ELAC Miracord 50 vinyl lemezjátszó teszt
Belépőnek német mindenest!
2019. november 20., szerda, 07:05
ELAC audio hifi bakelit vinyl lejátszó lemezjátszó vinyl lemezjátszó bakelit lemezjátszó ELAC lemezjátszó lemezjátszó teszt vinyl lemezjátszó teszt bakelit lemezjátszó teszt ELAC vinyl lemezjátszó
Az ELAC több évtizednyi kihagyás után tért vissza a vinyl eszközök piacára. Eddig mi is inkább kiváló hangsugárzóit tesztelhettük, ám most lehetőséget kaptunk a Miracord 50, a cég belépő lemezjátszójának kipróbálására. Ez a modell nem csupán lemezjátszó, hanem beépített MM phono egységet is tartalmaz, így akár közvetlenül csatlakoztatható integrált erősítőhöz.
Bevezetés
A Miracord 50 képviseli az ELAC kínálatában azt a szintet, ahol már a szükséges szolgáltatások megléte mellett, az árkategóriának megfelelő hang is megjelenik. A Miracord 50 tulajdonképpen all-in-one készüléknek tekinthető: a csomagban minden benne van, ami vinyl hallgatáshoz kell: lemezjátszó, hangszedő headshellel, előerősítő.
A dobozból kivéve még össze kell állítanunk a Miracordot: helyére tesszük az alumínium forgótányért, majd a motorra illesztjük az alján lévő gumi szíjat. Ezután felkerülhet a gumialátét a tányérra, valamint csatlakoztatjuk a headshellt is a hangkarra.
A shellben egy Audio Technica AT91 MM hangszedőt találunk, ami 12 ezer forint körüli végfelhasználói árával inkább a belépő kategóriát képviseli; további specifikációi is ebbe az irányba mutatnak.
A hangkar egyenes kivitelű, 223 mm hosszú, beállítási lehetőségeket nem rejt magában: gyári azimuth és VTA értékekkel szükséges használnunk a Miracordot, cserébe a hangszedő esetében is csak a tűnyomást szükséges beállítanunk. Ezzel a művelettel gyorsan végeztünk, az ajánlott 2 g értékre állítottuk.
Fontos megjegyezni, hogy érzésünk szerint a gyártó törekedett arra, hogy teljes csomagot kínáljon elérhető áron, így az egyes komponensek fejlesztésével biztosan sokkal többet hozhatunk ki a Miracord 50-ből, mint alapkiépítésben. Gondolunk itt elsősorban a hangszedőre, mint a hangzást talán leginkább befolyásoló alkotóelemre; illetve a gumialátétre, ami önmagában is képes elvenni egy vinyl lemez színét, lüktetését és élettelenné teheti hangját. Mindezek tudatában elővettük bejáratásra használatos lemezeinket, hogy a teszt meghallgatás során már a Miracord 50 végleges - vagy ahhoz közeli - hangját halljuk.
Tesztkörnyezet és zenék
A Miracord 50-et referencia Naim Supernait 3 erősítőnkkel és Monitor Audio Gold 300 hangsugárzókkal teszteltük, minőségi tápellátást és kábelezést használva. A készülékhez mellékelt RCA kábelt félretettük, helyére minőségi darab került. A teszt meghallgatást a beépített phono egység használatával kezdtük, utána áttértünk a szintén nálunk vendégeskedő Cambridge Audio Alva Solo MM használatára. Utóbbi esetben a beépített phonót természetesen kiiktattuk a hátoldalon lévő billenőkapcsolóval.
Tesztzenék tekintetében úgy gondoltuk szerencsés lenne minél többféle műfajt és stílust érintenünk: Mike Oldfield - Return to Ommadawn és Islands, Jean Michel Jarre - Chronologie, ABWH - In the Big Dream, Dream Theater - Octavarium, Muszorgszkij - Egy kiállítás képei és a DALI aktuális tesztlemeze forogtak.
Meghallgatás
A meghallgatást a DALI tesztlemezével kezdtük, a Miracord 50-et közvetlenül csatlakoztatva erősítőnkhöz, saját phono egységére bízva az előerősítést. Azonnal megállapítottuk, hogy a beépített phono egység kimeneti jelszintje rendkívül alacsony, így a megszólalás színezetlen volt és hiányzott belőle a dinamika. Mivel további két lemez meghallgatásakor is ugyanezt tapasztaltuk, úgy határoztunk, hogy inkább külső phono egységgel folytatjuk tesztünket. Bekötöttük a már említett Alva Solo-t és újra hallgattuk lemezeinket. Ez a meghallgatás nagyságrendekkel jobb eredményt hozott: megérkezett a hangba a dinamika és tisztult a korábban igen katyvaszos középtartomány is. Némi fedettséget még így is éreztünk bizonyos lemezek esetében, ám már bőven kielégítő eredményt kapunk. A hang kellően nagy térben szólalt meg, a 18 db csatorna elcsatolási értékhez képest kifejezetten szép panorámákkal és pontos sztereóképpel. A könnyedség, légiesség, életteliség valahogy mindvégig hiányzott a produkcióból, ezt leginkább a gumialátét-alumínium tányér párosának tudjuk be. A kar lemezkövetése kiváló volt, ahogy a meghajtás stabilitása is: nyávogást egyszer sem hallhattunk. A komplexebb hangszereléseket is értékelhetően szállította a Miracord 50, de igazán elektronikus zenékkel érezte jól magát: itt dinamikus, nyitott hangképet adott, kellemes mélyekkel, tiszta közép- és magastartománnyal. Jazz esetében sajnos a jelenlétérzet nagy része elveszett, az intimitás ábrázolása nem a Miracord 50 erőssége. Akusztikus lemezek esetében nem tudtuk nem hallani a közép és felső-középtartomány fedettségét, de ez még bőven az elfogadható szinten maradt, ha a készülék tudását és árát is figyelembe vesszük. Rockzenén kellően dinamikus és pregnáns megszólalást kaptunk, míg klasszikus zene esetében szintén elfogadható felbontást és részleteket hallottunk.
Itt jegyezzük meg, hogy a Miracord 50 beépített phono egysége csupán kikapcsolható és nem true-bypass elven működik: így a jel ugyanúgy áthalad rajta ahelyett, hogy elkerülné, csupán nem kerül erősítésre. A gyakorlatban ez úgy mutatkozik meg, hogy ha a Miracord beépített phono karakterét, annak esetleges hiányosságait véljük felfedezni más phono egység használata mellett, ne lepődjünk meg: a jelenség ennek köszönhető mindamellett, hogy magasabb minőségű külső phono egységgel értelemszerűen jobban fog szólni rendszerünk.
Összegzés
Az ELAC Miracord 50 azok számára lehet vonzó, akik nem szeretnének különösebben sokat foglalkozni a vinyl hallgatással illetve adott kategórián belül gondolkodnak vinyl eszközeik és további komponensek tekintetében is. A Miracord 50 beépített előerősítője éppen a használhatóság határán helyezkedik el: ha muszáj, akkor praktikus a megléte, ugyanakkor, ha valamivel jobb hangot szeretnénk, kénytelenek vagyunk phono egységet is beszerezni mellé. A Miracord 50 ajánlható azoknak, akik most ismerkednek a vinyl világgal és korrekt, megbízható mindenest keresnek elérhető áron. Emellett olyan kellemes nosztalgiára vágyóknak is, akik egy bizonyos ponton túl nem szeretnének áldozni hifi rendszerükre, és nem terveznek feljebb lépést a néhány százezer forint összértékű rendszereken túlmenően.