Marantz STEREO 70s hálózati sztereó erősítő teszt

Zenés mozi

2025. január 29., szerda, 21:15

Marantz audio hifi sztereó erősítő Marantz hifi Marantz erősítő hifi erősítő sztereó erősítő erősítő teszt Marantz teszt Marantz hifi erősítő Marantz sztereó erősítő hálózati sztereó erősítő sztereó erősítő teszt hifi erősítő teszt

Sokáig az szólt a házimozi erősítők mellett, hogy több szolgáltatást nyújtottak, mint sztereó felhasználásra szánt (cserébe azonos összegért szebb hangzású) alternatíváik. Manapság már nem elérhetetlenek az AVR kategória jól csengő funkciói kétcsatornás viszonylatban sem. Főleg olyan szolgáltatásokra gondolunk, mint a bőséges HDMI bemenetek (ARC kimenettel) és beépített hálózati funkciók. A Marantz STEREO 70s nevet viselő erősítője a házimozis sokszínűséget kombinálja a hifi világ finomságaival, viszonylag könnyen emészthető, középkategóriás ár mellett. Miután egy teszt darab érkezett hozzánk, jöjjenek a személyes tapasztalatok!

Mozis oldal

A japán székhelyű Marantz idejében felismerte, hogy nemcsak hangminőség megszállottak, hanem hétköznapi felhasználók igényeinek is eleget kell tennie, ha a nagyobb mennyiségben eladható, középkategóriás erősítők táborában szeretné megőrizni előkelő szerepét. A STEREO 70s funkcióját tekintve egyfajta hibrid. Merész lépésnek tűnhet, de korábban is gyártott ilyet a cég, elég visszaemlékezni az NR-1200 hálózati sztereó rádióerősítőre. Utóbbi a COVID évében vendégeskedett a szerkesztőségben, így volt idő ráérősen feltérképezni képességeit, végül Ajánlott Vétel díjjal távozott. Erősen úgy tűnik, hogy a STEREO 70s tölti be az utódszerepet.

Játékkonzol- és filmrajongóknak érdemes tudni, hogy 6 db HDMI bemenettel rendelkezik, melyek közül 3 db 8K támogatást kínál. Vitatható, hogy mozis szempontból mennyire lesz létjogosultsága az új képfelbontásnak, de legalább ki lehet jelenteni, hogy a STEREO 70s felkészült a nem túl távoli jövőre. Talán magasabb értékkel bír mindez a videójátékok megszállottjainak. Hagyományos AVR-hez hasonlóan képes készenléti módban átereszteni (Pass-Through mód) a HDMI jelet és nem maradt ki az ARC képes HDMI kimenet sem. Amivel kevesebb a tipikus középkategóriás házimozi erősítőknél (mint a Denon X-2800H), hogy ezen csak egy HDMI kimenet található - nem igazán égető hiány, de tévé + projektor tulajdonosoknak érdemes tudni róla.

Alighanem valamilyen szobakorrekció (akár Dirac, opcionális licensz felár ellenében) tenne pontot a mozis funkciók végére, ilyen nyalánkság azonban nem képezi részét a STEREO 70s tudástárának. 400 000 forintos listaárának tudatában mégsem lehet szűkmarkúnak nevezni, ugyanis a sztereó műsorfogyasztáshoz fűződő funkciók még csak most jönnek!

Sztereós oldal

Az NR-1200 mintájára 2x75 W teljesítményt kapunk, amit 8 ohmon, 20 Hz-től 20 kHz-ig tartó tesztjellel, 0,08% THD értékkel, mindkét csatorna egyidejű terhelésével értendő. Természetesen léteznek még izmosabb integrált erősítők, de egy 200-400 ezer forintos kategóriát képviselő, átlagos érzékenységű hangfalpár és közepes szobaméret esetén nem valószínű, hogy ennél többre lesz szükség. A diszkrét végerősítőkkel rendelkező áramkör a Marantz saját fejlesztésű HDAM (Hyper Dynamic Amplifier Module) technológiáját tartalmazza.

Ami különösen praktikussá teszi tesztalanyunkat, hogy rendelkezik HEOS keretrendszerre épülő hálózati zenelejátszóval is. Elég hozzá egy pár hangsugárzó és internetkapcsolat, és szólhat a zene. De honnan érkezik a műsor? Más HEOS-képes eszközökhöz hasonlóan a STEREO 70s is biztosítja a Denon/Marantz ökoszisztéma megszokott opcióit: Spotify Connect, AirPlay 2 és TIDAL kliensek közül egyaránt lehet választani, továbbá a TuneIn-en keresztül internetrádiót is kapunk. Ezeken kívül Bluetooth és közvetlen USB adathordozókról történő lejátszás lehetséges, utóbbira a hátsó oldalon lévő USB-A bemenet szolgál.

