FiiO M6 hordozható zenelejátszó teszt
Kicsi a bors, de nyerésre áll!
2019. február 7., csütörtök, 14:25
FiiO audio hifi lejátszó zenelejátszó DAP audio lejátszó hifi lejátszó mobil hifi FiiO lejátszó FiiO DAP lejátszó teszt médialejátszó teszt zenelejátszó teszt DAP teszt FiiO teszt FiiO audio lejátszó mobil hifi lejátszó
A korábban általunk is tesztelt M9, M7, illetve M3K hordozható lejátszók után nem sokkal, újabb készüléket mutatott be a FiiO. Az M6 két tulajdonsága miatt fontos: szemtelenül kicsi, ugyanakkor meglepően okos. Ami azt illeti, ezen az áron mi még nem találtunk meggyőzőbb szolgáltatás-koktélt!
Komoly kihívó
A FiiO M6 könnyen felhívhatja magára azok figyelmét, akik bármilyen oknál fogva elégedetlenek médiafogyasztásra szánt, ún. korszerű eszközeikkel. Gondolunk itt azokra, akik az okostelefonjuk vagy laptopjuk hangjával nem tudnak kibékülni, sőt, zavaró digitális tömörítést, netalán alaplapi működésből eredő zajokat hallanak. De a FiiO hordozható zenejátszója ennél kicsit többet nyújt.
Mivel operációs rendszere (zárt) Android alapú, annak sincsen akadálya, hogy harmadik féltől származó alkalmazásokat futtassunk rajta. Természetesen ezek csak zenehallgatással kapcsolatos programok lehetnek. A TIDAL például alapértelmezetten, gyárilag telepítve van az M6-ra, de nekünk néhány perc alatt Spotify-t is sikerült rávarázsolnunk (a telepítő fájlt számítógépen kellett letölteni, mivel az M6 operációs rendszerén Google Play áruház nem futtatható). A támogatott applikációk között szerepel a Qobuz, Bandcamp, SoundCloud, TuneIn (tehát internetrádiót is hallgathatunk rajta keresztül) valamint a Roon és a Deezer. Kapunk tehát egy hálózati funkciókkal felvértezett, ugyanakkor miniatürizált és leegyszerűsített, zenehallgatásra kiélezett, ezközt. Használható Bluetooth és USB DAC-ként is. Szolgáltatásait tekintve a majdnem kétszer drágább M9 szintjét hozza, miközben az M7-ben lévő DAC-ot használja.
Csakhogy ez az idézőjeles telefon jelentős előnnyel bír az igazi mobilokhoz képest, ES8018Q2C DAC chipjének köszönhetően. Így végeredményben megkapjuk az M9 szoftveres képességeit és ugyanazt a jelátalakítót, amely az M7-ben dolgozik. A kis méretért cserébe áldozni kellett az akkumulátor üzemidőből (bár kikapcsolt WiFi-vel, vezetékes fülhallgatóval így is kibír fél napot), viszont a fentebb felsorolt tulajdonságok kedvezőbb összegért (kb. 55 000 Ft) lehetnek a miénk. Jelenleg nem tudunk más hordozható zenelejátszót, amely ugyanezeket a funkciókat ennyiért nyújtaná. Sőt, ha más gyártóktól származó, kiemelkedően népszerű DAP-okat nézünk, akkor azok általános extrák terén is csak épphogy megközelítik a FiiO-t.
Küllem
Az M6 az egyik eddigi legkisebb hordozható zenelejátszó, amelyet eddig a FiiO készített. Ennek azért is lehet örülni, mert mostanában egyre kevésbé nadrágzseb-barát megoldások kerülnek piacra. Az M6 viszont szinte bárhol elfér. Ugyanakkor megjelenése kellően modern és letisztult. Fotók alapján és a valóságban is egyértelműen okostelefon látszatát kelti. Nemcsak széleit, hanem sarkait is lekerekítették, ezáltal fogása kifejezetten kellemes.
