AVM CS 30.3 hálózati sztereó erősítő teszt
2024. január 17., szerda, 23:45
AVM audio hifi erősítő streamer zenelejátszó CD-lejátszó hálózati erősítő sztereó erősítő hifi erősítő high end AVM hifi AVM erősítő sztereó erősítő teszt hifi erősítő teszt hálózati erősítő teszt hálózati sztereó erősítő
Az Extreme Audio budapesti szaküzlete néhány hete nyílt napot tartott, aminek főszereplői az AVM készülékei voltak, közülük eddig már kettő is szerepelt tesztjeinkben, ráadásul nem is akárhogyan. Az Evolution és Inspiration sorozat tagjai rendesen odatették magukat, és megsúgjuk, ezt vártuk a az új 30.3-as sorozat (a gyártónál a beugró kategóriájú) AVM CS 30.3 all-in-one sztereó erősítőtől is, ami most terítékre került.
Mindent az egyben magas szinten, de megfizethető árban
Az all-in-one készülékeknek bármilyen is furcsának tűnik kimondani vagy leírni, de már tulajdonképpen jelentős múltja van a high end szekcióban is. Elég csak a szintén német illetőségű T+A-ra gondolnunk, akik már a kilencvenes években is kínáltak a kornak megfelelő mindenes készüléket, de az egy ideig kizárólag analóg vonalon futó Linn is elég gyorsan beállt a sorba. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy a lassan 40 éve alapított AVM is bátran kacérkodik ezzel a megoldással minden szinten, de úgy, hogy a klasszikus értékrendeket nem felejtik el, tehát szimpla CD-lejátszót vagy sztereó erősítőt is találunk elég szerteágazó termékpalettájukon. Az AVM CS 30.3 all-in-one sztereó erősítő a sorozatuk olyan készüléke, ami bő másfél millió forintért kínál CD-lejátszót, erősítőt, DAC-ot, streamert és még néhány finomságot. Belegondolva, ez már akkor is megérné, ha a minőség csak középkategóriás lenne, viszont az AVM az általa meghatározott nívóból nem nagyon szeret engedni. Tehát a kiindulási pont a CS 8.3 zászlóshajó volt.
A fekete- vagy ezüstszínben pompázó CS 30.3 megjelenése letisztultabb már nem is lehetne, még a csavarokat is jól elrejtették a szemünk elől, pedig biztosan használtak, hiszen nehéz megúszni azok nélkül. Bal oldalon bemenetválasztó, jobb oldalon hangerőállító, kettejük között a slot-in lemezfiók nyílása, az elmaradhatatlan funkciógombok, méretes kijelző, fejhallgató kimenet. Más nincs az előlapon, de minek is kéne? A funkciógombokhoz azért még hozzáfűzzük azt, hogy felirat nem tartozik hozzájuk, tehát elsőre hihetjük azt, hogy kizárólag a CD-lejátszót kezelhetjük innen, de nem, mert beléphetünk a segítségükkel a menübe, és szabadon garázdálkodhatunk, ha nekünk innen kényelmesebb.
Persze az üzembe helyező billenő kapcsoló nem maradhatott ki, ami a hátsó oldalon található a különválasztott analóg és digitális szekció mellett. Itt érdemes kiemelni a földeléssel ellátott MM és MC bemenetet és az előfok kimeneteket, ha az alapkészülék teljesítményét kevésnek találja valaki. A nagy pontosságú bemeneti fokozatot teljesen áttervezték a phono egységen, és még az impedancia illesztésre is figyeltek, amit a mellékelt adapter csatlakozókkal oldottak meg.
A digitális oldal valamivel többrétű, hiszen LAN, USB-A, optikai és koaxiális bemeneteket nyújt, az utóbbi kettőből kimenetet is, továbbá újraindíthatjuk és alappozícióba állíthatjuk a készüléket. A HDMI ARC külön mondatot érdemel, hiszen általa összeköthetjük a készüléket a televíziónkkal, amely opció nagyon ritka egy ilyen készüléken.
A hangfalcsatlakozók aranyozást és teflonszigetelést is kaptak, ezek az illeszthető antennák alá kerültek, amelyek felcsavarozhatók és az 5.0 verziójú Bluetooth, valamint WiFi jel fogadására alkalmasak. Nézzük az egészet most kicsit részletesebben!
Az AVM CS 30.3 slot-in mechanikájú, ezzel mellőzve a lemeztálcát és annak helyigényét, és a nagyfelbontású felvételekről is le kell mondanunk, tehát az alumíniumházba egy abszolút klasszikus CD-lejátszót építettek, aminek futóműve a TEAC-tól származik, mint a felsőbb ligában is. Viszont a készülék új, az AVM által szabadalmaztatott szoftver alapú X-STREAM Engine minden nagyfelbontású formátum streamelését biztosítja. Így AirPlay 2, Qobuz, Roon Ready, Spotify Connect, TIDAL Connect-en is streamelhetünk hanganyagokat, hangformátumok területén AAC, AIFF, ALAC, DSD 256, FLAC, MP3, OGG/Vorbis, WAV, WMA fájlokat ismer fel és játszik le.
Az új erősítőfokozatok az OVATION CS 8.3 All-In-One zászlóshajón alapulnak, és a CS 30.3 házában való használatra lettek optimalizálva. A teljesítmény csatornánként 4 ohmon 125 watt, ami az eddigi tapasztalatainkra hagyatkozva abszolút elég, még érzéketlenebb hangfalak meghajtásához is.
Az AVM-nél az egyik fő hangsúly a vadonatúj és újratervezett RC X alkalmazáson keresztül történő teljesen modernizált vezérlésen volt, ami kompatibilis iOS és Android telefonokkal vagy tabletekkel is.
Világos áttekintést nyújt az összes fontos funkcióról, egyszerű kezelni, szépen megtervezett, nagy zenei gyűjtemények kezelését is lehetővé teszi, de az alapfunkciókat a mellékelt RC 3 alumínium távirányítóról is elérhetjük, ami teljes egészében alumínium, nagyszerűen illik a kézbe, és ebben az esetben tartozék, míg az általunk megismert AVM készülékeknél csak opcionálisan volt megvásárolható.
A CS 30.3 digitális részét teljesen áttervezték, egy újgenerációs ESS konvertert (9038 Q2M) használnak digitális/analóg átalakítóként, de a phono fokozat is olyan nívót nyújt, hogy bőven alkalmas egy házon belüli lemezjátszót kiszolgálni, de természetesen más gyártóét is.
Még nem igazi high end, de nagyon sokrétű, a hang pedig igazán nívós
Nem is szaporítjuk tovább a szavakat, ismerjük meg, hogyan szerepelt az AVM CS 30.3 a tesztünkön, ahol a partnerei Focal Profile hangfalaink voltak, de buták lettünk volna kihagyni, hogy a vadiúj Monitor Audio Platinum PL100 3G modellt is kipróbáljuk.
A beüzemelés all-in-one készülék ellenére, vagy pont amiatt, egyszerű volt, hiszen csak bedugtuk a táp- és hangfalkábelt, letöltöttük az applikációt, aztán már jöhetett is a zenehallgatás, mert a CD-lejátszó részleg és az erősítő használata egyértelmű volt, az app áttekinthetősége és vezérlése is nagyon könnyen megszokható, átlátható és kezelhető. Mondjuk szükség is van rá, mert a távvezérlő tényleg csak az alap dolgokat tudja, az előlapi vezérlés enyhén mazochista beállítottságúaknak ajánlott, bár azt is ki lehet ismerni rövid időn belül, ráadásul a nagyon informatív kijelző így közelről még jobban olvasható. Inkább vegyük ezt ismerkedésnek, barátkozásnak, ami rövid idő után már egyértelművé is tud válni, tehát könnyen lehet kezelni mindent, mindenhonnan.
Most viszont térjünk ki a hangzására, ami minden más előtt jár! Az erősítő kimeneti szintje nagyon szépen, finoman adagolható, ám ezt a teljesítményt kordában is kell tartani. Van egy bizonyos karaktere, ami által nem volt kedvünk halkan hallgatni a zeneszámokat, pedig már akkor is nagyon finom, részletdús, eléggé meleg és erős előadással kínált meg minket, ami roppant kellemes, szerethető volt, igazi audiofil jegyeket mutatva. A Focal kevesebb kakaóval is beérte, viszont a hangfal jellegzetességéből adódóan kicsit levegősebb, könnyedebb, részletesebb előadást kaptunk, ahol a legalsó tartományból hiányoltunk egy keveset. A Monitor Audio Platinum egy másik kategória, igényli a nagyobb hajtást, de ugyanolyan wattszámon máris kerekebb, melegebb, barátságosabb előadást kaptunk. A Focal tehát az AVM tisztaságát vette alapul és használta ki ahhoz, hogy megmutassa az erősségeit, míg a Monitor Audio elég combos mélytartományát finomította az erősítő kellő tapintattal, kiegyensúlyozottsággal és mértékkel. Kategóriában az utóbbi jóval felette van, ha azt nézzük, hogy egy all-in-one készülékről van szó, és azt éreztük is, hogy a hangfalban több lakozik, míg a Focalt teljesen ki tudta szolgálni és az előadás egésze kevesebb volt. Azt sajnáljuk, hogy a brit hangfalgyártó Gold szériájából nem volt nálunk egy pár, mert a hallottak alapján akkor valósult volna meg az igazi szimbiózis. Legalábbis akkor, ha e két gyártó termékei közül kellett volna választanunk.
