Denon PMA-A110 integrált sztereó erősítő és DCD-A110 SACD-lejátszó teszt
2022. március 9., szerda, 23:05
Denon audio hifi erősítő CD-lejátszó SACD-lejátszó hifi erősítő sztereó erősítő Denon erősítő erősítő teszt hifi teszt Denon teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt Denon erősítő teszt Denon hifi teszt
A Denon bő 10 évvel ezelőtt ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, amit néhány nívós készülék piacra dobásával tettek emlékezetessé. Tavaly ismét jubiláltak, akkor 110 éves lett a patinás japán gyártó, és mint híranyagként arról beszámoltunk, egy-egy sztereó és házimozi erősítővel, SACD-játszóval és egy hangszedővel bővítették termékpalettájukat a legmagasabb kategóriában. Ezek közül végre megérkezett Magyarországra a PMA-A110 sztereó integrált erősítő és a DCD-A110 SACD-lejátszó.
Amikor a Denon mindent belead
A Denon PMA-A110 sztereó erősítő és DCD-A110 SACD-játszó együttes tömege meghaladja a 40 kg-ot. Ez bizalomgerjesztő egy klasszikus értékrendet értékelő hifi rajongónak, ahogyan az is az lehet, hogy a készülékek a formavilágukat tekintve nem különösebben szakítanak a kisebb modellekével, elsősorban minőségibb anyaghasználatukkal, és méretükben különböznek, amelyhez szerénytelenebb ár is jár, természetesen indokoltan.
A PMA-A110 olyan, mint egy tank, de a szebbek közül. A 182 mm magas előlap ugyanis nem nevezhető elhanyagolhatónak, és a rajta található kezelőszervek a használatát a beltartalom teszi indokolttá. Középre helyeztek egy hatalmas hangerőtárcsát, jobbra tőle egy jóval kisebb kijelzőt, valamint bemenetválasztót.
Az előlap bal oldala sincs úgy teleszórva, mint egy rizsföld, de találunk itt fejhallgató kimenetet, hangszínszabályzókat, analog mode, source direct, és MM/MC váltó gombot, melyekhez apró LED is jár.
A hátsó fertály is elég szellős, hiszen hangfalkimenetből egy párat alkalmaztak, vonalszintű bemenetből CD, phono és AUX/network jutott, valamint magnósoknak egy recorder be- és kimenet. Ezektől szeparálva IR control aljzatokon keresztül csatlakoztathatjuk más, cégen belüli készülékhez, és a digitális, vezetékes zenehallgatás rajongóinak is kedveznek 3 optikai, egy koaxiális, és egy USB-DAC bemenettel.
Most pedig következzen a belső, aminek ismertetése bizony egy kicsit terjedelmesebb lesz, pontosan ezért is voltunk ilyen szűkszavúak a készülék külsejét tekintve.
A Denon PMA-A110 egy szabadalmaztatott, hetedik generációs, ultra nagyáramú, tehát UHC topológiájával működtetett integrált sztereó erősítő, ami csatornánként 80 wattot ad le 8 ohmon. (20 Hz-20 kHz, THD: 0,07 %) ultratiszta teljesítmény mellett. Hiába az elsőre csekélynek tűnő teljesítmény, a készülék képes masszív áramkimenetet biztosítani a nagy teljesítményt igénylő, tehát alacsony érzékenységű hangszórók meghajtására is, és biztosítja a megfelelő linearitást a kimeneti szakaszban.
A cég mérnökei olyan erősítő áramkört építettek, ami a 100 kHz-es frekvencia-átvitelt is lehetővé teszi, ez pedig elnyomja az erősítő zaját, ezt a magasszintű hangfelbontást elérve. A beépített, összesen négy darab Burr-Brown PCM1795 chipet használó quad D/A átalakító négyszeres konfigurációban működik, így minden csatornának két chipje van, amelyek differenciál módban működnek a pontosság és a lehető legjobb jel/zaj viszony érdekében.