Alul egyetlen Type-C aljzatot találunk. A három fizikai nyomógomb balra, a kártyarekesz pedig jobbra került. Felül ki/bekapcsoló gomb és 3,5 mm-es analóg sztereó fülhallgató kimenet zárja a sort. A jelszint vezérlésre szolgáló plusz és mínusz jelű gombokat hosszan nyomva, zeneszámok közti léptetésre használhatjuk.
A formaterv elegáns, mutatós összképet kapunk, bár az anyaghasználat nem annyira prémium szintű, mint a nagyobb/drágább FiiO lejátszóknál. A 480x800 pixeles, 3,2 colos érintős kijelző nem éppen szellős kiosztású, de arra alkalmas, hogy zenei könyvtárakat böngésszünk rajta.
Használat közben
Az M6 a FiiO M széria menürendszerét kapta, amely korábbi tesztjeink óta nem változott drámai mértékben (nem is volt rá szükség). Okostelefonhoz szokott felhasználók könnyen kiismerhetik, leszámítva néhány apró, megszokást igénylő részletet. Például nincsen ún. home gomb, helyette, ha a fő menübe akarunk lépni, akkor alulról felfelé kell csúsztatni ujjunkat a kijelzőn. Szintén eltartott egy ideig, amíg rájöttünk, hogy az applikációkat nem vízszintes, hanem függőleges pörgetéssel lehet böngészni. Ha valamit kifogásolni lehetne a felhasználói élménnyel kapcsolatban az csupán annyi, hogy egyesek kicsinek találhatják az apró kijelzőn megjelenített betűkészletet.
Az M6 beépített memóriájára (2 GB) nem érdemes fájlokat telepíteni. Azon tárolja az operációs rendszert is, ezért, ha megtelik, attól az eszköz működése instabillá válhat. Nem árt tudni azonban, hogy akár 2 TB(!) kapacitású micro SD kártyával is bővíthető. A készülék ún. File Management funkciót is tartalmaz, amelyen keresztül böngészhetjük és szerkeszthetjük a rajta tárolt adatokat, valamint felügyelhetjük a rendelkezésre álló tárolókapacitást. A lejátszható fájlok listája továbbra is példaértékű: többek között ISO, DFF, DSF, WAV és FLAC formátumokat képes elindítani, de a CUE és M3U/M3U8 lejátszási listákat is felismeri.
Ami a gyorsaságot illeti: az általunk felmásolt fájlok mindegyikét 1 mp-en belül képes volt elindítani, kb. ugyanennyi idő alatt lehetett a számok között váltani. A bekapcsolási idő viszont kicsit hosszabb ideig (kb. fél perc) tartott.
Mivel a Spotify képes érzékelni/vezérelni valamennyi azonos felhasználónévvel bejelentkezett eszközt, arra is nyílik lehetőség, hogy számítógépről vagy okostelefonról, WiFi alapokon kezeljük az M6-on futó Spotify klienst. Ehhez hozzáadódik a korábban említett FiiO Link (applikáció használatával másik mobileszközről Bluetooth alapon vezérelhető a lejátszó) és AirPlay vevő funkció is. Ezekkel már szinte zavaróan szerteágazó lehetőségeket kap a felhasználó.
Hangminőség
A lejátszót saját ENIGMAcoustics LOTOO Dharma D200 fülesünkkel teszteltük. Ugyanezzel a fülhallgatóval rengeteg FiiO (és más gyártótól származó) lejátszót kipróbáltunk, ezért nem is gondolkoztunk máson. Amit már az első pillanatokban megtapasztaltunk, hogy az M6 a vártnál tisztább, élénkebb és dinamikusabb hangra volt képes.
