Emotiva Big Ego USB DAC teszt
Hertzek háborúja
2017. december 12., kedd, 06:20
Emotiva audio hifi DAC USB DAC hifi DAC DA konverter Emotiva DAC Emotiva hifi DAC teszt Emotiva teszt USB DAC teszt DA konverter teszt
Az Emotiva Big Ego leírása és neve alapján azt sejteti, hogy ő elvégzi a munka nehezét, amennyiben kis méretben és megfizethető áron szeretnénk minőségi hangot. Tesztünkből kiderül, hogy miként kaptunk jó hangot, gerincterhelően súlyos elektronikák és hangfalak pakolászása nélkül.
Asztalok hőse
Az elmúlt években rengeteg USB DAC járt szerkesztőségünkben és véget nem érő listát lehetne írni azokról, amelyeket még mindig nem volt alkalmunk tesztelni. A végeláthatatlan kínálatból ezúttal azért akadtunk meg az Emotiva termékén, mert nemrégiben már hallottunk tőlük sztereó erősítőt, állványos és álló hangsugárzókat, nem is beszélve megfizethető házimozi komponenseikről. Mindegyikük közös tulajdonsága volt, hogy jobb teljesítményt nyújtottak, mint amit azon az áron elvártunk volna.
Ha valakinek nincsen azonnal szüksége hangfalakra, akkor is tehet költséghatékony lépést a minőségi zenehallgatás felé és erre szolgál az USB DAC. A Big Ego lényegében egy önálló hangkártya, amelyet csatlakoztathatunk számítógéphez vagy bármilyen optikai kimenettel ellátott forráseszközhöz (utóbbi lehet házimozi erősítő vagy televízió is). Ezt követően az Egóban lévő jelátalakító chip fogja elvégezni a jelfolyam digitálisról analóggá történő átalakítását. Mindez egy kb. távvezérlő nagyságú, teljesen fém készülékházban történik, ami kis méretének köszönhetően bárhol elhelyezhető. Így olyan helyeken (pl. íróasztal) is felépíthetjük a magunk kis veszteségmentes hangrendszerét, ahol a hagyományos méretű komponensek nem férnek el. No de hogyan fog megszólalni a hang? Az egyik lehetőség (amivel a körülöttünk lévők idegállapotát is kímélhetjük hosszú távon), hogy szerzünk egy hifi fejhallgatót. A másik, hogy egy jobb minőségű aktív hangfal párt helyezünk a monitor két oldalára, akár önálló hangerőszabályzóval rendelkező rendszer is szóba jöhet, hiszen a Big Ego rendelkezik rögzített jelű vonalszintű kimenettel is.
Az Emotiva Big Ego kb. 90 000 forintért vásárolható meg, ami nem kevés pénz figyelembe véve, hogy ennyiért egy kisebb tablet vagy laptop is beszerezhető. Igen ám, csak azok nem garantálnak tiszta, nagyfelbontású hangot. Ráadásul a Big Ego még igencsak a jéghegy csúcsa, hiszen léteznek szép számmal fél- és egymillió Ft fölé árazott DAC-ok is. A tesztalanyunkban lévő chip 384 kHz/32 bites mintavételezésre képes (jóllehet, ilyen adatrátával feldolgozott albumokkal mi még nem találkoztunk), 0,006 % teljes harmonikus torzítás és 106 dB jel/zaj viszony mellett. A laikus olvasónak mindez bizonyára semmit nem jelent, a lényeg az, hogy stúdió minőségű, veszteségmentes felvételekkel is kamatoztathatjuk a kis készülék tudását, sőt, remélhetőleg azokkal mutatja meg igazán, amire képes.
Küllem
A Big Ego nem olyan nagy, mint ahogy neve sugallja, de kimondottan kicsinek se neveznénk (figyelembe véve, hogy egyes USB DAC-ok alig nagyobbak egy pendrive-nál), méreteit tekintve a 90-es évek tévés távvezérlői jutnak eszünkbe. Cserébe nem csak egy fejhallgató kimenetet kínál, mint az öngyújtó nagyságú konverterek zöme, hanem többet is. Készülékháza fémből készült, tetejét és alját apró torx fejes csavarokkal zárták le. Felül egy vonalszintű analóg kimenet található a számítógépes kapcsolatra szolgáló mini USB és egy optikai bemenet társaságában. Alul, középen a fejhallgató kimenet található (ennek jelét digitálisan kontrollált analóg vezérlővel állíthatjuk a számítógép operációs rendszeréről), és egy aprócska gomb. Utóbbiakkal választhatjuk ki a forrást és válogathatunk a digitális szűrő módok (rájuk a hangminőség c. bekezdésben térünk vissza) közül.
Az eszköz sajátossága, hogy 44-től 384 kHz-ig beskálázták a mintavételezéseit és a rajta lévő, 9 db LED közül mindig annál a frekvenciánál gyúl ki kék fény, amivel a DAC épp dolgozik. A kék pontocskák bizonyos szemszögből (főleg ha arccal felénk néz a Big Ego) idegesítőek tudnak lenni, de mivel a készülékház lapos és szimmetrikus kialakítású, tetszés szerint fejjel lefelé is használhatjuk - a probléma megoldva. Egyébiránt a hátlapon díszelgő, MADE IN THE USA felirat is olyasmi, amivel ebben az árkategóriában ritkán találkozunk.
