Luxman DA-06 DAC teszt

Kompromisszum? Ugyan.

2020. április 1., szerda, 07:05

Luxman audio hifi DAC DA konverter USB DAC DSD DAC high end DAC teszt Luxman hifi Luxman DAC DSD DAC teszt USB DAC teszt Luxman DAC teszt high end DAC

A Luxman termékei közül eddig nem volt szerencsénk sok modellhez, viszont amelyeket teszteltünk, azok mind meggyőztek minket a patinás japán gyártó minőség iránti elkötelezettségéről. Emellett időtlen dizájn is jár az egyébként méregdrága eszközök boldog tulajdonosainak, de ez a szempont talán mellékes, amennyiben a hangminőség fő szempont. Analóg vonalon e tétel már bizonyítást nyert, de lássuk, mit kínál a majd' 100 éves gyártó egyik csúcsmodellje a digitális hangképzés terén!

Bevezetés

A Luxman D-06 DAC igényes csomagolásban érkező, nehéz, és méretes darab. Kialakítása szabvány hifi méret, háza természetesen fémből - szürke acélból - készült. Az egészet puritán, mégis elegáns megjelenés jellemzi: az előlapon egy manapság már aprónak és idejétmúltnak nevezhető, mindössze kétsoros kijelzőt látunk a kapcsolószervek mellett. Ezen túlmenően bekapcsológomb, egy fázisfordítót aktiváló gomb illetve egy PCM és egy DSD filter gombot találunk, mellettük egy Enter billentyűvel.

A fázisfordító használatával a szimmetrikus és aszimmetrikus analóg kimeneteit is fordíthatjuk. E funkció talán a szimmetrikus kimenet esetében érdekesebb, hiszen így meghatározhatjuk, hogy a fázis az XLR csatlakozó harmadik vagy a második tűjére essen. A PCM filter háromféle beállítást kínál, amikkel módosíthatjuk a 32 bites digitális szűrő interpolációját a digitális jel feldolgozása közben. Három állás közül választhatunk ízlés szerint: az első állásban normál FIR filter lép működésbe, ami nem befolyásolja jelentősen a jelfeldolgozást. A FIR, azaz Finite Impulse Response szűrő a jelfeldolgozás során véges időtartamú impulzus választ kínál, azaz meghatározott ponton pontosan nullával lesz egyenlő. A második állás egy alacsony látenciájú IIR filtert aktivál, ami az előzővel szemben egy Infinite Impulse Filter nevű szűrőt jelent, így az impulzusválasz nem véges, hanem határozatlan ideig folytatódik. Természetesen az impulzusválasz ebben az esetben is közelít a nullához - bizonyos idő elteltével - illetve elhanyagolható szinten marad. A gyártó által mellékelt leírásban található ábra szerint ezzel a szűrővel - bár a nem véges impulzusválasz bizonyos kompromisszumot jelenthet - rövidebb felfutású jelfeldolgozás érhető el, azaz a kapott analóg hang - hifista konyhanyelven szólva - "gyorsabb" lesz. A harmadik állás egy magas csillapítású FIR szűrőt aktivál, ami véges impulzusválasz mellett szélesebb és kiegyensúlyozottabb spektrális felfutást kínál a normál FIR szűrőhöz képest.

A következő, Filter DSD gombbal kétféle FIR szűrő közül választhatunk DSD lejátszás esetében. Több különbség is adódik az előző beállításokhoz képest: egyrészt itt az analóg szekció viselkedését állíthatjuk a digitális jelfeldolgozás befolyásolása helyett, illetve - épp emiatt - nem a felfutás illetve a spektrogramon is jól látszó dinamikai változtatások, hanem a frekvenciamenet módosítása valósítható meg. Egyes állásban laposabb, egyenletesebb, míg második állásban meredekebb, kevésbé egyenletes menetet állíthatunk be. "Tudományos" ajánlás e szűrők beállítására nincs: ízlés dolga, kinek melyik a legszimpatikusabb. Mi a gyári alapértékekkel teszteltük a készüléket, és igen elégedettek voltunk az eredménnyel - erről azonban kicsit később, előtte lássuk a készülék hátlapját és belső felépítését!

