NuPrime uDSD USB DAC teszt

2015. december 13., vasárnap, 22:30

NuPrime audio hifi DAC USB DAC DSD DAC DA konverter fejhallgató erősítő DAC teszt DA konverter teszt USB DAC teszt DSD DAC teszt fejhallgató erősítő teszt

A NuPrime uDSD elvégzi a sztereó jelfeldolgozási munka jelentős részét, még akkor is, ha fele-fele arányban használunk fejhallgatót és hagyományos hifi rendszert. Bármilyen abszurdnak is tűnik elsőre, de ez a viszonylag olcsó, gyufásdoboz nagyságú fémdoboz hiánytalanul megadja, amit a legtöbben elvárnak egy megfizethető USB DAC-tól: praktikus, és szépen szól.

Hifi a tenyéren

A mindössze 10 x 5 x 2 cm helyet foglaló uDSD olyan kicsi, hogy elfér nadrágzsebben is. De annyira nem kicsi, hogy ne férjen el rajta néhány normális (mi több, nagyon jó) minőségű csatlakozó. A NuPrime picivel többet akart adni a kb. 50 000 Ft-os árcéduláért cserébe, mint egy szimplán számítógépre dugható "audiofil pendrive". Hallottunk már jó hangú, öngyújtó nagyságú DAC eszközöket, melyek tény hogy jól teljesítettek, de 1-2 alapvető extrát a kis méret érdekében nem tudtak megadni.

A NuPrime parányi dobozkáján nagyon kicentizve, de épphogy sikerült még a jó ízlés határain belül összezsúfolniuk egy analóg sztereó RCA és egy digitális koaxiális kimenetet. Ide már nem fért el a számítógépes kapcsolat megteremtéséhez szükséges USB-B aljzat, úgyhogy az oldalra került. Az előlapon egy mechanikus jelszint vezérlő potméter és egy 3,5 mm-es fejhallgató Jack kimenet található. Az eszköz színe sötétszürke, készülékházának anyaga alumínium - és ezzel el is mondtunk mindent, amit olvasóink a fotók alapján is kitalálhattak volna. Mindez szinte teljesen jelentéktelen információhalmaz ahhoz képest, hogy milyen érzés volt valójában kézbe venni az uDSD-t.

Minden milliméter számít

Persze, tesztalanyunk legfontosabb tulajdonsága a hangminőség, de akkor is: a kivitelezés és az anyaghasználat példaértékű. A készülékház ergonómiája, szépen csiszolt felületei szavak nélkül is odafigyelésről, minőségről árulkodnak. A NuPrime felirat a tetőlemezen olyan motívum, ami önmagában díszíti, és nem csupán marketing célzattal tarkítja az összképet. Az előbb említett RCA csatlakozók minősége nem csak abban mutatkozik meg, hogy aranyozott bevonatuk messziről is csillog. Sokkal inkább akkor szembesültünk az aljzat tartósságával, amikor már hónapok óta (fél évig használtuk az uDSD-t), ki tudja hányadik alkalommal kötöttük ki és be az éppen nálunk vendégeskedő hifi elektronikákat és fejhallgatókat a kis DAC analóg kimenetére. Félévnyi "koptatás" után is épp úgy csillogtak a szoros, lötyögés nélküli RCA dugók, mintha vadonatújak lettek volna.

Tehát a készülék külleme szinte tökéletes. Miért csak szinte? A potméter hozzáférhetősége talán nem a legkényelmesebb. Ha a kis DAC velünk szemben állt, két ujjal tekerve kicsit esetlennek éreztük magunkat. Mintha egy babaházba szánt tűzhely kezelőszerveit kellett volna tekergetni, egyszerűen túl pici a kis tárcsa. Ellenben, ha elfordítottuk az uDSD-t, hogy készülékháza a tenyerünkbe simuljon, úgy hüvelykujj plusz mutatóujj párossal gondtalanul, tökéletesen állíthattuk a jelszintet. A másik (ugyancsak hangyatüsszentésnyit számító, valójában teljesen jelentéktelen tényező) az RCA csatlakozók színjelölése. Gyenge fényviszonyok között a koaxiális kimenetre applikált, élénk narancs gyűrűt sokszor összetévesztettük a jobboldali analóg kimenet piros karikájával. Viszont a csatlakozókat feliratozták a hátsó lemezen, tehát ez nem igazi hátrány. Voltaképpen a NuPrime az egyik legszebben kidolgozott "mini" USB DAC, ami eddig nálunk járt, tényleg szépre sikerült még asztaldísznek is simán elmegy. Bármennyire is apró, éreztet egyfajta eleganciát, egységességet, a "dizájner" csapat láthatóan nem tétlenkedett. De most inkább térjünk a lényegre.

