Yamaha Aventage RX-A850 házimozi erősítő teszt

Változatlan külső, bővülő funkcionalitás

2016. február 22., hétfő, 22:30

Yamaha audio házimozi erősítő MusicCast Yamaha házimozi Yamaha erősítő Yamaha Avantage házimozi erősítő Yamaha teszt házimozi teszt MusicCast teszt MusicCast házimozi erősítő házimozi erősítő teszt Yamaha házimozi teszt

A Yamaha évek óta hűen követi saját forgatókönyvét az esedékes modellfrissítésekkor: a jól kitalált, ízléses és elegáns megjelenést érintetlenül hagyva, újabb és újabb funkciók beépítésével tartja naprakészen házimozi erősítői funkcionalitását. A Dolby Atmos kompatibilissé váló RX-A850 tökéletesen példázza mindezt: visszatekintve az elmúlt évekre, határozott fejlődésnek lehettünk tanúi.

Új modellév, új tulajdonságok

Ez idáig jó néhány Yamaha Aventage házimozi erősítő megfordult a kezünk között, legutoljára az RX-A2040, ezt megelőzően pedig mostani tesztalanyunk közvetlen elődje, az RX-A840. Ezen készülékek bemutatásakor már többször is részletesen kiveséztük az Aventage modellek konstrukciós előnyét a Yamaha alacsonyabbra pozícionált RX-V sorozatával szemben. Mint pl. a leválasztható hálózati kábel, a család védjegyévé vált, A.R.T. technológiájú, rezonanciacsökkentő ötödik készülékláb, az alumínium előlap, stb., így most álnaivitás lenne az újdonság erejével rácsodálkozni ezekre a tulajdonságokra, valamint törzsolvasóink is felesleges ismétlésnek érezhetnék. Nézzük inkább a tényleges újdonságokat!

A legfontosabb fejlődés az új kép- és hangformátumok kezelése terén történt: az eggyel ezelőtti frissítéskor az RX-A830 utóda, az RX-A840 Ultra HD kompatibilissé vált, jelenlegi tesztalanyunk pedig még tovább lépett, és már képes az objektum alapú Dolby Atmos hangfolyam dekódolásra. A másik terület a vezeték nélküli kapcsolódások kiteljesítése: a Bluetooth megjelenése és a MusicCast hálózatba integrálhatóság (ezekre kicsit később visszatérünk). A bővülő funkcionalitás sajnos kissé magasabb árral is jár, az RX-A850 hozzávetőleg 20 000 forinttal kerül többe, mint elődje. Azonban egy rövid fejszámolás után konstatálhatjuk, hogy ez a növekedés 10 százalékon belül marad, így nem haladja meg a fájdalomküszöbünket. Ezért cserébe egy jövőbiztos készüléket kapunk, amely kezeli a most futó legfrissebb kép és hangformátumokat.

Csatlakozók, kapcsolatok más eszközökkel

Az RX-A840 bemutatásakor még kifogásoltuk, hogy a vezeték nélküli csatlakoztatási lehetőség csupán a WiFi-t jelentette, a Bluetooth viszont kimaradt. Ezt a hiányosságot mára orvosolta a Yamaha, és az RX-A850 már teljes körű szolgáltatást nyújt: WiFi, WiFi Direct, AirPlay, Bluetooth, mind megtalálható a repertoárjában. Ennek következtében viszont feleslegessé vált, és emiatt meg is szüntették a hátoldali USB terminált, amely a külön megvásárolható, opcionális YBA-11 Bluetooth adaptert látta el 5 voltos tápfeszültséggel.

Az előlapi lehajtható ajtó mögötti panelen viszont a HDMI bemenet mellett szerencsére megmaradt az USB. Nem is igazán értjük azokat a cégeket, amelyek filléres spórolás érdekében lehagyják egyik vagy másik aljzatot a frontoldalról. Az USB-re csatlakoztatott iPod és iPhone készüléket tölti is az erősítő, sőt ilyenkor a készülék távirányítójával vezérelhetők az Apple mobil eszközök lejátszási funkciói. A két digitális bejárat mellett egy analóg szekció (kompozit videó és sztereó hang) is rendelkezésre áll régebbi készülékek (pl. kamkorder) használói számára.

A hátoldal szintén bőségesen el lett látva aljzatokkal: HDMI-ből hét bemenet és két kimenet (melyek közül az elsődleges ARC kompatibilis) található. Közülük három bemenet és a kimenetek kezelik a HDCP2.2 másolásvédelmet. Két optikai és két koaxiális hang-bejárat teszik teljessé a digitális választékot. Az analóg csatlakozóknál az ezen az árszínvonalon elvárható phono nyitja a sort, és folytatódik négy vonalszintű sztereó RCA párossal. Kimenetek: második zóna, két "subwoofer", és ami dicséretes, a hétcsatornás előerősítő. Egyéb csatlakozók: LAN aljzat (ha van rá lehetőség, akkor mi is ezt preferáljuk a WiFi helyett az üzembiztosabb átvitel érdekében), trigger kimenet, távirányító ki/bemenet, és RS-232C. Ha nincs is minden talpalatnyi hely kihasználva a hátoldalon, de bőséges készülékparkkal vehetjük körbe az erősítőt.

