Revel Performa3 F208 álló hangfal teszt
Góliát, diplomával
2016. január 8., péntek, 16:50
Revel audio hifi hangfal hangszóró Revel hangfal hifi hangfal hangfal teszt Revel teszt hifi hangfal teszt Revel hangfal teszt
A divat manapság a helytakarékos hangfalakról szól, melyek persze hétköznapi terheléssel, hétköznapi otthonokban teljesen kifogástalanok. Aztán vannak a jó öreg, szekrény nagyságú erőművek. Hogy az F208 ilyen volna-e? Nem, illetve csak részben, de nem ez a lényeg. Olyan kidolgozott hangot kaptunk, amit sokáig nehéz lesz elfelejteni. Az F208 képes alattomosan befészkelni magát bárki bakancslistájára, és el is áruljuk, hogy miért.
Nagy doboz, nagy háttérrel
Az F208 több szempontból érdekes hangfal. Egyrészt teljesítménybeli adottságainak csiszolgatásában nem csak a mikrofonok és számítógépes modellek, hanem a hétköznapi emberek ízlése is szerepet játszott. Utóbbi a Revel sajátosan kialakított, "dupla-vakteszt szobának" elnevezett helyiségében történt. Ebben az elsötétített, akusztikai panelekkel csillapított kamrában mindössze néhány ember fér el. Helyet foglalnak egy kanapén, kézbe vesznek egy tabletet, és a velük szemben lévő, sötét függöny mögül érkező hangokat kell figyelniük. Az átláthatatlan lepel túloldalán halk mechanika mozgat mindenféle gyártótól származó, belépőszintű és high end hangsugárzókat egyaránt. Az éppen üzemelő hangfal mindig ugyanabba a pozícióba kerül, a "cserék" között pedig mindössze szűk másodpercek telnek el. A hallgató nem tudja, hogy melyik hangfal szól éppen, és azzal sem lehet tisztában, hogy az adott típus milyen ár és minőségbeli kategóriát képvisel. Csak értékelnie kell a hallottak alapján, a kezében lévő tablet segítségével. Ez a kb. félmillió dollárból felépített teszthelyiség a Revel létfontosságú eszköze, hangfalai fejlesztéséhez. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ugyan hogyan rendelkezik ilyen komoly támogatottsággal egy relatív exkluzív márkanév? A válasz egyszerű; a Revel már évek óta a Harman Luxury Audio prémium kategóriás, A/V termékekre fókuszáló cégcsoport tagja. Ugyanide tartozik a Mark Levinson, JBL Synthesis, és Lexicon is.
Elmondásuk szerint, mindegyik termékük "átmegy" ezen a szobán, mielőtt végleg gyártásba kerülne. Így aztán értelemszerűen a Performa3 széria zászlóshajója, az F208 sem volt kivétel. Közel egymillió forint/db árcédulájával a háromutas monstrum olyan vizekre evezett, ahol csupa jobbnál jobb vetélytárs található. Ez az a felső (vagy, ahogy manapság nevezik, high end) kategória, ahol minden hajszálnyi tényező, az összes létező akusztikai motívum azért áll össze, hogy a hang tiszta, a felvétel valóságos, a hallgató pedig elégedett legyen. Nem titok, amikor tájékoztatott minket az itthoni forgalmazó egy vadonatúj pár F208 érkezéséről, azonnal kocsiba ültünk, hogy füleinket egy vérbeli nyugati, audiofil hanggal ismertessük meg. Sajnos vagy szerencsére, a hangfalakat nem állt módunkban magunkkal vinni a szerkesztőségbe, elsősorban azért, mert egész egyszerűen nem fértek volna be az autóba.
Találkozás a két toronnyal
Az F208 közel hűtőszekrény nagyságú dobozában, vaskos szivacslemezek és bordák között pihen. Az emelés, kicsomagolás kétemberes feladat. A konkrét hangfal 36 kilós tömegéhez közel 120 cm-es magasság társul, felületét pedig fényesre polírozták. Ezért szükséges, hogy segítségünk legyen a beüzemelés során, mert egyedül nehéz fogást találni az F208 íves és hatalmas testén. A mellékelt kiegészítők között hangfaltüske, mágneses előlapi védőrács és egy rövid használati útmutató szerepelt.
Az F208 stílusa ugyanaz, mint a korábban honlapunkon is bemutatott, eggyel kisebb F206-é, viszont fizikailag lényegesen nagyobb. A hangfal háza Olaszországban készül, a végső összeszerelés Indonéziában történik. Fényes fekete, vagy fényes dió színek közül választhatunk, a valóságban mindkét opció meglehetősen elegáns. Mindent összevetve az F208 egy szépen megmunkált, uralkodó látványelem. Sötét színvilága miatt nem harsányan feltűnő, de monumentális jellegével hamar magára vonzza a laikusok (és persze a hifi rajongók) tekintetét. Ha szemtől szemben állunk vele, fő technikai adottságait nem is rejtegeti: fekete alumínium hangszórókészlete éppen azzal ragadja meg a tekintetet, hogy funkcionális: a porsapkák, a látható csavarfejek és az öntöttvas kosárszegély láthatóvá tették a Performa "izmait".