Néhány napig tartó rendszeres használat után sikerült árnyaltabb képet kapnunk a lejátszóról. Az árához képest egyértelműen meglepő, hogy milyen felbontásra, sztereó tagolásra és lelkes basszus kezelésre képes. Karaktere (jó értelemben) hifis jellegű, tehát a semleges áttetszőség helyett egy kis izgalmat, szórakoztatást próbál a jelbe csempészni.
Unalomig ismert, éneket, hangszereket tartalmazó számokat hallgatva meggyőzött minket a vokál gyorsasága, a bőgő határozott, ugyanakkor könnyed játéka, a színpad stabilitása. Ami saját belépő-középkategóriás okostelefonunkon mosott, lapos és zavaros dinamikájú volt, azt az M6 gazdagabb, mélyebb térben adta vissza. Herbie Hancock - Watermelon Man c. száma megfogott (néha kissé nyers is), ugyanakkor erőlködés nélküli módon szólalt meg. A részletek helyenként kicsit túl fegyelmezettek maradtak, de mellőzték a bántó harsány jelleget.
Saját sztori: egy házibuli alkalmával fogtunk egy Jack-RCA kábelt és az M6-ot a házigazda erősítőjéhez csatlakoztattuk. Bluetooth vevő módba állítottuk és telefonról közvetítettük rá lejátszási listánkat, amelyhez közben bárki hozzáadhatta saját számajánlatát. Az így kapott hang erőteljes, ugyanakkor élvezhető volt. Az apró részletek talán rejtve maradtak, de így is nagyságrendileg tisztább eredményt kaptunk, mintha a házigazda által megszokott (YouTube) módszert választottuk volna. Senki nem panaszkodott a hangminőségére.
Kevésbé tetszett, hogy az M6 picit mesterkélten, lazaság és szellősség nélkül kezelte a közép/magas frekvenciákat. Ezek fölött (különösen vonósok, fúvósok és intenzív, karcos énekhang megszólalásakor) a belül rejtőző kritikus énünk nem tudott szemet hunyni. Az említett akusztikai sajátosságot azonban túlzás lenne zavaró hibának nevezni. Emlékeztettük magunkat, hogy az M6 nem az ún. nagy vasakkal kell, hogy felvegye a versenyt, hanem az okostelefonokkal. Utóbbiakhoz képest egyértelműen sokkal kevesebb digitális torzítást és műanyagos részletet kaptunk.
Ahogy teltek a napok, egyre jobban megkedveltük az M6-ot. Gazdag felbontása által sok apró részletet megkaptunk. Nem szippantott be minket teljesen a zene atmoszférája, de a tisztán, kidolgozva ábrázolt motívumok folyamatos jelenléte egyértelműen segített élvezni a zenét. Figyelembe véve, hogy mindez egy kevesebb, mint 60 000 Ft-os eszközből jött, nehezen kifogásoltuk az eredményt.
Megjegyzés: akik szeretnének még jobb hangot előcsikarni az M6-ból, megtehetik. A készülék USB Audio kimenet funkciót is nyújt és csatlakoztatható hozzá pl. a FiiO Q5 USB DAC, ezáltal az M6 csak futóműként szolgál tovább.
Végszó
A FiiO M6 kétségtelenül erős szereplője a jelenlegi DAP piacnak figyelembe véve, hogy jelenleg egyedülálló ár/érték arányt képvisel. Összességében megérdemli, hogy ajánlott vétel legyen. Elsősorban azoknak ajánljuk, akik gyakran utaznak és szereztek már minőségi fülest az utazás alatt történő zenehallgatáshoz, de rájöttek, hogy mobiltelefonjuk nem szól elég jól. Viszont nem is szánnának sokat külön lejátszóra. Nekik ideális kiegészítés lehet az M6, ráadásul külső USB DAC-ként, AirPlay kliensként és Bluetooth vevőként is használható. Valójában tehát nem csak mobil, hanem otthoni környezetben is kamatoztatható tudása, amennyiben valaki 60 000 Ft alatti összegből szeretne gazdálkodni.