A PMA-A110 Ultra AL32 Processing-et is kapott, ami a Denon legújabb analóg hullámforma reprodukciós technológiája. Adatinterpolációs algoritmusok alkalmazásával és a Hi-Res 384 kHz/24 bites PCM jelbemenet támogatásával ezek interpolálják azokat a pontokat, amelyeknek nagy mennyiségű adatban kell létezniük a pontok előtt és után, hogy elérjék az eredeti jelhez közeli sima hullámformát. A bemeneti jel mintavételi frekvenciájának legfeljebb 32-szeresével a kimeneti mintavételi frekvencia 1,411 MHz vagy 1,536 MHz, amely az audio jelet tulajdonképpen bármilyen részletességgel tudja reprodukálni. A koaxiális, optikai vagy USB-B bemenetekkel a PCM alapú lejátszás 384 kHz-ig és DSD 11,2 MHz-ig, más néven DSD 256-ig működik, ami jelenleg bizony az elérhető legjobbat jelenti.
A 25 kg-os PMA-A110 váza és belseje rendezettebb és stabilabb talán nem is lehetne, a megfelelő hűtéshez pedig nem csupán a szellőzőnyílások, hanem a dupla trafót körülvevő hűtőbordák is hozzájárulnak.
A pontosan 16 kg-os DCD-A110 SACD-lejátszó is követi a párja elvét, hiszen középen a kijelző és a lemezfiók van, tőle jobbra a funkciógombok, balra pedig az éppen használt diszkhez és felbontáshoz tartozó közvetlen elérések. Hátul sztereó vonalkimenet, valamint optikai és koaxiális is van, és megtalálható itt is a rendszerbe illesztés lehetősége. Folytassuk szintén a belbeccsel, ami ugyancsak jelentős.
A DCD-A110 a Super Audio CD-k, valamint a DSD-fájlok (2,8 MHz/5,6 MHz) és akár 192 kHz/24-bites, DVD-R/RW és DVD+R/RW lemezre rögzített nagyfelbontású audio fájlok lejátszására képes, mindezt CD-R/RW lemezeken legfeljebb 48 kHz-ig kínálja. A készülék a Suppress Vibration Hybrid (S.V.H.) mechanizmusa a lehető legrövidebb jelutakat kínálja a zaj csökkentése érdekében, az alkatrészek prémium minőségűek. A felső panel rézlemeze a merevséget erősíti, a lemeztálca öntött alumínium, és 2 milliméter vastag acél tartja a mechanikát. Ezek eleve hozzájárulnak a rezgésállósághoz, mindehhez a mechanizmus alacsony súlypontja elnyomja a lemez forgása miatt fellépő esetleges rezgéseket, így növelve a kiolvasás pontosságát.
A Denon a DCD-A110 esetében is új quad DAC-ot alkalmazott, átalakítva az Intel Cyclone 10 által vezérelt Ultra AL32 feldolgozó motorból érkező adatmennyiséget, a bejövő PCM jel akár 32-szeres túlmintavételezésével, a legpontosabb reprodukció érdekében. Ez a négy darab PCM1795 DAC remek csatornaszétválasztást, alacsony zaj-t és THD-szintet garantál. A készülék mellőzi a hagyományos OP-erősítő utószűrő áramköröket, és egy teljesen diszkrét szűrőfokozatot alkalmaztak. A DCD-A110 két óra oszcillátorral is fel van szerelve mindkét mintavételi frekvenciához, amelyek átkapcsolhatók a jitter elnyomásának érdekében. A lejátszó teljesen független tápegységekkel rendelkezik a digitális és analóg áramkörök számára. Az analóg tápegység teljesen diszkrét, nagy kapacitású (3300 μF) blokk kondenzátorral rendelkezik, a D/A konverter után. A tápegység mellett nagy teljesítményű bipoláris csatlakozási tranzisztorokat, teljesen diszkrét feszültségszabályozó áramkört, elektrolit kondenzátorokat és polifenilén-szulfid kondenzátorokat alkalmaztak, amelyeket a kiválasztott gyártókkal közösen fejlesztették ki, majd tesztelték egészen addig, amíg a kívánt eredmény megszületett.
