FiiO KA17 DAC és fejhallgató erősítő teszt

Sok jó kis helyen

2024. augusztus 6., kedd, 22:15

FiiO audio hifi DAC erősítő DA konverter fejhallgató erősítő USB DAC FiiO teszt DAC teszt FiiO DAC FiiO USB DAC FiiO fejhallgató erősítő FiiO DAC teszt USB DAC teszt fejhallgató erősítő teszt

A FiiO kisméretű D/A konverterei évek óta magas népszerűségnek örvendenek. Már a cég első modelljei is várakozáson felüli kivitelt és hangzást nyújtottak. Lassan, de biztosan PC-ről okostelefonra költözött a legtöbb modern zenekedvelő, ugyanakkor a chipek is rohamos léptékben fejlődnek. A KA17 nem forradalmár, mégis sok középkategóriás mini USB DAC valahogy ódivatúvá válik mellette. Ez az apró eszköz szinte bármilyen átlagos okostelefonból hifi minőségű DAP-ot kreál.

Főbb hardveres részletek

A FiiO KA17 alapjaiban egy digitális/analóg jelátalakító, mégpedig az ultrakompakt kategóriából. E sorok írásakor 65 000 forintért kapható. Nem filléres tétel, de még simán elérhető a hifi iránt érdeklődő átlagfelhasználók zömének. Ahhoz képest, hogy milyen chipkészlettel vértezték fel, még barátibbnak tűnik az ár. Két zászlóshajó ESS SABRE (ES9069Q) DAC található benne, melyek a legújabb, negyedik generációs HyperStream technológiával működnek. Az USB-vel kapcsolatos feladatokat egy 16 magos XMOS XU316 végzi, melynek jelátviteli stabilitása állítólag jobb, mint a széles átlagé. Egy vadonatúj THX AAA 78+ fejhallgató erősítővel is felvértezték, melynek pluszjel nélküli változatát már beépítették korábban az M11 Pro és M11 Plus hordozható zenelejátszókba. És a szolgáltatásokról még nem is esett szó!

Funkciók áttekintése

Két USB-C csatlakozót lehet látni az eszközön. A fekete színű egyszerre fogad adatot és tápellátást. A második, narancssárga csatlakozó kizárólag tápellátásra szolgál. Amennyiben külön kábelezés biztosított, a FiiO KA17 magasabb kimenő jelszinttel tudja hajtani a hozzá illesztett fülest és állítólag még jobb hangzást nyújt (saját tapasztalatok lentebb). Utóbbiról egy áramkapcsoló gondoskodik, mely különálló szűrő áramkörnek küldi a tápellátást, onnan kerül kiszolgálásra az USB vezérlő, D/A konverter és fejhallgató erősítő. Az asztali üzemmódot engedélyezve (dedikált kapcsolóval lehet aktiválni) megkapjuk a legnagyobb lehetséges teljesítményt.

Az említett "desktop mode" esetén oldalanként 650 mW teljesítményt kapunk, ami bőségesen elegendő a legtöbb fül és fejhallgató hajtására. Felmerülhet az olvasóban, hogy ilyen kakaóval hosszú távon nem biztos, hogy jól jár a dobhártya, amiben van ráció. A túlságosan magas jelszint (hangerő) elkerülésére szoftveresen korlátozás lehetséges. A menüből néhány gombnyomással mi döntjük el, hogy pontosan meddig lehessen emelni.

Érdekesség, hogy a 3,5 mm-es Jack hangkimenet SPDIF jelet is tud küldeni, ami hasznos, ha külső DAC-ra bíznánk a konverziót. További hab a tortán a szimmetrikus (4,4 mm-es Pentaconn) hangkimenet, kijelző és telefonról történő finombeállítás. Utóbbihoz a FiiO Control alkalmazást kell letölteni. Egyedüli korlátja, hogy rendszerengedélyezési okok miatt csak Android mobileszközről tud hozzáférni a KA17-hez.

Küllem

A FiiO ismét ügyelt arra, hogy a felhasználónak kellemes kicsomagolási élményben legyen része. Annak ellenére, hogy a KA17 kevésbé a prémium kategóriának képviselője, meglehetősen igényes dobozt, illetve ahhoz tartozó körítést kapott. Ízlésesen elrendezve találtunk benne egy fekete műbőr védőtokot, USB-C OTG kábelt és USB-AC átalakítót, kézikönyv és rövid használati útmutató társaságában.

A készülék fekete alumínium háza kifejezetten elegáns benyomást keltett. Szögletes széleihez kissé hegyes sarkok tartoztak, de az említett tokkal kombinálva nem tartottunk tőle, hogy átlyukasztja a nadrágzsebet. A már említett csatlakozókon kívül (kettő USB-C és kettő hangkimenet) jelszint vezérlőket (hangerő szabályzó) is találtunk, a Desktop Mode kapcsolóval és egy multifunkciós gombbal egyetemben.

Tetszett a fehér karakteres kijelző is, mely minimalista animációk kíséretében mutatta a hangerősségi szintek változtatását, menüpontokat, illetve alaphelyzetben az aktuális mintavételezést. Képpontjai kissé derengtek és fényereje nem volt annyira erőteljes, de karnyújtásnyi távolságból kitűnően el tudtuk olvasni.

