NAD T747 házimozi erősítő és T587 Blu-ray lejátszó teszt

Régi idők mozija, vagy szürke eminenciás?

2011. július 18., hétfő, 18:45

NAD T747 T587 házimozi erősítő Blu-ray lejátszó

Minden a 3D körüli hajcihőtől hangos, szinte nélkülözhetetlennek tekintjük a DLNA-t és lassan már nem is tudjuk, hogyan lehet egy TV-t annak saját távvezérlőjével használni, és nem az erősítő által kínált, HDMI-n át történő vezérléssel. A NAD ebben a szettben nem ezeket kínálja és mégis, valamiért így is vonzó.

Hogyan is szerethetünk valamit, ami látszólag nem a pillanatnyi divat szerinti?

A NAD furcsa egy gyártó, hiszen képes látszólag hátat fordítani a divatnak, képes a jellemzően matt szürke előlapos készülékek sorát szembeállítani a konkurens modellek csillogásával. Ám a zenerajongók szíve mégis megdobban egy-egy elektronikájuk láttán. A ronda és finom mint hasonlat talán túlzás lenne, de lássuk be, ezt a külsőt csak egy anya (tervező mérnök?) vagy zenerajongó láthatja szépnek. Írom mindezt úgy, hogy asztalomon karnyújtásnyira hever egy öreg NAD 3020, a munka közbeni zenehallgatás (no meg a Skype) igényeit szolgálva. Mert egy öreg NAD-ot nem lehet kidobni, csak újrahasznosítani, és újra, és újra. No de mi van az új NAD-okkal?

A tisztesség ereje

A tesztre fogott rendszer ereje a T747 házimozi erősítőben lakik. Ez az erő sokcsatornás módban 7x60 W-ként van meghatározva. Ami ugye nem tűnik túl soknak, de az az igazság, hogy valójában versenytársak sem igazán tudnak ebben az árban, ennél sokkal többet adni. Persze a katalógusok nem ezt hirdetik, hanem mindenféle csúcsértékeket, amiknek a trükkös számítási módjára most inkább ne is pazaroljuk az időt. Aki a NAD szokásait ismeri, az tudja, hogy ez gyakorlatban legalább annyit ér, mint néhány márka esetében 110-130 W ígérete.Ha már wattokról szólunk, jegyezzük meg, hogy sztereó módban, amikor csupán két csatornát használunk és így a tápnak is bőséges tartalékai vannak, a NAD 2x110 W-ot ad meg mint kimenő teljesítményt. Itt mindjárt ki is egészítve az annyira divatos dinamikus teljesítmény fogalmával a 140 és 200 W is szóba kerül 8- és 4 Ohm terhelés mellett.

Egy szó mint száz, a T747 egy 35-40 m2-es nappaliban könnyedén megbirkózik a házimozi feladatokkal és akár erőt is demonstrál sztereó módban.

Ahogyan azt már tisztáztuk, a NAD nem hajszolja a divatot. A T747 szolgáltatásainak listájáról hiányzik néhány megszokott név, néhány logó és hívószó. Az erősítő nem HDMI 1.4 kompatibilis vagyis nem 3D-képes modell, és a DLNA kimaradt a LAN és WiFi portokkal együtt. Kicsit ódivatú? Nem éppen. A NAD más ligában játszik. Itt a Crestron és Control4 rendszerekkel való együttműködés az érték. A házautomatizálással való kompatibilitás a T747 "hálózatos szolgáltatás"-a. Ha pedig vonzó digitális hangformátumokat szeretnénk, van itt Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio.Akad még automata kalibrálás, a készülékhez mellékelt mikrofonnal. Igaz, ez sem a ma annyira népszerű Audyssey, nem küzd meg annyira ügyesen a pocsék akusztika vagy a szerényebb minőségű hangsugárzók okozta problémák kompenzálásáért. Vagyis ismét divat- kerüléssel állunk szemben. No de legyünk őszinték, aki egy ilyen erősítőt választ, az csak nem akar egy gyengén bútorozott, kopasz vakolattól és függöny nélküli üvegfelületektől visszhangzó szobában olcsó hangdobozokkal zörögni! Ha már hazaviszünk egy jó elektronikát, adjuk meg a módját és gondoskodjunk pár könyvespolccal, filc tapétával vagy akusztikai panellel a megfelelő (nem katasztrofális) akusztikai körülményekről és persze vegyünk méltó hangdobozszettet!

Ugyanakkor akadnak hangzatos, modern dolgok is. A T747 szeretni való tulajdonságai között találjuk még az iPod dokkoló előkészítést, az EARS térhangzást, Faroudja DCDi képfeldolgozást a hagyományos műsorok HD-re konvertálásához, és a 7.1-es analóg bemenetet.

Van még itt egy imádnivaló apróság, a második zóna számára is. A T747 csomagjában találunk egy külön távvezérlőt annak kezelésére!