A DA-06 hátlapján minőségi RCA és XLR analóg kimeneteket találunk. Digitális bemenetek terén bőséges kínálatot vonultat fel: két koaxiális, két S/PDIF optikai, egy USB-B, sőt, még egy AES/EBU bemenetet is találunk - utóbbi meglepő, hiszen inkább pro audio-ban jellemző, hifi eszközökön igen ritka megoldásnak nevezhetjük. Kapunk még két digitális kimenetet (!) is: egy koaxiális és egy optikai csatlakozó formájában. Mindezeken túlmenően már csak egy szabvány IEC csatlakozót láthatunk.

Belső felépítés és képességek tekintetében a DA-06 kiemelkedő: PCM formátumból 24 bit/192 kHz felbontásig, míg DSD-ből 2,8 és 5,6 MHz értékig támogatja a bejövő digitális jeleket. Mondanunk sem kell, hogy DSD esetében nem az alacsonyabb kategóriákban megszokott DoP formátum - azaz DSD over PCM, gyakorlatilag PCM-re konvertált DSD - hanem natív DSD jelfeldolgozás áll rendelkezésünkre.

A belső felépítés érdekes és igényes megoldásokat tartogat, ezeket a gyártó egy belső kapcsolási rajzban is szerepeltet. A DA-06 vasmagos transzformátorral állítja elő a duál monó felépítésű jelfeldolgozónak szánt stabil áramot. A digitális jel útja ennél is érdekesebb. USB PCM jel feldolgozása esetében a jel először az USB vezérlő DSP áramkörön halad át, majd egy ultra pontos órajel-generátoron jut keresztül, így minimalizálva a jitter jelenségből adódó hibákat. Ugyanez más bemenetek esetében kihagyható, mivel azok eleve ultra-alacsony jitterrel dolgoznak. A jel ezt követően - immár minden bemenet esetében - egy TAS3152 típusú digitális szűrőn keresztül halad tovább, ahol a beállításoknak megfelelő PCM szűrést is elvégzi az egység. Csak ezután jut el a digitális jel a csatornánként külön dedikált PCM 1792A DAC chipekhez. A DAC chipek automatikusan fel is skálázzák a bejövő PCM jelet 32 bit/384 kHz felbontásra, ami persze nem azt jelenti, hogy bármilyen kiinduló felbontás esetén ugyanúgy fog szólni a Luxman, de minden bizonnyal hozzátesz a megszólaláshoz ez a funkció is. Ezután az analóg kimeneten keresztül távozik az erősítő felé a hangjel.

DSD jel - amit kizárólag az USB csatlakozón keresztül érhetünk el - szintén az USB vezérlő DSP chipen keresztülhaladva kezdi útját. Ezután az órajel generátor és a digitális szűrő kikerülésével közvetlenül a DAC chipekbe jut, természetesen csatornákra bontva, ugyanúgy, ahogy a PCM jel esetében. A natív DSD feldolgozás így kvázi rövidebb úton és kevesebb transzformációt követően történik meg, majd a jel az analóg kimeneteken keresztül távozik. Nem véletlen, hogy a DA-06 igen impresszív adatokkal rendelkezik az analóg audio jel mérhető értékei esetében: frekvencia-átvitele 2 Hz-55 kHz-ig terjed, 0,0005 % teljes harmonikus torzítás mellett. Ezekhez 124 dB jel/zaj viszony és nem kevesebb, mint 120 dB értékű csatorna elválasztás tartozik. Utóbbi esetben gondoljunk bele, hogy egy lemezjátszó hangszedő esetében már 25 dB érték körül elhanyagolható az áthallás, míg 30 dB-es, vagy afeletti értéket már csak nagyon kevés, csúcskategóriájú hangszedő kínál. Ehhez érdemes viszonyítanunk a DA-06 brutálisnak mondható 120 dB-es értékét, ami értelemszerűen a duál monó felépítésnek köszönhető.

