TEAC HA-P5 fejhallgató erősítő teszt

Mobil zenekar

2017. február 14., kedd, 17:55

TEAC audio DAC DSD DA konverter USB DAC DSD DAC hifi DAC TEAC DAC TEAC hifi DAC teszt fejhallgató erősítő USB DAC teszt DSD DAC teszt hifi DAC teszt TEAC hifi teszt TEAC DAC teszt fejhallgató erősítő teszt

Audiofil svájcibicskának is lehetne nevezni, mert hordozható, praktikus és használata egy valamit biztosan eredményez. Utóbbi nem más, mint a jobb hang, amiért olyan sokan döntenek diszkrét DAC vásárlása mellett. De mit is nyújt az átlagosnál drágább TEAC HA-P5? Cikkünkből minden kiderül!

Ismert koncepció

Rendszeres olvasóinknak talán felesleges részleteznünk az USB DAC készülékek alapvető előnyét. Lényegében abban segít, hogy többet (ha nem a legtöbbet) kihozzunk felsőkategóriás fülesünkből. A rádugott mobileszköz (legyen az akár okostelefon vagy tablet) a csatlakoztatástól kezdve csak adathordozóként, jelküldő félként fog szerepelni. A TEAC HA-P5 tehát egy DA konverterrel egybeépített fejhallgató erősítő, melynek fő extrája, hogy hordozható, nem igényel külön áramellátást, köszönhetően beépített akkumulátorának.

Ilyesmi termékkel találkoztunk már korábban, funkció és ergonómia terén sem próbált meg gyökeresen újat felmutatni a TEAC. Mindenesetre immár nyugodtan hátra dőlhetnek, gondolva, hogy ezt a termékkategóriát is lefedi finoman szólva bőséges kínálatuk. Mit kapunk hát a TEAC emblémán kívül? Lényegében azt, ami a cégtől megszokott, elvárható. Figyelmes kialakítást, és vélhetően kiélezett, fülgyönyörködtető hangzást.

A HA-P5 189 990 forintba kerül. Ezzel ráver a legtöbb általunk ismert és tesztelt, hasonló tudású eszközre. Mindenki saját lehetőségei és ízlése alapján kell, hogy eldöntse, hogy megéri-e neki a TEAC mellett voksolnia. A gyártó láthatóan nem az árakkal való versengésre törekedett, inkább csak egy olyan ajánlatot kívánt megtestesíteni, amire szégyenérzet nélkül írhatja fel nevét. Így nem is meglepő, hogy tesztalanyunk Tokióban készült (teljes egészében).

Küllem

A HA-P5 (csak a hasonló funkciójú eszközökhöz mérten persze) szokatlanul testes. Kb. szivartartó nagyságú háza teljes egészében homokfúvott alumíniumból készült. Illesztései pontosak, kialakítása tartósságot sugall, ahogy egy Japánban gyártott eszköztől el is várható. Fogása egész kellemes, ergonómiája is jónak mondható, ettől függetlenül nem olyan eszköz, amit tipikusan zsebre vágnánk. Másfelől kb. 2 centis vastagsága miatt arra sem alkalmas, hogy a konkurenseihez hasonlóan, gumiszalag segítségével telefonunkhoz rögzítsük. Talán érdemesebb úgy rá tekinteni, mint egy mobil hifi állomásra, melyet nyugodtabb körülmények között (kocsi hátsó ülésén, vonaton stb.) magunk körül vagy az íróasztalunk sarkán kényelmesen elhelyezve lehet használni.

A tetőn apró, üzemkapcsolóval egybeépített mechanikus potméter található. A manapság kedvelt, prémium kategóriás audiofil mobil hifi lejátszókhoz hasonlóan ez is szinte beleolvad a készülékházba, hogy némileg védve legyen. Határozott ujjmozdulat kell hozzá, hogy kipattanjon kikapcsolt állásból, ezt követően a körülötte lévő árokból kékes fény úszik elő. Mellé került egy kombinált optikai és koaxiális bemenet (egyúttal analóg vonalszintű jelet is fogad), melynek használatához átalakító szükséges (egy 3,5 mm-es Jack-RCA adaptert tartalmaz a csomag). A vörösréz színű karikába foglalt fejhallgató kimenet is itt található.

A baloldali ívre három, könnyen elérhető mechanikus kapcsolót helyeztek. Az első (Gain) a fejhallgató kimenet jelszintjét állítja alacsony vagy magas értékre. A következővel azon variálhatunk, hogy a fenti bemenet analóg vagy digitális módban működjön. A harmadik kezelőszerv az USB töltés funkció be- és kikapcsolására szolgál.

A padlólemezen további négy csatlakozó található. Külön micro USB szolgál számítógépes összekötéshez, a hagyományos portra pedig mobileszközünk dokkolható. Szeparált aljzat szolgál a beépített akkumulátor töltéséhez, amelyhez speciális töltőkábelt is mellékelt a TEAC. A konkurenseknél megszokott kényelemre és a magas árra való tekintettel utóbbit hagyományos USB vezetékkel is megoldhatták volna, így egy plusz kiegészítőt kell hosszabb útjainkhoz magunkkal vinni, ami ráadásul nem is kapható bármilyen műszaki boltban. Az 5 voltos csatlakozó mellett vonalszintű 3,5 mm-es Jack kimenet is található.