Használat közben
A fejhallgató kimenet mellett lévő gombokat inkább pöcköknek illene hívnunk, kialakításuk nem igénytelen, csak kissé furcsa. Miután megtaláltuk a számunkra szimpatikus szűrő módot, nem is piszkáltuk többet e kezelőszerveket. Windows 10 alapú PC-t használtunk a teszteléshez, amihez a kb. 2,5 MB igényű háttérprogramot is le kellett töltenünk az Emotiva oldaláról (Mac felhasználóknak ilyesmire nem lesz szüksége). A telepítést követően számítógépünk azonnal felismerte a DAC-ot, viszont előre figyelmeztetjük a leendő tulajdonosokat, hogy használat előtt vegyék le teljesen a Windows hangerejét! Mi először gyanútlanul rácsatlakoztattuk 32 ohmos Focal Listen fejhallgatónkat, amit maximális jelszinten igencsak kifacsart 1,8 Vrms kimeneti feszültségével, az ilyen hangerő maradandó halláskárosodást okozhat.
Cserébe magasabb impedanciájú fülesekkel is vígan együttműködik a Big Ego. Referenciaként használt, 300 ohmos Sennheiser HD 600-unkat vígan meghajtotta és bőven elég hangerőt kaptunk még 25 %-os Windows hangerő mellett is. A fém készülékház enyhén átmelegedett, de szaggatást, fagyást nem tapasztaltunk. Nem tanácsos használat közben piszkálni az eszközt, mert ha a testünk fel van töltődve, akkor megakadhat a jelfolyam és az újraindulást követően maximális hangerővel fog megszólalni. A gyártó mellékel egy arasznyi hosszúságú USB vezetéket hozzá, ezt kíváncsiságból helyettesítettük AudioQuest Forest, majd Furutech GT2 USB kábellel (kb. 38 000 Ft) utóbbival hallhatóan csiszolódott a hang és a magas frekvenciák leheletnyit finomabbá, térbeli elhelyezésben is pontosabbá váltak. Nem buzdítunk mindenkit arra, hogy leváltsa a Big Ego gyári vezetékét, azonban e lépéssel 100 000 Ft körüli vagy drágább fülessel párosítva, hallható tisztulásra lehet számítani.
Hangminőség
Az Emotiva Big Ego hangja fegyelmezett és finomkodástól mentes. Hűvösebb karakterű Beyerdynamic fülesekkel nem ajánljuk párosítani és a Focal Listen is metszővé vált vele, ami halkan, lágy, akusztikus zenékkel még nem volt gond. Hosszú távon és nagy hangerőn mindenképp a természetesebb, lágyabb stílusú fejhallgatókat díjazza, mint amilyen a mi Sennheiser HD 600-unk. A basszus feszes volt és kontrollált, leheletnyit katonás, de egyáltalán nem tolakodó. A középső frekvenciák tagoltak, jól kivehető énekkel. A magas frekvenciákon kicsit érezni lehetett a Big Ego pedáns törekvését, nem minden részletet akart úgymond elereszteni, de az összkép még éppen nem vált mesterkéltté, a profizmus mellett jutott hely a zeneiségnek is.
A zenék térbeliségét is ügyesen kezelte a Big Ego. Sonny Boy Williamson harmonikázása és a Lorde - Royals női éneke közben is érzékeltük, hogy a közelünkben lévő hangok valahova elúsznak, egy virtuális, fejhallgatónkon kívüli térbe. Cassandra Wilson - Red Guitar c. számában a pusmogó közönséget és a háttérben dolgozó ütős hangszereket is el lehetett csípni. Az utóbbinál lévő frontális (közelre eső részletek, mint ének, gitár stb.) réteget kicsit túl nagyvonalúan állította elénk, cserébe a félreeső részletek váratlan irányokból szólaltak meg. A Big Ego és a HD 600 már olyan kombinációt alkotott, amivel élő, nagy térben rögzített zenét is lehetett hallgatni. Egyik kedvenc orgonafelvételünket (Olivier Latry - Midnight at Notre Dame) tudtuk élvezni anélkül, hogy az előadásról bármi elvonta volna a figyelmünket. Kaptunk egy kis nyitottságot, mérsékelt érzelmességet és kissé meleg basszust, a templom atmoszférája lehetett volna kicsit tágasabb és lélegzőbb, csak az már néhány százezer forinttal drágább eszköztárat (vagy egy Párizsba szóló repülőjegyet) igényelt volna.
A különböző szűrő módokkal hallottunk változásokat, de csak nehezen tudtuk őket megnevezni. Számunkra a HD 600 az első szűrővel nyújtotta a leginkább tetsző teljesítményt, a 2. és 3. beállításnál azt éreztük, hogy valami meglágyult a hangképben, ill. nem volt olyan fegyelmezett a térbeli részletek leképzése. A legutolsó (ha úgy tetszik, negyedik szűrő) fokozatnak, vagy ahogy a gyártó elnevezte, fejhallgatós profilnak elméletben csak a hangszínpadot kellett volna összetolnia, hogy hangfal-szerűen összefüggő síkot kapjunk. A gyakorlat (a mi füleseinkkel legalábbis) azonban kicsit felhevített, nehezebb mélyközép frekvenciákat is eredményezett. Ez a beállítás nagy hangerőn enyhe kompressziót, tömörülést mutatott a basszusokban, ezért hamar letettünk róla, ettől függetlenül lehet, hogy valakinek pont a masszívabb érzet miatt fog tetszeni.
Végszó
Az Emotiva Big Ego nagyon jó teljesítményt nyújt az áráért cserébe és nem túl gyakori, hogy egy ilyen relatív megfizethető eszközön találkozzunk MADE IN USA felirattal. Akik a számítógép mellett egy másodlagos, optikai kimenettel is rendelkező forráseszközt is használnak, ill. a fejhallgató mellett legalább annyi időt töltenek aktív hangfalak társaságában, azoknak jó befektetés lehet. A szűrő módok és 384 kHz/32 bites mintavételezés helyett beértük volna kevesebbel is egy fizikai hangerőszabályzó tárcsáért cserébe, de összességében így is jó munkát végzett az Emotiva mini konvertere.