A készletben kapott lejátszó a NAD T587 nem egy friss modell. Tulajdonképpen ajándékként is tekinthetünk rá, hiszen a T747-el párban kevesebbért jutunk hozzá, mint amibe maga az erősítő kerülne.

Persze ez a "nem friss" állapot azt is jelenti, hogy nem tud versenyre kelni az újabb modellek nyújtotta szolgáltatásáradattal. Funkciója elsősorban Blu-ray és DVD, valamint CD lemezek korrekt lejátszására. Bár az előlapon van egy USB aljzat, de csak kevés pluszt nyújt. Az alapszintű fotó, zene (csak WMA és MP3!) és film (csak DiVX!) lejátszás mellett ne keressünk mást.Persze van nekünk kép a képben, BD Live 2.0 és jó pár egyéb apróság. A lényeg mégis a minőségi kép és hangzás. Utóbbi szempontjából DTS-HD és Dolby TrueHD a leginkább hangzatos tulajdonságok.

Bizony nem kapunk sem DLNA-t sem YouTube-ot, vagy más online tartalomszolgáltatást. Ez a lejátszó nem akar konkurenciát állítani a szinte hetente megújuló médialejátszóknak.

Apró fények gyúlnak a nagy szürke előlapokon

A készülékek előlapja tisztességgel kidolgozott, de alapvetően egyszerű formatervet használ. A dizájn egy kevéskét átvesz a VISO sorozat karakteréből, de alapjában véve szürke és fekete. Súlya és masszívsága az elvártnak megfelelő. A hátlapon sorakozó csatlakozók között érdemes felfigyelni a 7.1-es bemenetre és az előerősített 7.1-es kimenetre! Előbbi sajnos egyre ritkább. Utóbbi, vagyis az előerősített kimenet pedig lehetőséget ad végfokok bekötésére, ezzel magasabb teljesítményt és/vagy hangminőséget kínálva. Ez komoly távlatokat nyit az erősítő nagyobb térben való használatára.

Persze nem a külső végfok alkalmazása az egyedüli lehetőségünk, ha többet és jobbat szeretnénk. Amennyiben 7.1 helyett 5.1-es szettet használunk, akkor az így felszabaduló két csatornát hasznosíthatjuk második zóna erősítésére, vagy a fronthangsugárzók kettős erősítésére.

Személyes igényeinkhez igazodva, a NAD egyszerűnek tervezett menüje is megérdemel egy kis elismerést. Valóban átlátható és egyszerű. Ám egy kis dorgálás is jár a megalkotóinak, akik némely menüpontot a jobbra nyíllal, másokat pedig az enter gombbal engednek megközelíteni. Persze ezt csak meg kell szokni és máris egy gyorsan programozható erősítővel állunk szemben. Ha mindent bekötöttünk és sikerült a szokatlanul (fordítva) beszerelt HDMI aljzatokon is túljutnunk, akkor jöhet a kalibrálás.

A NAD mintegy elvárja, hogy normális akusztikai körülmények közé és tisztességes hangdobozok társaságába tegyük a T747-est. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a ma már hétköznapinak tekinthető, néha még a szerény minőségű hangsugárzókat is tisztességessé tevő Audyssey helyett egy egyszerűbb kalibráló szoftver dolgozik az erősítőben. Javára írhatjuk, hogy ez legalább gyorsan elvégzi a munkát.

Az első megszólalás még nem hozott átütő sikert, amit alighanem a még bejáratás előtt álló, és a T747 képességeihez mérten amúgy is szerény Polk Audio TSi hangdobozok számlájára írhatunk, mivel a későbbiekben mind egy pár öreg Tannoy, mind a már egyre jobban bejáratódott Polk szett is egyre kellemesebben szólt.

Filmekkel tesztelve a rendszer egyszerre energikus és kifinomult. A NAD-ra jellemző, szerethető és dinamikus karakter jól átszűrődött. Ahogyan az is hamar feltűnt, hogy az erősítő névleges és tényleges 60 W teljesítményéhez a Polk TSi 300 kicsit kevés. A 747-esre bátran rá lehet bízni nagyobb és nehezebben hajtható dobozokat is.

A meghallgatások a megszokott anyagok sokaságával zajlottak. A divatos darabok közül a Tron fegyelmezetten szólt. Megvolt az erő, megvolt a fegyelem, épp csak az érdekesség hiányzott. A Ducati digitálisan feljavított hangja most nem tűnt túl hitelesnek. A Forrás (Fountain) hangzása kifinomult, angolos volt.

A teszt vegyes filmrészletekből válogató részében tovább erősödött az érzés, hogy a NAD hangzásvilága távol esik a legismertebb japán és amerikai márkákétól hangzásvilágától. Az olcsóbb és jobb hangfalakat cserélgetve mindvégig könnyed, a goromba vagy buta jellegtől mentes maradt az erő. Bár néha úgy tűnt, hogy a Polk dobozok korlátot szabnak a NAD szereplésének, az eredmény még így is szerethető volt.

