NAD M15 HD2 AV surround előfok és M25 7 csatornás házimozi végfok teszt
Nadmester
2013. január 24., csütörtök, 19:10
NAD NAD házimozi erősítő végfok előerősítő NAD Master M15 M25 házimozi audio MDC
Több évvel ezelőtt mutatkozott be a hazai közönségnek a NAD M-sorozata, melyet a legendás személyiség, Bjorn Erik Edvardsen (BEE) vezette csapat tervezett "A zene mindenekelőtt" felfogásban. Különleges mérnöki munka, művészi kivitelezéssel.
A tervezők a legfelsőbb készülékosztály számára új formatervet is alkottak, ám ez alapvetően a NAD-tól megszokott arisztokratikus és letisztult külsőt viszi tovább. De nem csak a készülékek megjelenése, a súlyuk is tiszteletet parancsoló! Ezt részben a tekintélyes méretű Holmgren hálózati trafók - nem véletlen a többes szám - okozzák, hiszen az igazán ütős mutatványhoz megfelelő energiaellátás is kell. Felépítés tekintetében a transzformátorok C vasmagra tekercselt típusok, egyedi gyártással.
A NAD M15 HD2 AV előfok külön-külön tápegységeket tartalmaz, az analóg hang, a digitális és a videó áramkörök részére. Az M25 végfokban 100 000 ?F kapacitású 100 V-os elektrolit kondenzátorok biztosítják a stabil és zajtalan egyenáramot. A készülékek emberes súlya másfelől a masszív előlapoknak, rezgésmentesen kialakított vastag házszerkezetnek is köszönhető. Mint azt már régóta tudjuk, az elektronikai alkatrészek bizony többé-kevésbé érzékenyek a rezgésekre, így egy kicsit a készülékház és a lábai is részét képezik az elektronikának.
Az ész: NAD M15 HD2 AV surround előfok
A NAD Master sorozatánál fő tervezési szempont volt az extrém alacsony zajszint a hangáramkörökben. Mindez elengedhetetlen, hogy a 24 bit/192 kHz felbontású kettős-differenciál Burr Brown konverterek dinamikai lehetőségét kihasználhassuk. A digitális részleg központja a Motorola 300 MIPS (millió-művelet-per-másodperc) sebességű DSP-je. Megtaláljuk benne a Dolby TrueHD DTS-HD Master Audio, DTS 96/24, DTS Neo6, Dolby Pro LogicIIx dekódereket, továbbá a THX szabványnak megfelelő processzusokat is. Az M15 természetesen nem csak 7.1, hanem 6.1 és 5.1 konfigurációban is működik, rendkívüli flexibilitását a precíz szubbasszus kezelés - a hangcsatornánként állítható keresztváltó - teszi teljessé. 6 db HDMI bemenettel, és 2 db kimenettel rendelkezik (ARC funkcióval), mellettük egy Ethernet portnak is jutott hely, tehát naprakész a hardver.
A kimagasló minőség elérése érdekében olyan apróságokra is odafigyeltek a tervezők, mint az OSD rendszer teljes(!) kikapcsolása annak inaktív állapotában.
És ha már a menürendszernél tartunk, reméljük nem találják nagyképűnek a hozzáállásunkat: mert ha egy erősítőt vagy BD-játszót, mi sokat tapasztalt tesztelők nem tudunk kapásból, pillanatok alatt beállítani, akkor ott bizony már gondok vannak a készülékkel. Az M15 HD2 üzembe helyezése előtt vagy alatt bele sem kellett pillantani a kézikönyvbe, pedig előkészítettük. A videó képességekkel kapcsolatban feltétlenül megemlítendő: hogy a készülék Sigma VXP áramköre képes SD-HD konverzióra a különféle be- és kimenetek között, akár 2048x2048 képpontos felbontásig. A használatot egyszerűvé teszi a megfelelő méretű, jól olvasható pontmátrix kijelző és az ergonomikusra, felhasználóbarátra tervezett HTRM távirányító, amin szintén megjelenik több fontos, a beállításokat megkönnyítő olvasnivaló. Igen, a kézi készülék írásban kommunikál kezelőjével és programozás céljából USB-vel csatlakoztatható számítógéphez.
Manapság nem létezhet valamirevaló házimozi erősítő vagy processzor valamilyen automatikus önbemérő és szobaakusztika korrekciós rendszer (EQ) nélkül. Legtovább a legfelsőbb kategóriás készülékek tervezői álltak ellen a ennek a "divatnak", amiről azért még folyik némi vita, hogy feltétlenül szükséges-e, vagy inkább a helyiséget alakítsák ki tulajdonosaik a zenehallgatásra és házimozizásra ideálisnak. Nos, abból még senkinek nem származott kára, ha Audyssey MultEQ Pro állt rendelkezésére a készülékében, a használata nem kötelező. Szerintünk az esetek döntő többségében pozitív hatása van a hangzásra.
Az erő: NAD M25 7 csatornás házimozi végfok
A THX Ultra2 minősítésű végerősítő valóban kétemberes darab, nem spórolták el belőle az anyagot. A tápegységről már esett szó, a fent említett ultra alacsony zajszint erre is érvényes, ám még jó néhány említenivalót tartogat az M25.
Hét független "monoblokkja" A-osztályú végerősítő-fokozatokat tartalmaz, JFET bemeneti fokozatokkal. A tervezők PowerDrive névre keresztelték a konstrukciót, melyet teljesítmény-generátornak nevezhetnénk. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy az erősítőfokozat a különféle terhelő impedanciák esetében is mindig a lehető legnagyobb kimenő teljesítményt biztosítja. Akár 2 ohmos terhelés esetében is képes hosszú távú üzembiztos működésre, igen kis torzítás mellett. Az adatok szerint mind a hét hangcsatorna 160 W-os kimeneti teljesítmény mellett sem éri el a harmonikus torzítás a 0,03%-ot a teljes frekvenciatartományban. A specifikáció 2 ohmra, 540 W-os impulzus kimenő teljesítményt is megad.