Használat közben

A TEAC régóta bevett stratégiája, hogy számítógépes használat esetére saját fejlesztésű zenelejátszó szoftvert is nyújt, ingyenesen. Ha valaki nem szeretné kb. 100 euróért megvásárolni a JRiver Media Center programot, de szeretne DSD fájlokat hallgatni, az megteheti az ingyenes HR Audio Player letöltésével.

Az eszközhöz meghajtó programot kellett telepítenünk, onnantól kezdve szépen futott. Az egyetlen tényező, amit észben kell tartani, hogy a TEAC zenejátszó programja megnyitott állapotában "felülbírál" minden más hangot. Tehát ha bármi mást szeretnénk tenni (pl. online közvetített zenét hallgatni vagy filmeket nézni), akkor előtte be kell zárni a HR Playert.

A potméter annyira pici, hogy csak bizonyos ujjal, bizonyos szögből tudtunk hozzáférni. Eleinte elkerülhetetlenül felmordult bennünk a kritikus, nagyobb tárcsákhoz szokott hifista. Néhány nap elteltével már kiismertük a vezérlő mozgását, és egészen hangyányi mozdulatokkal tudtuk állítani a jelszintet.

Hangminőség

Egyes adottságait talán lehet kifogásolni, de a hangját egyáltalán nem. Három jónak mondható, egymástól eltérő rendszerű fülessel (AKG N40, Sennheiser HD 600, Focal Listen) is kipróbáltuk tesztalanyunkat és egyik esetben sem tudtunk belekötni az eredménybe. A trió mindegyikét jól ismertük, kettőt közülük rendszeresen használunk mai napig, így még hamarabb feltűnt, hogy a TEAC HA-P5 szinte minden (de merjük állítani, hogy valamennyi) rendelkezésre álló lóerőt kisajtolt belőlük.

A nyitott HD 600-nál kaptunk nyitottságot, gazdag dinamikát, óriási felbontást. Az orgonasípok távolba úsztak, a frekvenciaspektrum szellősen és légiesen állt össze. Az AKG N40-ből eltűnt az a digitális mellékíz, amit korábban csak önmagában, iPhone-ra dugva érzékeltünk. A Focal Listen alsó és felső frekvenciái is kristályosabbak, szilárdabbak lettek. Érezni lehetett, hogy az elektronika kicsit kiélezi, rendbe szedi és energizálja a hangképet.

Az akusztikus felvételek könnyedén, zeneiséggel szólaltak meg, a sokak által kifogásolt, rideg elektronika íz nélkül. Bármennyire is figyeltünk, nem tudtunk hidegségre utaló nyomokat felfedni. Egyes kompakt DA konverterek, mobil hifi lejátszók esetében néha fülön csíptünk némi digitális mesterkéltségre utaló nyomokat, de ezeket a TEAC valahogy eltűntette.

Nem csak a hangszeres, hanem popos, elektronikus felvételek is szépen, könnyedén épültek fel. Az érzelmi töltet nem maradt el, a gazdag felbontás ellenére a mérleg nem dőlt a túlművelt profizmus oldalára. Például a Daft Punk hallgatása közben észre tudtunk venni ritkán hallott részleteket, elfojtott légvételeket és tehetetlenül rezdülő húrokat a funky stílusú gitárjátékban. Minden motívum, a tapsot (már el is felejtettük, hogy tapsolnak a Get Lucky-ban) beleértve elkülönült egymástól.

Hogy nehéz falattal is kínáljuk, a Stockfisch-Records felvételek sem maradhattak ki. Sara K. - Stars című száma megadta azt a high end hangfürdőt, amit az ízléses vájtfülű joggal elvár. Gazdag tónusok, élénk csengettyűk és erőlködéstől mentes, mégis artikulált, teljes és közvetlen ének. Valamennyi referencia számunkat tisztességesen, definiáltan, és nem utolsósorban élvezetteli módon tudta megszólaltatni a HA-P5. Nem szabad elfelejteni viszont, hogy a hardver tudása megfelelő minőségű műsor, veszteségmentes fájlok nélkül fabatkát sem ér.

Végszó

Kétségkívüli, hogy a TEAC HA-P5 az egyik legjobb hangot produkáló mobil USB DAC, amit eddig kipróbáltunk. Viszont hasonló funkcionalitású vetélytársaihoz képest 30-40 %-kal nagyobb felárral jár a tokiói származás. Végeredményben a meghallgatás lesz sorsdöntő, hiszen bármennyire is próbáltuk az eszköz akusztikai előnyét ecsetelni, mindenki élőben fogja tudni eldönteni, hogy prémium kategóriás mobil hifi füleséhez való-e HA-P5. Ha a pénz nem számít, akkor értelemszerűen igen.

1 2

Következő oldal >