Indiana Line PURO 500 integrált sztereó erősítő teszt
2014. november 17., hétfő, 08:15
Indiana Line PURO 500 audio hifi sztereó erősítő hifi erősítő sztereó erősítő integrált sztereó erősítő Indiana Line erősítő hifi teszt erősítő teszt hifi erősítő teszt
Vajon hogyan szól egy olasz ízlés szerint hangolt sztereó erősítő? A válasz megtalálásában segített, hogy a torinói székhelyű Indiana Line kínálata nemrég itthon is elérhetővé vált. Kaptunk is az alkalmon, és kipróbáltuk a PURO 500-at, mely érdekes képviselője a belépő/középkategóriának.
Kettőt egy csapásra
Az Indiana Line tevékenységi köre elsősorban hangfalgyártásban merül ki, hifi elektronikákból mindössze hármat találunk a kínálatukban, két erősítőt és egy CD-lejátszót. A PURO 500 a kisebbik testvér, csatornánként 50 watt teljesítménnyel, nagyobb változata, a PURO 800 némi felárért cserébe 2x80 wattot és beépített USB DAC-ot is tartogat. A márka igen komoly választékban gyárt hangfalakat, felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért készítenek elektronikát is, és miért csak sztereóban gondolkodnak? Egyértelmű, hogy a házimozi erősítők piaca telített, az pedig egy kezdő hifista számára nem feltétlen hátrány, ha az elektronikát és a hangfalat is ugyanazon márkából választja. Így legalább feltételezhető, hogy a rendszerünk egységes karakterre épül. Hogy a PURO 500 hangzása milyen is valójában, arra mindjárt visszatérünk.
Kiforratlan, vagy szép?
Bizonyos értelemben mindkettő. A PURO 500 készülékháza nagyon kellemes látványt nyújt, kár, hogy csak fekete színben készül, de a finoman csiszolt előlap kétségtelenül elegáns, a potméterek anyaga is (természetesen) fém. A fekete talpak mindössze fél centivel emelik meg a készüléket, így az erősítő szinte észrevétlenül rálapul az alatta lévő felületre. A hátlap letisztult, egyszerű és kulturált, a tápaljzat IEC típusú tápkábelt fogad, az RCA csatlakozók aranyozottak. A lapos profilhoz viszonylag combos, 7,2 kilogrammos tömeg társul, ennek okozója a masszív, 190 wattos toroid transzformátor és a téglanagyságú hűtőborda, melyre a végfokok kerültek.
Mindezek alapján az összkép korrekt, van azonban néhány apróság, amiben érezni a PURO 500 kiforratlanságát. A forrásválasztó potméter hol egy, hol két fokozat után vált bemenetet, a hangerőszabályzó pedig a szükségesnél ellenállóbb, ha tekerni akarjuk. A kijelző lilás fényben világít, és halványítására (angolosan ?dimmelésre?) nincs lehetőség, ami egy esti filmnézésnél nem előnyös. Hozzátesszük, hogy 60x15 milliméteres mérete miatt, fényereje nem olyan zavaró, amennyiben nem közvetlenül a képmegjelenítő alá tesszük.
A PURO 500 összesen 4 db analóg sztereó RCA bemenettel rendelkezik, melyeknek egyike Phono aljzat, továbbá két 3,5 mm-es Jack hüvelyt is találunk az előlapon. Az egyik fejhallgató kimenet, a másik hordozható készülékek, például MP3 lejátszó jeleit fogadja. Apropó, a PURO 500 diszkrét végerősítőként is használható (jó hír házimozis felhasználóknak), erre szolgál egy külön Bypass bemenet. Továbbá egy PRE OUT feliratú kimenetet is kapunk, mely hasznos lehet, ha például 2.1 csatornás rendszert építenénk.