Forrást és hallgatási módot váltva, mint már annyiszor, most egy kicsit bántó volt, hogy a kép megjelenését csak sok másodperces késéssel követi a hang. Olyannyira sokat kell várni, hogy többnyire egyszerűbb újból oda-vissza kapcsolni a forrásválasztót. Már pedig ez zavaró, és a használati értéket is befolyásoló tulajdonság.

Sztereó felé fordulva meglepetések sora várt minket. Az erősítő itt sokkal jobban tudta tolerálni a TSi 300 gyengéit. Mondhatjuk úgy is, hogy szinte kinyílt és virágba borult. Igazi szilárd hangzás és rengeteg finom, szerethető részlet jellemzi a rendszert ilyenkor. Akár rock, akár blues vagy jazz szólalt meg, élmény volt. A sztereó kép különösen akkor vált meggyőzővé, amikor ismét cserélgetni kezdtük a hangfalakat. Hol egy öreg Tannoy, hol egy már tinédzser éveit is hátrahagyó német doboz váltotta a Polk szettet és kiderül, hogy a NAD nem csak dinamikus, de precíz is.

Órákat lehet eltölteni ezzel az erősítővel zenét hallgatva.

Hangsugárzó választásnál ne feledjük, hogy a T747 sztereó teljesítménye stabilan 100 W felett van, és hogy lehetőségünk van kettős erősítésre is! Vagyis bátran választhatjuk az éhesebb, 100-200 W közötti ajánlott meghajtású dobozokat is! Cserébe, a jó csillapítás eredményeképpen csodás sztereó képet és precíz részletek sokaságát kaphatjuk. Megéri befektetni!

A Blu-ray lejátszó

A lejátszó külsőleg egy klasszikus arányú, az elektronikai óriáscégek által kínált modellekhez képest nagy méretű. Kivitele az igényes hifi komponensek között csak átlagos lenne, ha nem járna hozzá egy készlet magas gumiláb. Ezek a meglepően igényes és lágy kiegészítő lábak jól gátolják a lejátszó mechanikus rezgéseinek a polc felé terjedését. Ezzel a gép halkabb lesz, ami a ventilátor nélküli kialakítással együtt igazi ajándék, hiszen napjaink házimozi rendszereinek többségében a Blu-ray lejátszók már nagyon hangosak a beépített, apró ám, de nagy fordulatszámon pörgő hűtő ventilátorok és az egyes modellekbe extra szolgáltatásként bekerülő merevlemezek miatt.

A gumilábaknak azonban van még egy vonzónak tűnő tulajdonságuk. A készülék így mintegy kínálja magát, hogy a reklámokban is bemutatott módon, az erősítő tetejére helyezzük, hiszen elegendő távolság lesz a két gép között a megfelelő szellőzéshez. Legalábbis, ezt hihetjük.

No de erről inkább ne is ábrándozzunk! Egy nyitott hifi állvány tetején, 21 °C mellett a lejátszónak az erősítőre helyezve tipikusan 5 perc kell, hogy túlmelegedjen és ne legyen hajlandó semmiféle lemezt beolvasni! A T747 által leadott hő valósággal megsüti a lejátszót.Megfelelően - vagyis nem az erősítő tetején - elhelyezve, a készülék átlagos sebességű. A menürendszer kezelése egyszerű, ami a viszonylag kevés funkciónak is köszönhető. Talán nem árulok el nagy titkot, ha felfedem, hogy a lejátszó LG alapokra (inkább mechanikára) épül, így annak menürendszerét is megörökölte. A középkategóriás gyártóra emlékeztet minden menüpont és ikon is, ami elől a háttérkép lecserélhetősége nyújt szerény menekvést.

A szolgáltatások viszonylagos egyszerűsége és főleg a szett ára miatt, a lejátszóra talán nem is érdemes sokkal több szót pazarolni.

Ajánlás

Összegezve a NAD T587 és T747 páros nagyon jó vétel. Az erősítő egy kiváló képességű darab, ami jól illeszkedik házautomatizálási rendszerekbe, ereje már önmagában is elegendő a legtöbb nappali megtöltésére, de végfokokkal még tovább is növelhető. Egyszóval rugalmas. Persze a legfőbb érv, hogy igazi NAD hangja van. A készlet Blu-ray lejátszója egyfajta ajándéknak is tekinthető az akciós áron kínált erősítő mellé. Azt tudja, amit feltétlenül szükséges. Ha komplex hálózatos szolgáltatásokra vágyunk, ma szinte megszámlálhatatlanul sok eszköz közül válogathatunk. Az erősítőn lesz elég bemeneti lehetőség bekötni bármelyiket.

1 2

Következő oldal >