Tesztkörnyezet és tesztzenék

A Luxman DA-06 árából és ennek megfelelően minőségéből adódóan is tulajdonképpen megköveteli, hogy hasonló további komponensek mellett szolgáljon - egyéb esetben nem adhatja teljesítménye legjavát. Ennek megfelelően a következő komponensekből álló láncba illesztettük:

Naim Supernait 3 integrált sztereó erősítő

Monitor Audio Gold 300 hangfal

Nordost Heimdall 2 interkonnekt és USB kábelek

Neotech NES 3001 dupla hangszórókábel

InAkustik Reference Air tápkábelek

Torus TOT MAX leválasztó transzformátor

LessLoss FireWall tápszűrő

Lejátszónak egy egyszerű laptopot használtunk. Mivel azonban a Luxman saját lejátszó szoftvert kínál, mindenképpen ezzel szerettük volna kipróbálni, illetve a használathoz a gyártó saját driverét is telepítenünk kellett.

Tesztzenék tekintetében a már szokásosnak mondható változatosság mellett arra is törekedtünk, hogy lehetőleg a DA-06 minden képességét megmutató hanganyagokat hallgassunk. Éppen ezért PCM oldalról a Wintersun - When Time Fades Away című számát, Jean-Michel Jarre - Equinoxe Infinity lemezét, a Yes - The Steven Wilson remixes albumait, valamint Mike Oldfield - Return to Ommadawn-ját és David Gilmour - Live in Pompeii lemezeit hallgattuk meg a teszt során.

Natív DSD hanganyagok tekintetében nagy sajnálatunkra nem igazán bőséges a kínálat, így kedvenceinket nem tudtuk megvásárolni e formátumban. Sebaj, inkább klasszikusokat hallgattunk, feltételezve, hogy a nagyzenekari felvételek igényessége és pontossága itt is megmutatkozik majd - ebben nem tévedtünk. Így Muszorgszkij - Egy kiállítás képei, Strauss keringői, valamint Antonio Vivaldi - Négy évszak című műve Leopold Stokowski vezényletében kerültek meghallgatásra. Utóbbi felvétel érdekessége, hogy bár 1966-ban készült, teljesen analóg eszközökkel, e mesterszalagokról került digitalizálásra DSD formátumban, így minőség tekintetében nagy elvárásaink voltak - és nem csalódtunk.

Meghallgatás

Alapos bejáratást és bemelegítést követően a meghallgatást PCM formátumú zenéinkkel kezdtük. A Wintersun szám azonnal hihetetlen mennyiségű információt zúdított füleinkre, a komplex zenemű elképesztő részletességgel és pontossággal tárult elénk. Természetesen semmilyen tekintetben nem voltunk elégedetlenek, inkább ízlelgettük az eddig nem hallott részleteket, a fantasztikus tagoltságot, ahogy a szólamok egymástól teljesen elkülönülten szárnyaltak a mély és széles térben, tekintet nélkül arra, hogy hangsugárzóinkból kellene megérkezniük. Egyszerűen nem tudtuk megmondani, hogy a Gold 300-ak hol helyezkednek el, minden önálló életre kelt a térben. Digitális felhangoknak semmi nyoma nem volt, a Luxman művészien jelenítette meg a legapróbb nüánszokat is. Ugyanakkor a megszólalás egyáltalán nem tűnt sterilnek vagy száraznak, sokkal inkább folyékonynak és hihetetlenül zeneinek. Az élmény lenyűgözött, nem jutottunk szóhoz, többször újra hallgattuk a számot.

Mike Oldfield immár klasszikussá érett lemezével folytattuk a meghallgatást. Itt leginkább az akusztikus hangszerek megjelenítésére, a realitás érzetre voltunk kíváncsiak. A DA-06 pedig szállította az élményt: a hangszerek teste és rezdülései minden pici részletét hallottuk, a tér még mindig hatalmas és gyönyörűen tagolt volt, semmi sem mosódott el, vagy vált bizonytalanná.