Használat közben

A KA17-et gond nélkül felismerte PC, Mac, Android és iOS mobileszköz egyaránt. Utóbbi esetében egyedül az alkalmazás hiánya jelentett kompromisszumot. Ahogy csatlakoztattuk a forráseszközhöz, megközelítőleg 3 másodperc alatt üzemkész állapotba került. Használata nem volt különösebben bonyolult, néhány perc alatt könnyen feltérképeztük menürendszerét is. Utóbbi szűrő módokat, EQ profiloka, balansz beállítást, kijelző sötétítést és a már fentebb említett jelszint (hangerő) korlátozást foglalta magába.

Megjegyzés: Windows esetében előfordulhat, hogy kiegészítő segédprogram telepítése szükséges, ami a FiiO honlapjáról letölthető. Másik részlet, ami az ajakszinkron eltolódásra kényes videójáték és filmfanatikusok táborát érintheti, hogy a hang kissé késik a képhez viszonyítva.

A FiiO Control alkalmazás rövid felhasználói útmutatót és PEQ beállítási lehetőséget tartalmazott. Utóbbival precízen, 10 sávban tudtunk tetszőleges görbemódosítást végrehajtani (a Q, azaz meredekségi faktor módosításával együtt). A kész eredmény tárolására 3 felhasználói profilt nyújtott a készülék. A személyre szabott görbéken kívül alapértelmezett, zenei stílusok szerint meghatározott opciókat is elástak a FiiO mérnökei a menüben.

Hangminőség

Néhány másodperc után egyértelművé vált, hogy a FiiO mini konvertere gyökeresen tisztábban jelenítette meg a kipróbáláshoz választott zenéket, mint a kiindulási alapnak vett, Windows-t futtató laptop alaplapi hangkártyája. Az általános tisztaságon kívül olyan részletekre is kíváncsiak voltunk, melyek megkülönböztették a KA17-et olcsóbb rokonaitól. Ilyen motívum volt a fejlettebb térábrázolás. George Baker - Little Green Bag c. nótája esetében az énekhang kevésbé szétterülve jelent meg, pontosabb helyet kapott a virtuális színpadon. A "névtelen" belső hangkártya ahhoz képest kétoldalra tolta a dalszöveget és kásásabb, pontatlanabb textúrával adta vissza. A dinamikus részletek elevenebb módon jelentek meg a FiiO kimenetéről, több kontraszttal, kevesebb homállyal.

Alaposan figyeltük Caro Emerald - Deleted Scenes from the Cutting Room c. albumát is, mely egyébként 27 héten át vezető címként dominált Hollandiában (a művésznő holland és arubai származású). Annak ellenére, hogy ez George Baker után sokkal inkább pop/elektronikus irányba húzott, a FiiO által hozott előnyök még erősebben mutatkoztak meg. A magashangok több részletességet kaptak és az énekhang ismét függetlenné vált a többi hangsávtól. A fúvósok finomabb textúrával rajzolódtak ki (a gyári hangkártyával eleinte nem is vettünk róluk tudomást). A Back It Up c. számban játékosan kísérő xilofon sokkal jobban körbeúszott a háttérben, ha a FiiO-n keresztül hallgattuk.

A fentiek rávilágítottak arra, hogy a FiiO KA17 térhatás és hangtisztaság alapján is egyértelműen maga mögé utasított egy átlagos számítógépes hangkimenetet. Szerintünk inkább erős középkategóriás fejhallgatókkal nyújtott harmonikus párost. Saját Beyerdynamic Custom One Pro fülesünk remek tonalitást és stabil, feszes basszust kapott tőle. A 4,4 mm-es Pentaconn hangkimenettel még hajszálnyit jobb magas és mélyhang árnyalást sikerült elérni. Felsőbb kategóriás fejhallgatóval (Sennheiser HD 800 S) már kijöttek a korlátok, különösen szimfonikus zenével. A vonósok és fúvósok csak mesterkéltebb, hűvösebb tónussal tudtak átjönni, amin a viszonylag baráti ár ismeretében természetesen nem lepődtünk meg. A FiiO nem csodakészüléket akart létrehozni, hanem olyan kiegészítőt, amely becsülettel meghajt szinte bármilyen fül vagy fejhallgatót az erős középkategóriáig (kb. 100-150 ezer forint) bezárólag.

Megjegyzés: a kategória szem előtt tartásával nem igazán okozott hiányérzetet az általánosságban kapott hangkarakter, bár a Desktop Mode esetében - melytől nagy ugrást vártunk - nem volt olyan drámai az eltérés. Ilyen tekintetben jelentősen nagyobb előrelépést mutatott a korábbi cikkben bemutatott FiiO Q15, de az más kategóriát is képviselt.

Végszó

A FiiO KA17 praktikus kis DAC, mely kedvező ár/érték arány mellett nyújt tiszta, dinamikus, élvezhető hangzást szinte bármilyen középkategóriás fejhallgató vagy IEM tulajdonosának. Menürendszere is egész átgondolt. Ha muszáj szőrszálhasogató részletet említeni, legfeljebb annyi jut eszünkbe, hogy a DAC szűrő módok szinte semmi eltérést nem hoztak hangzásban. Mélység és magas frekvenciás felbontás tekintetében logikusan nem érte el a Q15 szintjét, de saját kategóriáján belül kifejezetten szépen szerepelt. Aki nem kíván USB DAC-ra többet fordítani, hétköznapi zenehallgatás esetén szégyenérzet nélkül rá tudja bízni a gyűjteményét.

1 2

Következő oldal >