A DCD-A110 sem panaszkodhat a további beltartalomra, hiszen a futóművet rézlemez fedi, ami roppant jó árnyékolást nyújt, a két oldalán pedig sok szabad felület tényleg nincs, hiszen az említett technológiák elég helyigényesek.
Mindkét készülék roppant impozáns megjelenésű, a tömegük miatt jókora talpakon állnak, a mellékelt távvezérlő mindkét esetben komplett sztereó rendszer vezérlésére is képes, az pedig magától értendő, hogy a hálózati kábel nem fix, tehát alkalmazhatunk egy szerintünk megfelelőbb minőségűt is annál, amit a gyárban becsomagoltak a dobozba.
Amikor a nagyvadak elszabadulnak
Egyesek számára megtévesztő is lehet az alcím, ezért arra gondoltunk, némi magyarázatra szorul. A Denon egy japán gyártó, saját stílusvilággal, a jubileumi modelljei által pedig ezt maxolja ki teljesen. A beugró kategóriás modelljei jól felszereltek, de szerintünk kicsit könnyűsúlyúak, míg a középkategóriában az erőre, dominanciára fektetik a hangsúlyt. A megjelenése idejében a külföldi szaksajtó a 110-es párost előszeretettel hasonlította össze az általunk is megismertetett Marantz MODEL 30 duóval, pedig azon kívül, hogy hasonlóan árazottak, és a Távol-Keleten készülnek sok közük nincs egymáshoz, hiszen mindkettő más közönséget céloz meg. A Marantz említett készülékeivel, külső tekintetében a múltat idézte meg, közben felszereltségben hozták a jelenleg elérhető plafont, a Denon a 110-es típusaival kizárólag a minőségre fekteti a hangsúlyt, a külső pedig egyenes folytatása a szerényebben árazott modelleknek. Míg a Marantz-ok a kiegyensúlyozottság jegyében születtek, addig a Denon a látványvilágra helyezi a hangsúlyt. Rendkívüli energiával és tartalékokkal rendelkezik, csak úgy sziporkázik, és tele van élettel, lendülettel. Felismerhető azonnal a cégre jellemző dominancia, ami a 2500-as modellek esetében enyhén még túlzó is, ezért nevezik sokan csúcs hifinek, nem pedig audiofilnek.
Nos, jelen esetben az utóbbi szó használatán már el kell gondolkoznunk. Mondhatnánk, és tulajdonképpen így is van, hogy a 110-es páros jelenleg a Denon palettáján a high endet képviseli, mégsem tartozik abba a kategóriába. Ahhoz túl lelkes és karakteres, hiányzik belőle a high end készülékek nyugalma. Hogy ez így jó-e? A Denon esetében mindenképpen. Gondoljunk csak arra, hogy egy márkahű rajongó birtokolni akarja ezeket a nagyvolumenű modelleket, és vannak bizonyos elvárásai. Mégpedig azok, hogy a szeretett stílust az elérhető legjobb minőségben hallja. Viszont, ha az a stílus már nem illik a képbe, tehát hiába tetszetős, mégsem "denonos", akkor az egésznek elvész a varázsa. Valószínű a mérnökök is azért maradtak meg a kisebb modellek külső jegyeinél is, csupán a méreteken és a felhasznált anyagok minőségén, valamint a kivitelezésen javítottak. És nem csupán javítottak, hanem megalkották azt a párost, ami a Denon által ma a létrehozható legjobb.