A funkciókat PRE OUT kimenet és kettős mélysugárzó kimenet színesíti, előbbire végerősítőt vagy saját erősítővel rendelkező hangfalat tudunk csatlakoztatni. Nem érheti panasz a marketingeseket, ez tényleg egy rádióerősítő, még AM/FM vevőt is kapott, ezáltal még internet sem feltétlenül kell a zenehallgatáshoz. Bár a legtöbb esetben jóval kényelmesebb és kellemesebb hangzás lesz az eredmény hálózati kapcsolattal, ami szokványosan WiFi (antenna a dobozban) vagy Ethernet kábel használatával lehetséges. A beépített D/A konverter, melynek pontos típusáról egyelőre nincs tudomásunk, optikai és koaxiális bemeneten ugyancsak fogad jelet.

Használat közben

Több ízben is meglepő volt, hogy milyen sok funkciót rejtett a diszkrét, alig több, mint 10 cm magas készülékház. Láttuk már a kritikus tesztelés előtt is szolgáltatásainak hosszú listáját, de a menürendszert és telefonos alkalmazásokat böngészve tovább fokozódott csodálkozásunk. Kezdjük ott, hogy két telefonos alkalmazással is lehet vezérelni az eszközt (HEOS és Marantz AVR App). Előbbi az általános (főleg hálózati) funkciókat teszi láthatóvá, utóbbival pedig a legmélyebbre elásott beállítási menük is megnyílnak. Természetesen az lenne a legjobb, ha egyetlen alkalmazás foglalna össze minden lehetséges parancsot és menüpontot. Ettől még le kell szögezni, hogy a STEREO 70s rendkívül aprólékos konfigurálást tett lehetővé.

Nekünk úgy tűnt (amit az AVR App is alátámasztott), hogy a Marantz igazából csak megfogta az egyik jól bevált középkategóriás házimozi elektronikájának alapjait és a végerősítő modult kétcsatornásra módosította. Lehet, hogy a minimalista kialakításokhoz szokott hifi felhasználókat mindez csak összezavarja és tanácstalanul bolyonganak a temérdek beállítási felületeken. Másfelől éppen az a jó az eszközben, hogy szinte mindent tud, ami egy korszerű, kényelemre kihegyezett házimozi erősítőben előfordul. Legfeljebb annyit tudtunk kifogásolni, hogy szobakorrekció nem került bele, de talán nem is baj.

A Marantz AVR alkalmazással lényegében minden menüpontot el tudunk érni, amit a STEREO 70s tartalmaz, kényelmesen, a telefonunk kijelzőjéről. Emellett a fő navigációs gombok is megjelennek a Controls lapon, így egyáltalán nem kényszerültünk az infravörös távvezérlő használatára. Olyan praktikus beállításokat is találtunk, mint a HDMI Pass Through (alapértelmezetten ki volt kapcsolva), HDMI vezérlés (ARC HDMI képes televízióval történő összekapcsolás), valamint a bemenetek tetszőleges átnevezése. Egyébként minden beállítási menüpont képmegjelenítőre küldött (OSD) felületről is látható.

Tesztalanyunk előerősített 2. zónás hangkimenettel is rendelkezett, mellyel egy második pár hangsugárzót tudott volna hajtani, akár a fő zónától eltérő forrásjelről. Jól jöhet e funkció, ha a hangrendszertől különálló helyiségben (konyha, erkély stb.) is szeretnénk valamit hallgatni, pusztán a kiegészítő kábelek elvezetéséről kell gondoskodni. Hasonló eredményt érhetünk el, ha a B hangfal kimenetet is használatba vesszük egy második hangsugárzó pár hajtásához, igaz, olyan esetben nem tudjuk a két kimenet jelszintjét (hangerő) és a forrást függetlenül vezérelni.