A felsorolás végére maradt a Yamaha nagy dobása, a MusicCast vezeték nélküli hálózati rendszerintegráció. Erről már szintén írtunk részletesen, a lényege, hogy a lakásban elhelyezett forráskészülékek és hangkeltő eszközök szabadon összepárosíthatók egymással. Egy mobil applikáció segítségével vezérelhető a központi egység szerepét betöltő RX-A850, és az ezzel a technológiával kompatibilis további Yamaha berendezések. A hálózaton belül bárhonnan bárhova lehet zenét streamelni, például a hálószobai mini hifi CD-lejátszója a nappaliban levő TV soundbar-ján tud megszólalni. Ezen kívül magmaradt egy második zóna klasszikus (vezetékes) kiszolgálása is, de a MusicCast funkció jóval több és jóval rugalmasabb lehetőségeket kínál.

Szolgáltatások, kezelhetőség

A hangdekódolást Burr-Brown PCM5101DAC chipek végzik, majd az analóg jel a diszkrét felépítésű, csatornánkénti 100 watt teljesítmény leadására képes végfokozatokra kerül. Az erősítő a Dolby Atmos mellett dekódolja az összes Dolby és DTS formátumot, ami DVD és Blu-ray lemezeken előfordulhat, illetve az SACD lemezek DSD bitfolyamát is. Hálózatról (DLNA szerverről) vagy USB-ről is rengeteg fájlformátumot kezel: DSD (2.8 és 5.6MHz), FLAC/WAV/AIFF (192 kHz/24 bit), Apple Lossless (96 kHz/24 bit). Yamaha erősítőknél kihagyhatatlan a széleskörű DSP funkciók megemlítése. Összesen 17 hangzástér program áll rendelkezésre, ezeket a friss tulajdonosok biztosan lelkesen végig is próbálják, de valószínűleg a többség végül kiköt a Pure Direct beállításnál, a legtermészetesebb hangzás érdekében. A helyiség akusztikai jellemzőihez való optimalizálását a mérőmikrofonos YPAO R.S.C. (Reflected Sound Control) funkció végzi. Ez a korábbi YPAO továbbfejlesztett verziója, a kiértékelő algoritmus nem csak a hangszórókból közvetlenül érkező mérőjeleket, hanem a falakról visszaverődő hanghullámokat is figyelembe veszi.

Ha a bejövő videó forrásjel 4K-nál kisebb felbontású, akkor fel is tudja konvertálni Ultra HD minőségig. A HDCP2.2 másolásvédelemről már volt szó, emellett kezeli a tömörítetlen 4:4:4 szín-mintavételezést, és a nagy kontrasztú HDR (High Dynamic Range) szabvány szerinti jeleket is.

A hálózati kapcsolatnak köszönhetően (a földrajzi régiótól függően) számos on-line tartalomszolgáltató érhető el: vTuner internet rádió, Spotify, Pandora, JUKE, Napster, Rhapsody, SiriusXM. Helyi hálózaton DLNA szerver megosztott állományai, mobileszközökről Bluetooth vagy AirPlay segítségével zenei anyagok streamelhetők.

Az évek monoton sorjáznak egymás után, házimozi erősítők jönnek-mennek, de a Yamaha menürendszere még mindig az egyik legszebb grafikájúnak számít, bár ez ízlés dolga. A szépen kivitelezett felhasználói felület azonban mit sem érne hatékony funkcionalitás nélkül, de arra sem lehet panaszunk. Mind a kezelhetősége és áttekinthetősége, mind gyorsasága kielégíti az igényeket. A különböző rendszerbeállítások könnyen megtalálhatóak, magától értetődő a kezelése, szükségtelen a több mint 100 oldalas felhasználói kézikönyvet böngészni. A netrádiók listája gyorsan megjelenik, nem kell hosszú másodperceket várni, és lehet köztük lapozni, nem csak egyesével lépkedni. Más funkciók esetén is látszik a felhasználóbarát megoldásokra való törekvés. Ilyen például a HDMI Standby Through megvalósítása: más gyártók megoldásától eltérően az RX-A850 nem csak az utoljára aktív, vagy egy fixen beállított bemenet jelét engedi a kimenetre, hanem a távvezérlővel készenléti állapotban is válthatók a bemenetek. Ilyenkor lényegében, mint egy HDMI switch üzemel az erősítő.