A CD-lejátszó nívója egy 500-600 ezres különálló készülékét hozta, az erősítőt is ide lőjük be, a DAC-ot és streamer-t pedig körülbelül szintén. Ezeket összeadva már elértük a komplett készülék árát, de kapunk hozzá még sok digitális be- és kimenetet, köztük HDMI-t, Bluetooth és WiFi csatlakozást, finomhangolású phono fokozatot, távirányítót, applikációt. Viszont levonhatjuk a számtalan összekötő és tápkábel árát, és akkor még a helytakarékosságról nem is beszéltünk, továbbá a komponensek időigényes összeválogatásáról. Már ezek alapján is mondhatjuk azt, hogy a CS 30.3 egy igazi érték az áráért, azonban a mennyiség itt szerencsés módon párosult a minőséggel.
Akusztikus zenékkel indítottunk a Dire Straits, Al diMeola és a The Cranberries egy-egy dalával és az AVM úgy maradt nyugodt és kiegyensúlyozott, hogy közben az adrenalinlöketről is képes volt gondoskodni. Igen, tudott röfögtetni, ha a basszusgitár beindult, a dobos pedig kicsit keményebben ütött oda, de közben mindig ott volt a finomság, a pozitív értelemben vett kimértség, az egyensúly. Finom hangú a készülék, az egyszer biztos, ezért nem is váltottunk szívesen stílust, de hát csak egy tesztről volt szó, minket meg hajtott a kíváncsiság.
Jazzre váltottunk, azon belül is olyan vizekre eveztünk inkább, ahol komplett zenekar szólalt meg, rengeteg díszítéssel, virtuóz zenészekkel, de mindezek mellett igazi hangulatteremtést kaptunk. Az AVM nem csak hogy állta a sarat, de még jobban feküdt neki Petrucciani koncertje, Jaco Pastorius kavalkádja vagy Pege Aladár nagybőgője. Finoman, de határozottan tolta a basszust, a finomságból sosem volt hajlandó engedni, és a tisztaságot nagyon remekül és céltudatosan keresztezte a melodikus prezentációval. Itt is több időt töltöttünk, mint azt megszoktuk, és ez bizony egy szint elérésének a névjegye.
A leírtak alapján gondolhatnánk azt, hogy igazi dögösségre, temperamentumra nem feltétlenül képes a CS 30.3, azonban ez nem így van. Csupán a hangerőt kellett egy kicsit növelnünk, és már jöhetett is a Megadeth vagy a Slayer, ami ugyan nem bontott falat, de képes volt minket meglepni a határozott dupla lábdobbal, a ritmusgitáros vehemenciájával, de közben az ének is kristálytiszta maradt, a dobos díszítései nem bújtak el, és a műfajhoz illő ingerültség is megmaradt, bár az ismertnél némileg kulturáltabban. Szintetikus zenéken is csupán a hangerőt kellett feljebb tekernünk, más nem szabott gátat sem a klasszikusnak titulálható felvételeknél, mint a Yello vagy a Kraftwerk, de az újabb, dögösségpártibb keverésű és kevésbé egyéni elektromos szerzeményeknél sem éreztük semminek a hiányát.
A nagy falat természetesen mindig a szimfonikus zene, ami szintén nem fogott ki a készüléken. Halkabban Schubert és Chopin már jól érezte magát, karaktere által az AVM nagyon finoman bánt ezekkel az alkotásokkal, és megint előtérbe helyezte a finomságát, tapintatosságát és nem túlzó, de mindenképpen érezhető zeneiségét, magasabb hangerőn pedig Paganiniből is csupán a mámorító jelleg hiányzott picit, ahogyan az operából a torokhang igazi mélysége, de ez talán csak nekünk, sokat tapasztalt hallgatóknak tűnt fel. A CS 30.3 itt is egyből közel férkőzött hozzánk, a fotelba ültetett, aztán ott is tartott. Karakterében néha eszünkbe jutott a Musical Fidelity, ami azért nem egy rossz referencia, viszont itt valamivel megfogottabb, bátrabb és határozottabb előadást kaptunk, és a finomságból, pontosabban a tapintatból is több jutott.
Összegzés, végszó
Úgy látszik az AVM nem csupán a felső szegmensben képes maradandót alkotni, hanem a megfizethető kategóriában is. Igen, manapság bő másfél millió forint egy olyan all-in-one készülékért, ami a sok tudása mellett minőséget nyújt, ma ennyibe kerül, de véleményünk szerint az árcédula akár kicsivel kettő millió felett is lehetne, és akkor sem találnánk túlzónak. A megépítettsége kiváló, a megjelenése letisztult, a hangzása abszolút audiofil, azon belül is levegős, kellemes, bőven elegendő erejű és tiszta, ritmikus, nagyon hosszan hallgatható. A kezelésével ugyan meg kell barátkozni, de az is gyorsan ment, hiszen szívesen használtuk magát a készüléket, mert a sokszínűsége és minősége más választást nem adott. Az applikáció azért mindenekelőtt ajánlott, hiszen remekül működik és használható, továbbá nem zökkent ki a zenehallgatásból. Egyértelmű az Ajánlott Vétel.