A csomag távvezérlőt is tartalmaz. Ez az erősítőtől eltérően ezüstszínű, barna hátoldallal. Nagyot dob a minőségérzeten, hogy a távirányító felső lemeze valódi fém, ergonómiailag egész kellemes darab, jóllehet, a gombok elrendezése és kialakítása elsőre furcsa, megszokást igényel. Például a forrásválasztáshoz nem dedikált gombok szolgálnak, hanem a potméterhez hasonló ?le-föl? módszerrel kell bemenetet választani. Ráadásul minden gombnyomáskor átkapcsol egy relé, így további 1-2 másodpercig kell várnunk, hogy a hang megszólaljon. Mindezektől eltekintve a PURO 500 stabilan üzemelt, semmilyen gondba nem ütköztünk a másfél hónapos tesztidőszak alatt. A készülék hűtése példaértékű, nagy hangerőn is alig melegszik, a bemenetek közt pedig gyakorlatilag nincs áthallás. Tetszett, hogy a távvezérlőt nem kellett nyílegyenesen az erősítő felé irányítani, sokszor teljesen más szögből, 5-10 méteres távolságból is azonnali visszajelzést kaptunk.
Hangminőség
Az Indiana Line PURO 500-hoz többnyire a (szintén e gyártótól származó) TESI 260 állványos dobozokat csatlakoztattuk, de tettünk egy próbát Jamo C 603 és DALI IKON 2 MK2 hangfalakkal is. A tesztkonfiguráció a következő elemekből állt össze:
Erősítő: Indiana Line PURO 500
Hangfal: Indiana Line TESI 260 (később Jamo C 603, majd DALI IKON 2 MK2)
Hangfalkábel: Real Cable TDC300F
Tápkábel: IsoTek EVO3 Premier (lejátszóban és erősítőben is)
Lejátszó: Pioneer N-50
Hangfalállvány: IsoAcoustics ISO-L8R155
A tesztelés közben hallgatott zenék és filmek listája igen hosszúra nyúlt, ezért őket most nem részletezzük. Rengetegféle felvételt hallgattunk a rendszeren, és több filmet is megnéztünk, melyekben a cselekmény mellett a zenei aláfestés, a hangmérnöki munka is példaértékű volt (Szemekbe Zárt Titkok, Angel-A, A Nagy Szépség, stb.).
A PURO 500 külsejébe, kezelésébe bele tudtunk kötni, a hangjába már kevésbé. Amit hallottunk és éreztünk, az erőben, dinamikailag többnek érződött 2x50 wattnál. Jól tagolt, kissé emelkedett hangszínpad, részletes felbontás, meggyőző dinamika, és ésszerűen beosztott basszusok. Kategóriájához mérten nem láncolja teljesen össze a két hangsugárzót, gyakran inkább csak lebegtet, de a hanginformáció nagyon tiszta.
Az Indiana Line erősítője egyáltalán nem tolakszik, mégis bátran reagál, ha agresszív anyagot tálalunk neki. Kis hangerőn is szép dinamikusan meghajtotta a TESI 260 dobozokat, az IKON 2-nél már éreztük, hogy a basszusok kezelése nagy hangerőn kissé instabil, persze két külön kategóriáról beszélünk. Ehhez az erősítőhöz tipikusan a 100 ? 150 ezer Ft közti pár-árú hangfalakat érdemes választani. Tiszta és finom hangzásának köszönhetően filmek közben is rengeteg részlet kristálytisztán szólalt meg, a szereplők sóhajától kezdve a háttérben megcsörrenő telefonig, még ha csak sztereóban is, de kaptunk mélységérzetet ? talán többet is, mint zenehallgatásnál.
A mi rendszerünkön úgy tűnt, hogy a PURO 500 -40 és -30 dB-es hangerő állások között tud igazán csúcsformában viselkedni. Egy hirtelen lábdob, gitárpengetés vagy csattanás, robbanás megremegtette a szoba levegőjét, de mégsem rezzentünk össze az ijedtségtől. Az elektronika nem akarta ránk zúdítani minden erőtartalékát, de szépen eljátszott viszonylag szélesre kinyújtott dinamikai korlátain belül.
Végszó
Az Indiana Line PURO 500 kezelhetőségét szokni kell, ez nem vitás, van néhány apró furcsasága, amik miatt megszokást igényel. Ha ezeken túllépünk, akkor a termék mellett szól a kellemes, letisztult dizájn és a zenei, részletgazdag hangzásvilág, ami videojátékokhoz és filmnézéshez is meglepően alkalmas. A hangja jól kimért, ennek ellenére nem dögösen meleg, de nem is a nyers, hideg fajta. Afféle átmenetet képez a precíz, realizmusra törekvő, és a hangot minden áron szépíteni akaró készülékek között.