Mike Oldfield játéka - ahogy például David Gilmour-é vagy John Petrucci-é is - tartogatott számunkra egy olyan jellemzőt, ami egyrészt komoly zenei képzettséget és műveltséget, másrészt igen magas kategóriájú rendszer meglétét feltételezi, és az elektromos gitár, valamint a gitárerősítők egyik alapvető tulajdonságából eredeztethető. Nevesül a hangsúlyok megjelenése a gitárjátékban, ami nem csak dinamika, hanem torzítás tekintetében is meghatározó. A Mike Oldfield lemez esetében már megfigyeltük, hogy a hangszer torzítás a pengetés erősségének függvényében változott. Itt nem drámai, drasztikus változásokra kell gondolni, hanem olyan kifinomult játékmódra, ahol az előadó valós időben szabályozhatja mondanivalója súlyát és megjelenését. Ilyen esetekben torzítás finom változásai mellett némi dinamikai és minimális hangerő változást is hallhatunk - amennyiben élőben, vagy high end rendszeren hallgatjuk ezeket a zenéket. E változásokat hifi terminológiában mikrodinamikaként szokás emlegetni, és csak csúcskategóriás rendszerek esetében hallható igazán, különösen ha nem zenészként hallgatjuk a zenét és nem keressük benne tudatosan a már ismert jelenséget. Ezek hiányát pongyola megfogalmazásban "lapos", "élettelen" hangként jellemezhetjük, ilyenről a DA-06 esetében szó sem lehet. Éppen e dinamikai és hangzásbéli finomságok mestere: a Return to Ommadawn esetében még rutinos zenészfüleink számára is meglepően szépen és kifinomultan, minden részletre kiterjedően tálalta ezeket az apró dinamikai eltéréseket is.

Ugyanezen lemezen lettünk figyelmesek a kiváló lecsengésekre is: szinte tapintható volt, ahogy a hangszerek teste egyre lassabb rezgésekkel közvetíti hangját a levegőn keresztül, pedig még "csak" nagyfelbontású PCM anyagokat hallgattunk. A Yes lemezek meghallgatása során az intimitás fogott meg, mindamellett, hogy az eddigi tulajdonságok mindegyike gyönyörűen jelent meg a már említett szürreálisan valós térben. Külön kitérünk a cinek természetességére és remekbeszabott lecsengéseire, ami azonban egy pillanatra sem vált tolakodóvá vagy zavaróvá. A Close To The Edge középső tételének analóg szintetizátor zárófutamai mintha a Luxman DAC számára lennének kitalálva: a fő hangok jobb oldalon pregnánsan, gyors felfutással jelentek meg, míg visszhangjaik a bal oldalon, lassabban indulva, viszont szélesebben. Ez az analóg a hangorgia nem csupán a Luxmant, hanem Rick Wakeman zeneszerzői és Eddie Offord hangmérnöki zsenialitását is dicséri, hiszen a felvétel 1972-ben készült, mégis olyan kifinomult és ötletes, amivel azóta is ritkán találkoztunk - Steven Wilson tolmácsolásában a mai technológiák kihasználásával pedig kiteljesedik.

Az eddig hallottaktól kissé bódultan váltottunk DSD anyagokra, bár nem igazán tudtuk, milyen pluszt kaphatunk még zenéinkből a DA-06 előadásában. Strauss keringőit hallgatva azonban feltűnt még egy további dimenzió, amit leginkább egyfajta meleg, selymes, folyékony megszólalásként tudunk jellemezni, és ami az eddigi forrásanyagokból eddig hiányzott. Vivaldi műve viszont a Strauss keringők felbontásának dupláját kínálja, DSD64 helyett DSD128 minőségben. Bár bizton nem tudhatjuk, hogy ennek vagy másnak köszönhető, de megszólalás tekintetében itt értünk a csúcsra. A selymes, folyékony és szürreálisan tiszta, dinamikus hangok szinte leugrottak a hangsugárzókról és koncerttermeket idéző térben táncoltak körülöttünk. A középtartomány pontossága, fedetlensége megmutatta a hangszerek hangjának legapróbb részleteit is, míg a mélyhangok egyfajta kellemes puhasággal, mégis megfogottan bár egy egészen kicsit talán kevésbé hangsúlyosan jelentek meg, mégis kellően megtámasztották a többi hangszer játékát.

