak is. A Hama Magyarország pedig Sigma optikákkal és Metz villanókkal minden fontos kereskedőnél jelen volt.
A kétezres évek hatalmas versengése a kereskedők között, komoly átszerveződést hozott. A kilencvenes évek burjánzó műszaki kereskedelmén felnőtt cégek jelentős része mára eltűnt. Ezt sokan a mai napig kizárólagosan az multinacionális óriások, mint a Media Markt, vagy az Electroworld betörésével, majd a pénzügyi válsággal magyarázzák. A valóság azonban messze nem ilyen egyszerű! Ne feledjük, hogy még az Electroworld sem maradt talpon, a hazai piacon! Voltak, akik a növekedés hajszolásában vesztek el, mások nem voltak eléggé rugalmasak és gyorsak, persze a kiélezett verseny terhe mindegyikük vállát nyomta!
Akárhogyan is nézzük, a fennmaradáshoz nem volt elég a méret vagy a stabil hátország. Itt kellett sikeresnek lenni, napról napra. A Hamának pedig ez is sikerült. Aztán a kilencvenes évek kiemelkedően sikeres hazai üzletláncai sorban feladták a harcot, a Hama erőteljesen növekedett tovább. Amikor az évtized második felében a pénzügyi válság kitört és országos kiskereskedelmi hálózatok omlottak össze a cég töretlenül erősödött.
A Hama Magyarország
A siker kulcsa nem a hátszél, hanem a megbízható működés. A hazai képviselet nem csak saját termékeivel foglalkozik, hanem más gyártókéval is. Olyanokkal, mint a SanDisk vagy a Sigma. Népszerű fejhallgató gyártók, mint a Soul vagy a Marshall, szintén a Hama által kapnak országos terjesztést és képviseletet. Ebből pedig látható, hogy a hazai csapat mennyire rugalmasan reagál az aktuális trendekre.
Ez az, ami a Hama Magyarországot erőssé tette és ez az a lecke, amit a később feltörekvő cégek, mint például az Extreme Digital is időben megértettek! A siker kulcsa a jól szervezett működés és a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás.
Ma, holnap, holnapután
A Hama bebizonyította, hogy érdemes ebben az országban kereskedni és érdemes a munkát hazai szakemberekre bízni. Ma közel 4000 termék szerepel a cég kínálatában, amelyek forgalmazásáról itt helyben döntenek. A német anyacég termékei és az önállóan képviselt márkák - mint a közvetlenül Japánból importált Sigma objektívek - keveréke teszik a céget a hazai kereskedelem egyik legfontosabb szereplőjévé.
Mérhetnénk a céget a 3400 m2 raktár, vagy az 5500 raklapos kapacitás vagy a folyamatos növekedés által. Ezeknél azonban fontosabb, hogy a kereskedők változatlanul a Hamát választják, az értük végzett munkát hűséggel jutalmazzák. A sok száz partner között pedig ma is ott van az a pár szerencsés, aki kezdetektől együtt dolgozik a Hama Magyarországgal.
Ünnepelnek
A Hama Magyarország csapata persze igyekszik megemlékezni az évfordulóról. Apró filmecskével, fotózásokkal, és mindennel, amivel egy cégnél ilyenkor ünnepelni szokás. A mi kedvencünk a kollektíva kerékpáros különítménye, akik a jeles évforduló alkalmából kibicikliztek Monheimbe!
A Hama Magyarországot bemutató cikkünk végén nagyon szerettünk volna tanácsokat és tippeket megosztani, mert szívesen látnánk még több, hasonlóan sikeres céget a hazai piacon. Persze ez nem a mi szerepünk, hiszen mi a termékekkel és nem a vállalkozásokkal foglalkozunk. Ám mivel az AV-Online csapatának szinte minden tagja megfordult korábban a kereskedelemben, erről a célunkról letenni nem tudtunk. Fel is tettük a kérdést Prohászka Ottónak, a cég ügyvezetőjének, aki mosolyogva csak annyit tudott mondani, hogy - dolgozni kell!? Ebben persze mi sem kételkedünk. A cég sikere mögött mégis igyekeztünk felkutatni további tényezőket és a következőkre jutottunk.
Az első, ami feltűnt, hogy a cég teli van ismerős, mosolygós arcokkal. Ahogyan az a cikkben is szerepel, a csapatnak majdnem a fele a korai bővítéskor csatlakozott. Ebből az derül ki, hogy sikerült jó időben egy jó csapatot összehozni, ami a cégnek hosszútávon tud erős motorja lenni. Persze fontos a cégen belüli hangulat is, ám ezekről alighanem eleget elárul a rendszeres Tour de Pleso szereplés és az idei, Monheimig tartó bringatúra.
Tagadhatatlanul fontos tényező az erős hátország. A Hama kínálata folyamatosan alkalmazkodott a változó igényekhez, ezzel jó alapot adva a leányvállalat sikeréhez. Ám mint kiderült, az anyacég folyamatosan várja és magáévá teszik a leányvállalatok észrevételeit is.
A leányvállalatok önállóan működhetnek, ezért lehetséges, hogy a Hama Magyarország kínálatában is számos önállóan, az anyacégtől függetlenül képviselt márka szerepel, mint például a Sigma és a Metz. Persze ha képviselt márkákról szólunk, akkor nem elhanyagolható az Urbanears, a SOUL, a Monster és a Marshall Headphones. Ezek mellett pedig ott van újabban az Avinity amin egyértelműen látszik, hogy a németek már a legmagasabb minőségi kategóriákat is megcélozták.
Hát ez volna a recept egy része. Jó csapat, jó kínálat és lehetségessé válik a fejlődés, még a legnehezebb időkben is.
További cikkek: