Roksan Blak integrált sztereó erősítő és Blak CD-játszó teszt

2020. április 15., szerda, 14:40

Roksan audio hifi erősítő lejátszó CD-lejátszó high end hifi erősítő sztereó erősítő Roksan Audio Roksan hifi erősítő teszt CD-lejátszó teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt

A Roksan összesen három létező sorozatából a két kisebb tagjai közül már sikerült szemezgetnünk, így született arról elképzelésünk, hogy mit jelent számukra a belépő kategória a K3 által, valamint a középső szint, a Caspian jóvoltából. Most érkezzünk meg hát a csúcsra, hiszen a Blak széria két tagja, egy CD-játszó és egy integrált sztereó erősítő vendégeskedett nálunk.

A Roksan egészen komolyan gondolja a Blak sorozatot, ezt már alátámasztja a készülékekhez tartozó termetes doboz is, ami önmagában tekintélyt parancsol. Nem indokolt ekkora méret, de már ezzel is kicsit megnyugtatnak, hogy a pénzünkért minden téren mennyiséget kapunk. Igen, a CD-játszó 1, míg az erősítő 1,3 millió forintba kerül, tehát high end termékekről van szó, amit már alaposan alátámaszt a két készülék külseje és megépítettsége is. A Roksan már a K3 sorozattal sajátosat alkotott, a Caspian esetében ezt elegyítették magasabb szintű minőséggel, a Blak pedig egyszerre monumentális, egyedi és csak úgy árad belőle a magabiztosság.

Az előlap három színben kapható, ami lehet fekete-faszén, szürke-antracit vagy barna-ópium, a fekete fémház pedig mindegyikük esetében megegyezik. A frontoldal valamivel magasabb, a szélei lekerekítettek, ahogyan a készülék minden szeglete ívelt, így adva némi finomságot az egyébként robosztus testeknek.

A CD-játszó középmechanikás, ami egy fényes, fekete keretbe került, magába foglalja még a felette elhelyezett, állítható erejű, sárga karakterű, messziről is olvasható kijelzőt is. Ettől jobbra az alapvető funkciókat érjük el nyomógombokkal.

Hátul analóg kimenetből RCA-t és XLR-t is találunk, míg digitálisakból ugyanilyeneken kívül optikai is rendelkezésünkre áll, a hálózati aljzat pedig a mellékelt tápkábel cseréjére ad lehetőséget. Belül a DAC és futómű részt teljesen elkülönítették egymástól, a felhasznált órajel generátor pedig egy újfejlesztésű változat.

Az erősítő frontlapján is központi szerepet kapott a fekete egység, aminek bal oldalára került a szintén nagykarakterű kijelző, mellette a hangerőtárcsa van, aminek pillanatnyi állását LED-sor mutatja. A fejhallgatót használók sem maradnak parlagon, hiszen normálméretű Jack dugót képes fogadni a Blak, hozzá pedig ki és bekapcsolható, különálló fejhallgató erősítő került beépítésre.

Az alap funkciógombok itt is megtalálhatók. Ezekkel a bemenetek között válthatunk, ahol természetesen adott három darab vonalszintű, egy XLR, valamint egy földeléssel is ellátott phono, azonban a sor itt nem áll meg, hiszen egy USB B portot is elhelyeztek hátul, amihez kiváló minőségű, 24 bit/196 kHz felbontású belső DAC tartozik, valamint itt találjuk a Bluetooth kapcsolat antennáját is, amit külön mellékeltek hozzá, tehát nem beleépítették.

A DAC Burr-Brown DSD1794A típusú, tehát képes a DSD-fájlok konvertálására, ami nem elhanyagolható képesség, a Bluetooth aptX által pedig képes feldolgozni a zenei fájlok teljes sávszélességét 16 bit/44,1 kHz-en. A vaskos, WBT hangsugárzó aljzatok a hátlap két szélére kerültek, ebből már sejthetjük, hogy dual-mono a készülék felépítése.

Az elérhető legjobb minőség érdekében teljesen szimmetrikus áramköröket, speciálisan kiválasztott alkatrészeket, valamint tápegységet alkalmaztak, a transzformátor pedig az optimális áramellátásért felelős. A tápkábel természetesen itt is cserélhető, és indokolt is, ugyanúgy, mint a lejátszónál, hiszen a mellékeltnél minőségibb darabot bizony meg tudják hálálni.

Mindkét készülék a megszokottnál keskenyebb, de roppant stabil lábakon állnak, valamint kaptak egy kis fém-műanyag kombinációjú távvezérlőt, amellyel nem csupán az adott készüléket, hanem más Roksan komponenst is tudunk irányítani. A főkapcsoló gomb elhelyezkedése szintén Roksan-os, hiszen mindkét készüléknél alul találjuk meg. Míg a lejátszón ez majdnem a bal szélen van, az erősítőn középre került.

A high end területén a britek eleve egyéni utat járnak, a Roksan mérnökeinek pedig még azon belül is elég sajátos az elképzelésük. Árban nem felfoghatatlan az ugrás a kisebb Caspianhoz képest, azonban a megközelítés a zenéhez más, még ha nem is 180 fokos fordulatról beszélünk. Míg a középső Roksan sorozatba a határozott minőségi elképzelés mellé még fért egy kis játékosság, addig a Blak nem tűr semmilyen kompromisszumot. Ez nem azt jelenti, hogy szigorú, sarkalatos vagy mérnökien precíz, de egyszerűen csak a zene legméltóbb előadására összpontosít. Megmaradt a vidámság, valamint az életkedv, ami nagyobb talán már nem is lehetne a kategóriában, de az egészet összefogja valami, amit ebben az esetben talán jólneveltségnek kell titulálnunk. A Blak valószínű olyan tervezők terméke, akik neves iskolában végeztek, azonban semmitől nem vették el ott a kedvüket, így érett korukra tudták vegyíteni a szinte gyerekes felszabadultságot és örömöt az élet tapasztalatával. Mielőtt valaki azt hinné, hogy egy Freud veszett el bennünk, megpróbáljuk mindenki számára kibogozni a szálakat, amely művelet nem is olyan bonyolult.

A Roksan a Blak párosa által a high end kategória aljába kapaszkodik, ott viszont szeretné stabilan megvetni a lábait. Mindehhez elengedhetetlen a zene élethű reprodukciója. Ki kell ugyan elégíteni a vájtfülűeket, akik minden szösszenetet szeretnek hallani, viszont a lényeg már az, hogy keresgélhetjük a pozitívumokat vagy a hibákat, a főszerep mielőbb a minőségi előadásé kell, hogy legyen, nem pedig a teszté. A Blak végtelenül tiszta, szinte hallani a csendet, mert minden zavaró tényezőt kiiktat, csak a muzsikára összpontosít, és az bizony nagyon megy neki. A meghallgatott albumok között szerepelt a Pink Floyd - The Wall, Mark Knopfler - Sailing to a Philadelphia, de elővettük Dave Brubeck koncertanyagát és a King Crimson - Island lemezét is. A lejátszó klasszikus értékekkel bír, az öregecske kiadásokból kihozta a maximumot, nem volt szükség semmilyen remaster vagy remix változatra. A végeredmény bizonyára hallható lenne, viszont semmi késztetést nem éreztünk arra, hogy le kéne váltanunk a 30 éves CD-ket. A Blak ugyanis megmutatta azt, hogy valóban mi is van a "barázdáin", erre pedig egy hétköznapi lejátszó bizony nem képes.

Támogatásként elengedhetetlen mindehhez egy nagyon jó erősítő, ami szintén adott volt. Nagyon finoman lehetett vele állítani a hangerőt, nem volt ugrás, folyamatos volt a terhelés, torzítást pedig nem tapasztaltunk. Úgy vált szórakoztatóvá a páros előadása, hogy közben a minőségből nem engedett. Madonnát is hallgattunk, ahogyan a hard rock irányába is kikacsintottunk, és a Roksan megőrizte rettentően stabil, mindent megmutató arculatát, de megfűszerezte azt némi könnyedséggel, ami ezekhez a zenékhez kell. Tudott dögös lenni, ahogyan finom, kicsit rejtőzködő és sejtelmes is, de mindenekelőtt a zenei az a kifejezés, ami illik rá. Nem szikével boncolgat, hanem pálcával vezényel, és a kettő között hatalmas a különbség. Amennyiben választani kellene, mi biztosan az utóbbi irányába billentenénk a mérleget. Nem kapunk ugyan Liszt Ferencnyi vehemenciát és hajzuhatagot, de bizony nincsenek bizonytalan zenészek sem, vagy botladozások, mindent biztos kezekben tart, úgy hogy közben nagyon aprólékos, és energiával teli, szórakoztató.

8 ohmon 150 wattnyi teljesítményt kapunk csatornánként, 4 ohmon 2x230-at, ami az olvasóinknak túlzásnak is tűnhet, de higgyék el, hogy normál érzékenységű hangdobozok is meghálálják azt, ha nagyon stabil, és sok tartalékkal rendelkező erősítő diktálja nekik az iramot, és biztosítja a folyamatos tartalékot. A beépített, tényleg jó minőségű DAC által a vezeték nélküli zenék nagyon finoman szólaltak meg, egyszerűen itatta magát az előadás, viszont a beteljesedés a CD hanggal érkezett el. Fiatalabb érdeklődőknek tehát egy megbízható mindenes lehet külön az erősítő, de régi motorosoknak, nagy gyűjteménnyel rendelkezőknek mindenképpen érdemes párban gondolkozniuk, főleg annak tükrében, hogy még a régi lemezekbe is valóban életet tud lehelni ez a lejátszó.

A Roksan a Blak sorozatával, és annak létező két tagjával kimeríti az audiofil kritériumokat, és megteszi az első lépést a high end szegmensébe. Külseje és előadása nem a mának szól, hanem a hosszú távú jövőnek, hiszen a brit mérnökök tényleg beleadtak apait-anyait. Életerős, friss, meleg hangot produkálnak, ahol a részletek természetesen megvannak, de a hangsúly a valódi zenei értékeken van. Sokáig hallgatható, minden stíluson igazi értéket képvisel, be tud vonni minket az előadás magvába. Stabil páros, kiegyensúlyozott embereknek, akiknek van idejük zenehallgatásra, és szeretnek belemerülni a minőségbe.

1 2

Következő oldal >