Emotiva TA-100 integrált sztereó erősítő teszt

Ütős koktél

2017. augusztus 4., péntek, 19:10

Emotiva audio hifi sztereó erősítő Emotiva hifi Emotiva erősítő hifi erősítő sztereó erősítő erősítő teszt hifi teszt Emotiva teszt Emotiva hifi erősítő Emotiva sztereó erősítő sztereó erősítő teszt hifi erősítő teszt

Igaz, hogy a TA-100 még nem az Emotiva jéghegy csúcsa, de ahhoz képest, hogy a ranglétra alján áll, nincs miért szégyenkeznie. Kicsit különc, mégis nehezen kifogásolható készüléket teszteltünk.

A páncél alatt (és mögött)

A BasX szó hallatán azt gondoltuk, hogy számos aspektusban beleütközünk majd spórolásra és tömeggyártásra utaló nyomokba. Szerencsére ilyesmi nem történt, az eszköz első és második benyomásként is a klasszikus Emotiva érzetet adja. Előlapja szálcsiszolt alumínium, a két szélső, kicsit indusztriális érzetű szegély pedig ad neki egy kis komolyságot.

A szinte szigorú arculat egész jól összeválogatott, mondhatni modern szolgáltatás koktéllal kecsegtet. A letisztult előlapon mindössze egy fejhallgató kimenetet találunk, a hátoldal viszont annál zsúfoltabb.

Rendelkezik analóg és digitális bemenetekkel, utóbbiból néggyel is, ha az opcionális Bluetooth adaptert beleszámoljuk. Analóg bemenetei közül az egyiket kimondottan lemezjátszó fogadására szánták, rajta kívül még két sztenderd RCA áll rendelkezésünkre. Kimeneteire igény esetén köthető kiegészítő végfok vagy aktív mélyláda, hangfalból pedig egy pár kiszolgálására képes, ellentétben napjaink népszerű belépő-középkategóriás erősítőivel, melyek sokszor A/B és A+B opcióval hívják fel magukra a figyelmet.

Cserébe lapos profilú házba épült a TA-100, mely a minimalista nappalikban még hasznos lehet. Tudjuk, hogy ma már nem sokan használják, de meg kell említenünk az FM tuner meglétét is, amely által már receiver kategóriába is sorolható tesztalanyunk.

A szellőzőrácsot levéve zsúfolt és egyúttal rendezett kép tárult elénk. A hangsúlyos toroid transzformátor külön szigetet képvisel épp úgy, mint a ki- és bemeneti lapka, a tápellátó áramkör és a végerősítő modulok.

Szépen csokorba szedett kábelek kötik össze e szigeteket, melyek ugyan nem garantálják a lehető legrövidebb jelutat, cserébe a gyártási költség sem annyi, mint napjaink egy NYÁK-ra tervezett, teljesen vezetékmentes erősítőié.

A készülék rendezett, már-már szigorú jellege élőben jobban érezhető, mint a fotókon, a kivitel összességében jó. Az egyetlen tényező, amin szőrözhetnénk, az a szokásosnál erősebb elektronika szag. Aki vadonatúj TA-100 erősítőt vásárol, használat előtt még hagyja a garázsban kiszellőzni pár napig, mert valamilyen oknál fogva frissen kicsomagolva intenzív elektronikagyár aromát ont magából. Persze az is lehet, hogy egyesek ennek még örülnek is majd, talán a tech-őrült felhasználók ha létezne, még parfümből is ilyet választanának?

Használat közben

Ha az erősítő küllemét illetően csak egy pozitívumot kellene kiemelnünk, akkor dilemmában lennénk, mert a hangerőszabályzó és a kijelző is meglepően jók. Előbbi impulzus potméter, tehát hosszú távon, mechanikus társaival ellentétben nem kopik ill. zajosodik. A pontmátrix kijelzőnek kellemes zöldeskék karaktereket kölcsönöztek, ami méterekről is jól olvasható, ugyanakkor sötétíthető. Sztereó elektronikáról értekezünk, tehát nem kell, hogy a forráson és hangerőn túl sok egyebet megosszon velünk, de alkalomadtán, ha digitális bemeneteit használtuk, rövid időre kiírja az aktuális mintavételezést is.

Tetszett, hogy a jelszintet (hangerőt) 0,5 dB-es fokozatokban lehetett állítani. Az erősítő bekapcsolást követően mindig arra a fokozatra ugrott, amin legutóbb hagytuk. Újfent, talán feleslegesen kötözködünk, de a mellékelt távvezérlő elmaradt attól a színvonaltól, amit az Emotiva (meglehet, jóval drágább) reference termékei nyújtottak.

Billentyűzetének reakciója néha bizonytalan volt illetve fényes fekete külseje sem illett a készülék komolyságához, de láttunk már sokkal drágább erősítőt is, még puritánabb távirányítóval. Továbbá megszokást igényelt, hogy bekapcsolást követően még 3-4 másodpercig várni kellett, míg az elektronika úgymond visszapörgeti a hangerőt oda, ahol legutóbb állt. Ezekkel fel is soroltuk mindazt, amit gáncsoskodó megközelítésből említeni lehetne.

Szimpatikus volt viszont, hogy az USB DAC modul külön meghajtó program telepítése nélkül is automatikus kapcsolatot létesített számítógépünkkel. A források közti váltás is zökkenőmentesen történt, illetve a menün is sikerült néhány perc alatt átevickélnünk, amely az egysoros kijelzőn talán nem volt leányálom, viszont vélhetőleg egy komplett beállítás után úgyse nagyon fogunk visszajárni.