A belső kábelezést úgy alakították ki, hogy ne jöhessen létre földhurok a blokkok között.
Újdonságnak számít a végfokok hűtőbordája, mely hullám formájú. Az így elért felületnövekedés 34%-os, mely jelentősen megnövelte a hatékonyságot a jó hőátadást.
Érdemes megemlíteni még itt a Soft Clipping áramkört (a hátlapon kapcsolható), amely az esetleges túlvezérlések esetén megkíméli a hangszórók lengőtekercseit a négyszögjelektől és ezzel a tönkremenéstől.
Meghallgatás
A NAD házimozis csúcsmodelljeit a NAD M56 Blu-ray-lejátszóval vettük górcső alá. Hogy a hang is megszólaljon Polk Audio LSiM és ELAC 240 BE hangfalszetteket csatlakoztattunk a végerősítőhöz. Kivételt képeztek a Velodyne szubládák, amiket magától értetődően a processzor kimenetei vezéreltek.
Először sztereó műsoranyagot hallgattunk.
Naxos - Verdi: Trubadúr. Ezen a felvételen jól megtapasztalható a NAD erősítő precíz térleképzése a nagy létszámú zenekar és a sok énekes közreműködése révén. A tér nem csak széltében, de mélységében is határozott volt, a leghangosabb részekben sem borult fel az egyensúly.
Karikás: Átokdal című felvételén a hangkép frekvenciatartománybeli egyensúlyát jól meg lehet vizsgálni. A különféle hangtartományú hangszerek mindegyike megfelelő dinamikával és részletességgel szólalt meg. A zene egységes egészként szólt, ugyanakkor a zenészek térben tökéletesen elkülöníthetőek voltak.
Üllői úti fuck - Holland rémület. Eme rockzenei részlet jól demonstrálja, hogy egy megfelelő méretű hangdoboz, egy megfelelő teljesítménytartalékokkal rendelkező erősítő mögött elképesztő mélyhangokat tud produkálni. A basszusgitár kiváló tranziensekkel és elementáris erővel szólalt meg. Semmi nyoma erőlködésnek.
Carmina Burana (96/24) High Definition lemezén olyan hangokat is meghallottunk, amikre eddig még nem figyeltünk fel. Ilyenek például mindjárt az első jelenetben a kerekek nyikorgásai. A kórus hangja rendkívül részletes, transzparens.
A Bécsi Filharmonikus Zenekar újévi koncert-jén a koncertterem atmoszféráját hihetetlen módon adja vissza a surround hangfelvétel. Ez nem a látványos effektszerű térélményt jelenti, hanem egy nagyon is valós térben, kiváló jelenlétérzetre kell gondolni.
A Feet of Flames koncertfelvételen Michael Flatley cipőjének kopogása a rendszer tranziens átvitelét teszi igazán próbára. Ám itt is csak dicsérni lehet a készülékek mélybeli kvalitásait, a színpad dobogása még aktív szubbasszus láda nélkül is kiválónak mondható.
Filmek
Azt hiszem, a NAD képességei nem (csak) a látványos - sokat demózott - jelenetekben tűnnek ki igazán. A Matrix-ban amikor Trinity a diszkóban Neo fülébe suttog, mindent tökéletesen hallhattunk, mialatt maximálisan érezhetjük a zenét és a klubot magunk körül. Kiváló a beszédérthetőség! De említhetnénk a főnök irodájában az ablakpucolást is. Aki mégis inkább az akciójeleneteket nézi, az pedig nyugodtan számolgathatja a lehulló töltényhüvelyeket - persze hang alapján!
Star Wars I. Amiért újra és újra feltesszük ezt a tesztanyagot, az a következő: egy jó pár évvel ezelőtti tesztben egy másik kiváló erősítőnél fedeztük fel, hogy a fogatverseny jelenetében mennyire érvényesülnek az alákevert zenék. Nos, ebben a kavalkádban egy nagyzenekari darabot hűen tolmácsolni, tapasztalataink alapján valóban csak néhány igazi nagyágyúnak sikerült.
Ez a NAD rendszer egy újabb a kevesek közül, mely ezt a - jogosan szőrszálhasogatónak nevezett vájtfülű - próbát is kiállta.
Ajánlás
A NAD M15 HD2 AV-M25 párosa az igazán maximalista igényeket is kielégíti. Ebben a kategóriában már nem nagyon lehet elválasztani a házimozit és a zenehallgatást. Minden műfajban válogatás nélkül kiváló produkciót kapunk tőle. Bátran ajánlható az igényes zenei vagy akár filmes ízlésű vásárlóknak.
Azonban érdemes néhány fontos dologra odafigyelni: a végfokok nagy energiatartalékokkal rendelkeznek, így érdemes masszív, nagy terhelhetőségű hangfalakkal használni (legalább a front L/R pozíciókban).
Mindezek mellé viszont olyan szubbasszusra van szükség, mely valóban képes a legalsó tartományok lesugárzására, hogy valóban pluszt tegyen a hangképhez, és ne rontsa el azt.
Egy ilyen rendszer esetén érdemes a hangrendszer elhelyezésével eljátszani és megtalálni az optimális helyet. Nagyon fontos a jó beállítás is, hogy valóban azt nyújtsa a rendszer, amit eredetileg a felvételek hordoznak.