Amit tud

A NuPrime uDSD-ben lévő DAC chip a manapság elérhető legmagasabb bitrátájú, legkifinomultabb stúdióminőségű zenéket is probléma nélkül megszólaltatja, csak telepítenünk kell hozzá egy segédprogramot a gyártó honlapjáról. Utóbbi nem csak "láthatóvá" teszi operációs rendszerünk számára az eszközt, hanem el is helyez egy NuPrime emblémát a Start menü órája mellett. A kis ikonra kattintva egyből elérhetjük azokat a finombeállításokat, melyekért többnyire be szoktuk magunkat léptetni a Windows hangvezérléssel kapcsolatos menüjébe. A parányi DAC képes akár 384 kHz-es mintavételezésen is üzemelni, továbbá a natív DSD fájl feldolgozást (2,8; 5,6 és 11,2 MHz-en) is támogatja. Fejhallgató erősítője 32 ohmon, 2 x 140 mW maximális kimenő teljesítményt produkál, ami még nagyobb impedanciájú fejhallgatók (pl. Beyerdynamic DT 990 vagy Sennheiser HD 600) számára is elég lehet.

Az eszköz nem tartalmaz hagyományos ki-bekapcsoló gombot. A jelszint vezérlő potméter legkisebb fokozatára lépve halk pattanást fogunk érezni, ilyenkor kerül kikapcsolt állapotba az uDSD. Az előlapra még két, mákszemnyi nagyságú, szerény fényű LED is került, melyek azt jelzik, hogy a jelfolyam PCM vagy DSD.

Hangminőség

A NuPrime uDSD-t egy Windows 10 operációs rendszert futtató PC-re kötve használtuk, közel fél éven keresztül. Ez idő alatt a legkülönfélébb hangrendszerekhez és integrált sztereó erősítőkhöz párosítottuk, fejhallgatók közül legtöbbet Sennheiser HD 600 és AudioQuest NightHawk volt a partnere. Számítógépünkön a zenéket JRiver Media Center, a filmeket pedig Media Player Classic Home Cinema szoftverrel játszottuk le.

Az uDSD hatékonysága több tekintetben is érzékelhető volt. Leginkább a dinamikatartomány tisztulásában játszott fontos szerepet. Amikor a részletek (a zene/film stílusától teljesen függetlenül) megszólaltak, akkor jobban elkülönültek a váratlan, kiugró hangok. Bizonyos értelemben élénkebbnek éreztük a DAC-ra csatlakoztatott hangrendszer teljesítményét, de ez az élénkség nem összekeverendő az erőteljességgel. Egyszerűen csak minden határozottabb és tagoltabb lett.

Az árnyalatok aprólékosabb kezelése nem csak jazz vagy komolyzenei felvételeknél mutatkozott meg. Egy Röyksopp (Monument) felvétel közben például, míg a basszusért felelős kemény ütem és digitális, zörgő búgás diktálta az alapokat, addig jól el tudtuk határolni a szinte háttérbe simuló énekhangot, ugyanakkor teljesen tiszta maradt a háttérben hömpölygő magasabb frekvenciás sziszegő kíséret, és az énekhanghoz idomuló utórezgések is. Egyszeriben feltűnt, hogy ez a viszonylag monoton egyszerű és minimalista muzsika is milyen sokrétű és összetett.

Természetesen a DSD vagy 192/24 felvétek még jobban, még realisztikusabban és gazdagabban szólaltak meg, de nem ez volt az uDSD fő érdeme. Inkább az az éber és határozott stílus alapozta meg az értékét, aminek köszönhetően figyelmünk azonnal a képernyőre irányulhatott. Persze, ebben a jó minőségű hangfalak és fejhallgató is szerepet játszottak. Mindenesetre a kis konverter gondoskodott róla, hogy komponenseink ne keltsenek hiányérzetet. Tudtuk ugyan, hogy pl. a HD 600 más készülékekről hajtva mélyebb háromdimenziós sztereó képet is produkált már, de azok az elektronikák többnyire az uDSD háromszorosába kerültek. A NuPrime parányi eszköze a saját árkategóriáján belül kiváló hangot produkált, nem lehet rosszat mondani a teljesítményére. Valamennyi tulajdonságát figyelembe véve, egyértelmű, hogy nem akart mindent kifacsarni hifi komponenseinkből, mégis sok pozitív tulajdonságot hallhatóvá tett (sebesség, megfogottság, dinamika, élénkség, tisztaság).

Végszó

A NuPrime uDSD hangja (függetlenül attól, hogy milyen extrém mintavételezéseket támogat) nevezhető kiválónak, amennyiben nem intim, levegős és hátborzongató high end előadást, hanem egyszerűen élvezhető, tiszta, dinamikus és részletekben gazdag karaktert keresünk. Dinamikus, hidegséget nélkülöző stílusának köszönhetően az uDSD gyakorlatilag mindenben felülmúlta a számítógépünk integrált hangkártyáját, sokkal élvezhetőbbé tette hallgatnivalónkat. Az sem elhanyagolható, hogy milyen ügyesen meghajtotta referencia HD 600-unkat. Aki 2-300000 Ft értékű hifi rendszere és számítógépe közé keres egy kompakt, megfizethető "láncszemet" (aminek külső adottságai is jól eltaláltak), és alkalmanként fejhallgatót is használ, annak garantált az elégedettség.

1 2

Következő oldal >