Ezen a ponton objektivitásunk utolsó apró morzsáit is elveszítettük - amit egyébként régen darabokra zúzott a Luxman játéka - és válogatás nélkül cserélgettük zenéinket és hallgattunk újra minden szívünkhöz közelálló lemezt, csak, hogy újra és újra átélhessük a DA-06 által nyújtott élményt. Tesztünk ezt az örömből történő zenehallgatást is ideértve éjszakába nyúlóan, de nem bántuk: megért egy kis másnapi álmosságot az élmény.

Némi kitekintést is szeretnénk nyújtani olvasóinknak egy érdekességről, amire "örömködés" közben lettünk figyelmesek tesztünket követően hallgatva lemezeinket. Jean Michel Jarre - Equinoxe Infinity lemezének nyolcadik, "INFINITY" tételében a refrén igen gyors felfutású analóg szintetizátor hangszínnel került felvételre. Az igen gyors felfutás jelen esetben az analóg hangok koppanásszerű, nagyon pregnáns indulására utal, ami elsőre talán kissé zavaró lehet, viszont idővel már keressük a hangban. Erről jutott eszünkbe, hogy itt szerepet kaphatnak a DA-06 PCM szűrői, hiszen az alap FIR helyett kipróbálhatjuk a nagyon gyors felfutású IIR és a magas csillapítású FIR hangra gyakorolt hatását is. Érdekes, hogy az alap FIR és a gyors felfutású IIR szűrők közötti váltás nem okozott érzékelhető változást e hangok megjelenítésében, viszont a magas csillapítású FIR valamelyest puhábbá, és ha lehet még zeneibbé tette a megszólalást, valamint a leginkább analóg hangzást is ezzel a beállítással kaptuk. Nem mintha bármely más esetben digitális felhangoktól kellett volna szenvednünk, de a szűrő igazi szerepét és funkcióját itt tapasztaltuk meg először.

Összegzés

Ritkán engedhetjük meg magunknak, hogy ne fogalmazzunk meg semmilyen kritikát egy eszköz megszólalásával kapcsolatban, ebben az esetben azonban nemhogy kritikusak nem lehettünk, de még csak hibát sem tudtunk felfedezni a DA-06 előadásaiban. Apropó hibák: a Luxman DAC könyörtelen, megalázó pontossággal dörgölte arcunkba, amennyiben egy felvétel a legapróbb hibát vagy hiányosságot tartalmazta, így egyrészt meglehet, hogy néhány addigi kedvencünket inkább hanyagoljuk, viszont a minőségi felvételek mániákus keresésére is sarkall. Így gyűjteményünket adott esetben olyan irányba vihetjük el, ami ízlésünknek, vagy esetleges objektív megítélésünknek minden tekintetben megfelelő minőséget kínáló tételekből áll. A méltó környezet nyilván alapvető követelmény a cikk írásakor kis híján 1,8 millió forint értékű eszközhöz, hiszen csakis rendszerünk egyensúlyban tartásával érhetünk el maximális eredményt.

Mindenképpen fontosnak tartjuk kiemelni, hogy teljes tudását DSD formátummal mutatja meg a DA-06, így azonban olyan hangot kapunk, amit minden további nélkül tekinthetünk bármilyen analóg forrás riválisának - a szalagos magnókat is ideértve, ami nem kis teljesítmény egy digitális eszköztől.

Ára okán "csak" Kiváló Termék megjelöléssel díjazzuk képességeit, kifinomult hangját!

1 2

Következő oldal >