Yamaha WXAD-10 MusicCast zónajátszó teszt
Multiroom bármiből
2018. február 9., péntek, 08:30
Yamaha MusicCast audio hifi zónajátszó zónalejátszó Yamaha hifi Yamaha MusicCast Yamaha zónajátszó Yamaha teszt zónajátszó teszt MusicCast teszt
A Yamaha WXAD-10 az egyik legolcsóbb eszköz, amellyel pillanatokon belül hálózati hangrendszerré tehetünk szinte bármit. Ez az a kiegészítő, amit oly sokan vártunk?
Mit is tud?
A WXAD-10 lényegében a Yamaha legegyszerűbb multiroom zónajátszója. MusicCast eszköz, amely a hálózati modulon és egy D/A konverteren kívül mást nem is tartalmaz. Két analóg kimenetére rácsatlakoztatható bármilyen hangrendszer: aktív hangfal, ősrégi hifi tornyok és még bizonyos konyhai rádiók is. Így ha csak hálózati funkciókra vágyunk, akkor nem kell megválnunk régi elektronikánktól, bármit felruházhatunk modern funkcionalitással.
Kapunk tehát egy telefonról vagy tabletről, WiFi alapokon hozzáférhető és vezérelhető hálózati lejátszót, internetrádiót, Bluetooth adaptert, AirPlay, TIDAL és Spotify klienseket (stb.) és mindezt egy többszobás hangrendszer zónájává tehetjük, ha akarjuk. Magyarán a kis uzsonnás doboz méretű eszköz abban segít, hogy korszerűsítsük zenehallgatási szokásainkat és elérhessünk lényegében bármilyen zenét, számítógép használata és a hanglemezzel telepakolt vitrin nyitogatása nélkül. Mindehhez hozzátartozik a MusicCast szoftverfelülete is, ami a jelenlegi egyik legjobb keretrendszer. A Yamaha termékcsaládjának működéséről és használatáról korábban írtunk egy bemutató cikket is, amely itt olvasható.
Kicsomagolás, szemügyre vétel
A koncepciónál csak a csomagolás egyszerűbb, máskülönben minden szükséges kiegészítőt megkapunk. Szimpatikus, hogy a készülék USB-ről kapja az áramot, jár mellé vezeték, moduláris adapter is. Ezek mellett egy RCA és egy Jack-Jack kábelt rejt a csomag, no meg egy rövid útmutatót.
Maga az eszköz meglepően könnyű, mindössze 226 grammos tömege aligha okoz fej- és polctörést, szinte bárhova elhelyezhetjük. Kerekített sarkú készülékházának formaterve talán nem túl eredeti és a rücskös, majdhogynem durva műanyag felület sem biztos, hogy megérett egy dizájner díjra. Nekünk speciel tetszett, mert egyfajta strapabíróságot sugall és a matt felületek mostanában amúgy is divatosak.
Szinte csak a legszükségesebb összetevők kerültek rá: az előlapot a szokásos, három fehér LED pont díszíti, néhány halovány felirattal. A hátlapon egy 3,5 mm-es analóg sztereó Jack és egy RCA áll rendelkezésünkre. Gumifedeles csapóajtó mögé került még egy Jack, a sort pedig egy Ethernet port és a tápaljzat (mini USB) zárják.
A padlólemezre kerültek a bekapcsoláshoz és installáláshoz szükséges kezelőszervek, valamint négy csúszásgátló gumikorong, amelyekre szükség is lesz, mivel szegény dobozt sokszor már a kábel tömege is elhúzhatja.
Használat, hangminőség
Nem először járt nálunk MusicCast eszköz, ráadásul az említett program nagyon egyszerűen, lépésről lépésre végig kalauzolja használóját, ha új zónát kell hozzáadni. Percek alatt ráhangolódott WiFi hálózatunkra a WXAD-10, ezt követően már nem volt más hátra, mint eldönteni, hogy mit akarunk. Mi főleg internetrádió csatornák hallgatására használtuk, aláfesteni szerkesztőségünk légkörét, de alkalmasint telefonról is küldtünk neki CD minőségű fájlokat, AirPlay használatával.
A használat kapcsán két apró, de fontos részletet megjegyzünk: ha a felhasználó az applikációból szeretné állítani az eszköz hangerejét, akkor az AUX feliratú Jack kimenetet kell használni. A másik két kimenet jelét valamiért nem hajlandó vezérelni a WXAD-10.
No és a hang? Mindenképpen segít a kis dobozkában rejtőző Burr-Brown DAC, mely 192 kHz/24 bit mintavételezésének köszönhetően nem utasítja vissza a legtöbb veszteségmentes formátumot sem (kivétel a DSD). Nagyfelbontású referencia felvételeink hallgatása közben úgy tűnt, hogy a WXAD-10 karaktere leginkább egy tisztességes belépő kategóriás CD-játszóét hozza. A nagyobb adatrátájú fájlokban hallhatóan több részletet jelenített meg, ugyanakkor dinamikailag nem volt lapos, és a sztereó színpad mozgékonyságára is ügyelt. Mélység és nyitottság szempontjából csak alapszinten vizsgázott le, igaz, kétutas állványos hangsugárzóink önmagukban sem lettek volna képes holografikus térélmény létrehozására.
Sokan azt gondolnák, hogy az agyontömörített internetrádiónak nem oszt, nem szoroz a jó chip megléte, valójában mégis számít, mert kedvenc műsoraink (Radio Paradise, Got Radio, Jazzy stb.) dinamikusan, élénken és zeneien szólaltak meg, a mosott részletek valahogy nem váltak zavaróvá, és sok esetben élvezettel lehetett fülelni az épp közvetített muzsikákat. Telefonunkról elindítva néhány The DALI CD tesztlemezen fellelhető számot, újfent megkaptuk a konyhakész hifi rendszer érzetét. Ez a kis dobozka diétás fizikai paraméterei ellenére is tudott úgy szerepelni, mint a 100 000 Ft környékén megvásárolható lejátszók, főleg a tisztaság és az ésszerű, ugyanakkor gazdag dinamika volt fő erénye.
Végszó
Mostanában a gyártók kezdenek rájönni, hogy felesleges klónozni másokat, helyette a szolgáltatások kisakkozásával igyekeznek megtalálni az eddig betöltetlennek vélt hézagokat. A Yamaha WXAD-10 esetében ez olyannyira igaz, hogy épp félúton áll két olyan cég, mint a Sonos és a Google, zónajátszói között. Korlátozott csatlakozási lehetőségeit leszámítva ajánlható azoknak, akiknek a jó ár, jó hang és a multiroom építés opciói egyaránt fontosak, mert jelenleg egyedülálló szereplő az 50 000 forintos mezőnyben.