A főleg multiroom és hálózati zene lejátszó funkciói miatt hasznos HEOS alkalmazás időnként kap apró frissítéseket, de az alap megjelenését, menüinek logikus főkiosztását máig megőrizte. Előnye, hogy könnyen átlátható módon enged hozzáférést a zenei navigációhoz, HEOS kompatibilis szolgáltatókhoz, lejátszási listákhoz és számítógépről vagy NAS-ról megosztott könyvtárakhoz. Itt meg kell jegyezni, hogy a helyi adathordozóról történő lejátszás nem éppen tökéletes. Az erősítő (ezt a Marantz is jelezte a kézikönyvben) nem ismert fel minden USB-s adathordozót. Számítógépről megosztott DLNA-könyvtárunkat viszont ügyesen felfedezte, albumborítókkal együtt. Ugyanakkor ahányszor megnyitottuk a többszáz albumot tartalmazó listát, nem tudtuk betűrend alapján ugratni és több oszlopba rendezhető, "csempe" nézet helyett csak egy sztenderd lista jelent meg. Hozzá kell tenni, hogy a jobb alsó sarokban lévő "nagyító" ikon segítségével pillanatokon belül megtaláltuk a lejátszani kívánt albumot vagy zeneszámot.

A középső képen lévő Home menü a főmenü, melyen belül személyre tudtuk szabni az elérhető források sorrendjét, kedvenc internetrádió állomásainkat és lejátszási listáinkat. A középső, Rooms feliratú ikonra kattintva megjelent (volna) az összes, hálózathoz kapcsolódó HEOS képes eszköz. A "szobák" csoportba foglalhatók és egymástól függetlenül szintén vezérelhetők forrás és jelszint (hangerő) tekintetében is.

Hangminőség

Sokan kedvelik a Marantz erősítőket azok tiszta és zenei hangzása által, de vajon mi történik, ha a kevésbé keményvonalas audiofil érához tartozó STEREO 70s képességei kerülnek mérlegre? A temérdek funkció nem megy a hangzás rovására? Hogy választ kapjunk e kérdésekre, több napon át kísérleteztünk az eszközzel nyugodt körülmények között, 25 négyzetméteres nappaliszobában, ahol JBL, Epos, majd B&W hangsugárzókat illesztettünk hozzá. Hogy kifejezetten az erősítő tudását tudjuk feltérképezni, nem csatlakoztattunk mögé külön forráseszközt, és nem a tömörített internetes szolgáltatókra támaszkodtunk, hanem az erősítővel játszottunk le közvetlenül, USB adathordozón tárolt, magas felbontású zenéket.

Az eddig kipróbált Marantz termékeknél visszatérő motívum volt az ügyesen fókuszált sztereó középpont és a kulcs zenei elemek határozott megfogása, valamint a magas dinamikai határok. Tesztalanyunk a felsorolt értékeket ugyancsak megmutatta. Annak ellenére, hogy kevésbé kifinomultan rajzolta meg a teljes színpadképet, mint drágább rokonai, a közép/magas frekvenciákat pedig erős terhelésen hajlamos volt ridegebben visszaadni, hamar megkedveltük. Elsősorban az tetszett, hogy kis és közepes terhelésen is stabil dinamikával, kellemes energiával és a vártnál sokkal jobb szeparációval dolgozott, remek elkülönítéssel jelenítette meg a hangszereket és egyéb hangsávokat.

Marcus Miller - Papa Was A Rolling Stone c. zseniális feldolgozása tipikusan olyan zene volt, amit a STEREO 70s teljes magabiztossággal és energiával jelenített meg. Tetszett az általános lelkesség és határozottság, amivel "megrajzolta" a zenészeket. Az árhoz képest gazdag hangzást kaptunk, a halkabb hangszer részleteket beleértve, ezért könnyen megbocsátottuk azt a viszonylagos kompromisszumot, hogy a sztereó tér széltében nem igazán nyílt ki, illetve a szellősség is lehetett volna jobb (ami logikusan a drágább asztala). Szívesen végig hallgattuk Miller dallamos basszusgitár játékát és közben élvezettel feledkeztünk bele a mű pezsgő atmoszférájába, különösen azért, mert a Fender Jazz Bass finom textúrája könnyedén jelent meg. Aki szereti az ilyen hangzású jazzt, annak valószínűleg sok felhőtlen zeneélményt tud nyújtani a Marantz funkciókkal gazdagon felvértezett szamurája.