Meghallgatás(ok)

Az itthoni forgalmazó rugalmasságának köszönhetően hosszasan, több héten keresztül maradhatott nálunk az Emotiva TA-100. Ezalatt több hangfallal is meghallgattuk, legtöbbet az Airmotiv B1 volt társa, amelyről korábbi cikkünkben olvashattak, és néhány napra referenciaként fenntartott DALI IKON 2 MK 2 is beállt mellé.

Kiindulva abból, hogy a gyártó és az itthoni forgalmazó is a fentebb említett, kompakt hangsugárzóval ajánlja, ehhez illő, kis alapterületű szobában üzemeltük be. A kb. 18 négyzetméteres helyiségben ideális sztereó háromszögbe téve, kb. 3 méterre ültünk le a dobozoktól és a TA-100 egy médiabútorba rakta ideiglenes fészkét. Itt több forráseszközzel is ízlelgettük: koaxiális kábelről Pioneer BD-játszó, optikairól pedig Sony LCD TV jelét kapta. Előbbiről nagyfelbontású filmek nézése, utóbbiról YouTube videók és internetes zenei műsorok lejátszása történt. Hogy ténylegesen feltérképezzük a DAC chip-ben (Analog Devices AD1955) lévő lehetőségeket, beillesztettünk egy számítógépet is (extráktól mentes, hétköznapi USB kábellel), amelyen JRiver Media Center szoftver futott. A komplett hifi rendszer IsoTek EVO 3 Corvus hálózati tápszűrőről kapta az áramot, de az erősítő tápkábelét (mivel eme időszakban nem volt nálunk piskótafejes tuning vezeték) nem cseréltük drágábbra.

Akik elolvasták az Emotiva Airmotiv B1 cikket, azoknak máris lehet elképzelése a TA-100 karakterét illetően, hiszen elvileg és gyakorlatilag is e párost egymásnak teremtették. A korábbi cikkben kifejtett zenei tapasztalatok tehát továbbra is helytállóak. A szalagos magassugárzó különösen pontos és levegős részletekkel jutalmazott meg minket és a kis terhelésen is ügyesen megfogott dinamika egyértelmű, tagolt sztereó színpaddal párosult. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy a DALI dobozokból is szinte minden lehetséges pozitívumot előcsikart az erősítő. Nem volt hiányérzetünk basszusban, térérzetben, dinamikában és hangerőben sem. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az IKON 2 jóindulatú, köztudottan erősítő-barát doboz.

A TA-100 hangja valóban jobb ahhoz képest, mint amit vártunk. Szó se róla, jó pár elektronikát hallottunk már a 200 000 Ft körüli mezőnyből, amelyek a tisztaságot és zeneiséget meggyőző mértékben megjelenítették. A TA-100-ban főleg az tetszett, hogy nem a saját karakterét akarja a zenébe szőni, hanem összességében jó hangot, konkrét információkat igyekszik közölni. Bármilyen furcsán hangzik, jutányos áron nagyon nehéz olyan elektronikát találni, amely a saját karakterének feláldozásával inkább tényszerű ábrázolásra törekszik.

Az ének és beszédhangok tisztán, könnyedén szólaltak meg, a magas frekvenciák sosem voltak túl fárasztók, ugyanakkor, ha filmnézésre került sor, pl. a Hackshaw Ridge (Fegyvertelen Katona) nézésekor még picit lejjebb is vettük a hangerőt, mert 18 négyzetméteres helyiségünket váratlanul betöltötte a robbanások általi kanapérezgető, váratlan hullám (mélyláda nélkül). A TA-100 (és a rácsatlakoztatott hangfalak persze) akkor támadott, amikor legkevésbé számítottunk volna rá, és ez tetszett, főleg azért, mert egy pillanatra sem éreztük gyengének vagy kevésnek azt a csatornánként 50 W tiszta teljesítményt. Másfelől, kicsit tovább időzve a filmes élményeknél, dráma jellegű mozgóképeknél a hegedűt és zongorát tartalmazó, szomorkás aláfestések szépen elkülönültek a képen megjelenő cselekménytől s mindez olyan rétegződő ábrázolást, nyugodt és magabiztos térhatást tett lehetővé (igaz, csak a kép körül), amire a soundbar alapú rendszerek mai napig nem képesek, virtuális bűbáj ide vagy oda.

Végszó

Funkcionalitásban és teljesítményben vannak hozzá hasonló erősítők, mint pl. a NAD C 388 vagy a Cambridge Audio CXA60, melyek méltó vetélytársai. Mindez nem kis szó figyelembe véve, hogy a kevésbé funkcionális kialakításért kevesebb pénzbe is kerül az Emotiva. Ára 169 990 Ft, ami az összképet figyelembe véve vitathatatlanul kedvező. Csekély helyigénye, audiofil hangkaraktere és USB bemenete által mégis picit eltér a többi alternatívától az Emotiva TA-100. Szolgáltatásait takarékosan, de okosan válogatták össze, emellett egy hozzá illő hangfallal tényleg kidolgozottabb hangot nyújtott, mint amire elsőre számítottunk. Kellemes meglepetést okozott, ezért megérdemli, hogy ajánlott vétel legyen, különösen a B1 állványos hangfallal párosítva azoknak, akik kedvező áron szeretnének az átlagosnál egyértelműen jobb sztereó térábrázolást és tiszta felbontást. Küllemében egyesek fellelhetnek elsőre furcsa, különc részleteket, de attól még nagyon jó erősítő a TA-100.

1 2

Következő oldal >