A cég Shirakawa-i gyárában alkotott párosából egyszerűen sugárzik az erő. A hatalmas készülékházak oldalai masszív csavarokkal vannak rögzítve, akárcsak a kilencvenes években, az egyedi grafit szín egyéni külsőt ad az egésznek, állványra helyezve pedig bárki azt mondhatja, hogy "tessék, ez már valami". 40 kilogrammnyi vas trónol a megfelelő helyen, ami mindenképpen a központban kell, hogy legyen, mert erről a látványról senkinek sem szabad lemondania! A vezérlőgombok szinte precíziósak, ahogyan a távirányítónak is a legjobbak között van a helye. A mechanika csendes és határozott, a használat egyszerű, és a hifi rajongóknak akad elég játék is a hangszínszabályzók által, poénból kipróbálják, aztán többé nem nyúlnak hozzájuk. A nagyfelbontású technológia révén a páros minden apró szösszenetet elénk tárt, és mindezt hatalmas színpadon mutatta be. Focal és PMC hangdobozokkal kötöttük össze, és eddig nem ismert oldalát ismertük meg ezeknek a modelleknek. Korábban is elégedettek voltunk velük, de azt nem tudtuk, hogy ennyi tartalék lakozik bennük.
Tarja Turunen Ave Maria SACD-je kézenfekvő volt a meghallgatás során, ahogyan a Toto Isolation Blu-Spec CD-je is, de szerepeltettük Steven Wilson Hand Cannot Erase HQCD-jét, továbbá Petrucciani, Stan Getz és Ray Charles felvételeit is elővettük a tarsolyunkból, aztán egy kicsit jobban belehúztunk a Dream Theater régebbi dalai által, végül pedig Chopin, Paganini és Jacques Lussier szerzeményeinél időztünk el.
A Denon továbbra is lesújtott, mint egy pöröly, de az izgágaságát és dominanciáját levetkőzve elsősorban a produkció leglátványosabb előadására összpontosított. Mindezt ügyesen, hiszen nem színezett, nem maszatolt, mert nagyon határozott, és hihetetlenül pontos volt. Hatalmas energiája és nagyfelbontása révén háttérzenékre nem igazán alkalmas, ezt a párost minimum szobahangerőn kell hallgatni, zenei stílusok terén viszont nem válogatott, ami roppant fontos. Akár szimpla, akár minőségi szórakozás volt terítéken, a Denon duó beleadott apait-anyait, nem igazán szerette, ha kikerült a középpontból. De miért is szeretné? Egy ilyen volumenű párost nem csupán dísznek vesz az ember, hanem azért, hogy használja, és szórakozzon. A 110-es készülékek pedig roppant szórakoztatóak! Legyen szó szimpla vagy SACD-lemezről, akár a beépített DAC-ról, a Denon hű maradt önmagához, tehát minden téren nagyot teljesített. A finomságok is megjelentek, hiszen mint írtuk, semmit sem fedett el, de az odaadás a lényeg, a hatalmas energia, erő és dinamika, viszont az a Denon által megálmodott legnívósabb szinten.
A Denon jubileumi párosa kiterített minket, akár egy szőnyeget
A japán cég jubileumi PMA-A110 és DCD-A110 készülékei egyszerűen lehengerlőek. Már a fizikumuk sem hétköznapi, egyszerűen dominál, bárhová is helyezzük a lakásban. Ez így van rendjén, hiszen 110 év bármilyen léptékben mérve is sok, és azt bizony látványosan kell megünnepelni, a Denon pedig meg is merte tenni. Hatalmas felbontás, szinte hihetetlen energiaáradat, brutális erő, mindez bizony az audiofil kategóriában, a cég elképzeléseinek megfelelően. Rajongóknak mindenképpen kötelező darab, ha az általuk kedvelt stílust a legmagasabb szinten szeretnék élvezni, de bárkinek tudjuk ajánlani, aki imádja a zenét, és szeret nagyban játszani. Értékes páros, ez nem vitás, de finom lelkületűeknek nem mindenképpen ajánlott, hiszen a Denonok elsöprő energiáját nem lehet megzabolázni, és ez az esetükben így van rendjén.