Könnyűzenei síkon szintén jól állta a sarat tesztalanyunk - bizonyos feltételek mellett, legalábbis a teszt meghallgatás alapján. Kis és közepes terhelésen kifejezetten előnyös arcát mutatta, a dinamikus basszus, szépen elkülönülő részletek instant lábdobogást eredményezett olyan számokkal, mint Caro Emerald - Back It Up c. elektro-swing nótája. Elismeréssel adóztunk azért, amilyen fogékonyan adta vissza tesztalanyunk a feszes elektronikus ütemeket. Azonban intenzív terhelésen (60-70%-os jelszint fölött) előfordult ennél és más számoknál is, hogy a közép/magas frekvenciák kissé sűrű, rideg jellegűvé váltak, az élesebb kontúrok pedig túlszínezetté (különösen az eleve világos karakterű B&W hangsugárzók esetében). Ilyenkor segített az előlapon lévő, magashang vezérlő potméter. 2-3 fokozatot vissza véve máris sokkal simább felső frekvenciahatárt nyújtottak az alapbeállítással nekünk túl karcos karakterű dobozok! Ezzel együtt, masszívabb terhelések során a benyomásunk támadt, hogy a STEREO 70s inkább komfortos közepes hangerőn mutatta legszebb arcát. Kiadós házibulira, mellkasnak verődő hangélményhez másik erősítőt célszerű bevetni, vagy ehhez érdemes még kiegészítő mélyládát, illetve végerősítőt érdemes hozzáadni. Ilyen tekintetben, ha további erőtartalékokra vagy más hangkarakterre merül fel igény, hasznos lehet a kettős SUB és előerősített PRE OUT kimenetek megléte.

Kíváncsiságból a beépített fejhallgató erősítőt is kipróbáltuk egy Beyerdynamic fejhallgatóval. Tetszett, hogy nem dominált túlságosan a rajta keresztül kapott basszus és a részletek határozottsága, viszont dinamika, tér és általános tisztaság szempontjából nem igazán vette fel a versenyt a szerkesztőségben eddig vendégeskedő, dedikált fejhallgató erősítőkkel (melyek önmagukban százezres vagy drágább tételt képeznek). Háttérzenei, általános multimédiás célra viszont tökéletes azokra az órákra, amikor a környezetünkben élőket nem szeretnénk hangoskodással megzavarni. Nagyjából ugyanez érvényes a Bluetooth küldő funkcióra is, melyet sok TWS/Bluetooth fejhallgató tulajdonos díjazni fog.

Alternatívák

Két kihívót érdemes megnevezni: egyikük a több tízezer forinttal olcsóbb Denon DRA-900H. Szolgáltatásait illetően meglepően hasonló. Csak elődjét, a DRA-800H-t teszteltük, ezért nem tudjuk, hogy a frissített kiadás hangzásra változott-e, de a korábban kipróbált modell Ajánlott Vétel-díjat zsebelt be. Másik érdekes alternatíva a D osztályú Marantz MODEL M1. Nem sokkal drágább, mint a STEREO 70s, viszont hangkaraktere lazább, magával ragadóbb, nagyobb terhelésen tisztábban szól és hangsugárzókkal kevésbé válogatós. Cserébe mellőzi a STEREO 70s funkcionális gazdagságát, háza szinte teljesen műanyag, de hozzá kell tenni, hogy a hétköznapi multimédiás felhasználók által manapság elvárt legfontosabb szolgáltatások ugyanúgy szerepelnek benne.

Végszó

A Marantz STEREO 70s megdöbbentően sokrétű szolgáltatások terén, miközben a hangja túllép azon, amit egy hagyományos belépőkategóriás sztereó erősítő nyújt. Általános célokra nehéz kifogásolni a tisztán megjelenő, középpontban elhelyezkedő zeneelemeit és temérdek funkcióját. Természetesen nem tudja azt a levegős, széltében kitáruló és laza dinamikájú, rendkívül emelkedett hangélményt, amit többször drágább rokonai, továbbá extrém terhelésen előfordulhat, hogy ridegebb, ingatag magas frekvenciákkal próbál kikecmeregni a váratlan dinamika ugrásokból. Nem diszkóra, hanem ésszerű járatásra, inkább semleges vagy lágy karakterű hangsugárzókhoz ajánlott, azoknak, akik először vennének otthonra egy kedvezőbb ár/érték arányú hangrendszert. Transzparenciában és dinamika kezelésben logikusan többet tudnak a Marantz drágább modelljei, de attól még határozott dicséretet érdemel, hogy az adott összegből milyen ütős csomagot sikerült összehozni. Akik nem akarnak lemondani a házimozi erősítők kényelmi szempontjairól, de egy fapados AVR-hez képest tisztább sztereó hangélményt akarnak, azoknak érdemes időpontot foglalni egy meghallgatásra.

1 2

Következő oldal >