De hogy ne csak kritikátlanul dicsérjük tesztalanyunkat, a média lejátszó programra ráférne egy kis fejlesztés, az USB-ről hallgatott zeneszámok esetén a megjelenített információk közül hiányzik a bitráta és a mintavételezési frekvencia, és örök vesszőparipánk, hogy hiába van a távirányítón a gyorscsévélés billentyű, nem lehet beletekerni a számokba, csak az előzőre/következőre léptetni.

Hangminőség

Netrádiókkal és Bluetooth streameléssel indítottuk a tesztet. Ebben a körben próbáltuk ki a Compressed Music Enhancer funkciót, amely az ígéret szerint javítja a veszteséges tömörítésű állományok minőségét. Valóban, markánsan érezhető változást tapasztaltunk, kiteljesedtek a mélyek, izmosabbá, testesebbé vált a hangkép. Ezzel együtt egy alapvetően részletszegény és magashiányos hangzással semmilyen számítógépes algoritmus nem tud csodát tenni, de a csapnivaló minőséget hallgatható, háttérzenélésre egészen elfogadható szintre hozta fel.

Magasabb minőséget képviselő források felé fordulva - szigorúan Pure Direct üzemmódban - vegyes stílusú CD és SACD lemezekről a korábban megtapasztalt Yamaha hangkarakterrel találkoztunk. Műfajtól függetlenül lendületes, nyílt, a finomabb részleteket is feltáró előadásban volt részünk. Pege Aladár játéka közben a bőgő húrjainak legapróbb rezdüléseit is nyomon lehetet követni, érezhető volt a hangszer testessége. Norah Jones éneke könnyedén emelkedett a hangszerek fölé, prezenszesség nélkül is dominánsan töltötte be a színpad első harmadát. Jean Michel Jarre: Metamorphoses albumán viszont épp a női szólam sejtelmességét ábrázolta jól. Meggyőzően képezte le a masszív, tömör mélytartományt mutatta be erőteljes, dinamikus lüktetését. Végül, a teszt elején hallgatott dzsesszlemezek ellenpróbájaként a Black Sabbath Greatest Hits albuma került sorra. Az első taktusoktól kezdve olyan nyers és brutális megszólalást produkált, ami nyomokban sem emlékeztetett a kezdetekkor tapasztaltakra. Kétséget kizáróan meggyőződhettünk róla, hogy az RX-A850 nem nyomja rá a hangkarakterét az előadásra, hanem igazi allrounderként valóban azt tolmácsolja hűen, ami a korongra került.

Sztereózás után áttérve az 5.1.2 elrendezésű Atmos konfigurációra - bevezető ujjgyakorlatként - tesztlemezünk klipjeit játszi könnyedséggel pipálta ki, egyiket a másik után. A magassági csatornákat jól pozícionálta, pontosan nyomon lehetett követni a fent zajló eseményeket. A precíz térleképzés mellett a hangzási balansz is kiegyenlített volt, a számtalanszor látott/hallott amazonasi esőredőben csivitelő madarak és a mennydörgés robaja egyaránt jól definiáltan jelentkezett. A szubtartomány dübörgése nem nyomta el a magasabb hangfekvésű effekteket. A bemelegítés után néhány Atmos hangsávú film (Pixels, The Expendables 3.) akció jelenetére ugorva szintén stabil térhangzás volt a jellemző, az RX-A850 élethű hangkulisszát valósított meg körülöttünk és felettünk.

A Sicario (A bérgyilkos) erőteljes mélytartománnyal rendelkező aláfestő zenéjét izmosan, dinamikusan szólaltatta meg, remekül fokozva vele a nyomasztó hangulatot. A halk párbeszédek visszafogottságuk ellenére plasztikusak maradtak, míg a robbanások, lövések hangjai villámgyors tranziensekkel, kellő erőtartalékkal, bárminemű megcsuklás vagy ellaposodás nélkül töltötték be a nappalit. A mexikói határ alatti szűk alagútban zajló tűzpárbajban, a lövedékek becsapódását rémisztő életszerűséggel reprodukálta az erősítő.

Értékelés, ajánlás

Ahogy a cikk elején említettük, álnaivitás volna úgy viszonyulni az RX-A850-hez, mintha korábbról nem ismernénk a testvérmodelljeit. Így az értékelésnél a múltkori minősítést vesszük alapnak. Az elődmodell RX-A840 elnyerte tetszésünket, mind zenén, mind mozin mutatott teljesítményével. Így most az a kérdés merül fel, hogy egy azzal megegyező hangzásvilágú, de 20 000 forinttal többe kerülő, viszont ezért cserébe Dolby Atmos dekódolást, Bluetooth adatátvitelt és MusicCast rendszerintegrációs képességeket kínáló készüléket érdemes-e a látóterünkben tartani? Mérlegelve az erősítő képességeit és a vételárát, egyértelműen "igen" választ tudunk adni a saját magunknak feltett kérdésre.

1 2

Következő oldal >