Amennyiben valaki komolyan érdeklődik a Performa3 sorozat iránt, néhány dolgot nem árt előre tudnia. Egyfelől a dobozok nagyon igénylik a bejáratást. Az első próbameghallgatást követően még két alkalommal látogattunk vissza a forgalmazó bemutatótermébe, mindegyik esetben más és más lett az F208 hangja. Mindez persze sok egyéb tényezőnek, de főleg a hangszórók bejáratásának volt köszönhető. A másik számottevő dolog maga a rendszer, amibe a hangfalat akarjuk bekötni. A belépőszintű, olcsó hangfalak esetében is ugyanúgy meghatározó pl. az erősítő és lejátszó tudása, de jelen esetben minden komponens még fontosabbá válik. A kábelek, az elektromos áram minősége, az elcsatolást szolgáló talpak és alátétek, a falon lévő akusztikai elemek... tényleg minden. Rutinos hifista olvasóink bizonyára mindezzel tisztában vannak. Ettől függetlenül egy pár F208 még nem garancia a tökéletes hangélményre, láncszemként kell rá gondolni. Persze, mint láncunk eleme, ő a legfontosabb, hiszen vele zárul a kör.
Hangminőség
A kipróbálás helyszínéül a Házimozi Stúdió bemutatótermének kb. 40 m2-es "nappali" szobája szolgált, de egy alkalommal az emeleti, kb. 20 m2-es tetőtéri helyiségben is szóltak a Revelek. A tesztelés alkalmából összeállított rendszer Arcam A39 integrált sztereó erősítőt tartalmazott. Ez később kicserélődött egy Emotiva XSP-1 és XPA-1 elektronikákból összeállított, monoblokk-alapú készülékláncra. Forráseszközként mindvégig az Arcam UDP-411 univerzális Blu-ray lejátszó üzemelt, az áramot pedig PurePower+ 2000 generátor biztosította.
Hosszú oldalakat lehetne megtölteni azzal, hogy a legkülönfélébb zenékkel és filmekkel milyen szélsőséges, mégis magával ragadó stílusokat prezentált az F208. Háromutas rendszere ellenére, profin összesimította a hangszórók határsávjait, így még viszonylag közelről, kb. 3 méteres távolságból is feltűnésmentesen egybeolvadtak a mély, közép és magas frekvenciák. Az F208 karaktere picivel könnyedebb és súlytalanabb volt az F206-hoz képest. Basszusai is kevésbé voltak feszesek, cserébe nagyobb levegősséggel és kevesebb dominanciával áramlottak még a legbivalyosabb morajlások is. Ne rémüljünk meg a nagy mérettől: ez a doboz a legkevésbé sem erőszakos. Kimondottan finom és transzparens, kis és nagy terhelésen is.
A Take Five-ot zsigerből, feketeöves szinten újramodellezte az F208. Az elején még keveselltük a cinek fém-ízét, és furcsa volt, hogy a szaxofon pillekönnyű, és beborítja a hangszínpadot. Aztán ahogy teltek a másodpercek, úgy a figyelem is egyre inkább a hangszerekre irányult, egyre jobban csendesültek az önálló, saját gondolatok, a felvétel fölénk kerekedett. A Revel F208 egyszerre volt higgadt és közlékeny, nem vitte túlzásba a Take Five retrós atmoszféráját, nem emelte ki az analógos sziszegést, ezáltal nagyon élethűnek tűnt az egész felvétel. A hangszerek irányítottsággal, tisztán ábrázolt helyeken szólaltak meg. Átjött az a békés játékosság, ami a zenészeket is hatalmába kerített. Amikor a savanykás, sipítozó szaxofon elhallgatott, nem maradt más, csak a szólózó pergődob, a nagybőgő és a zongora. Olyan érzésünk támadt, hogy a zene nem nekünk, hanem bennünk van. A néha-néha felkoppintott, pattanó ütős hangszeren megmutatkozott az F208 gyorsasága. Őnagysága nem a zenét akarta a szobában felépíteni, hanem pont ellenkezőleg, minket akart elvinni a zenébe. Nem vicc, akusztikus zenék hallgatása közben tényleg egyre nehezebb a hallgatónak az aktuális környezetre, a szobára és a körülötte lévő társaságra figyelni, ha épp egy ilyen háromutas bűvészt fülel. Sok audiofil hangsugárzó képes lenyűgözően, szépen szólni. Ez a doboz nem babusgatni és gyönyörködtetni akart, hanem illemtudóan, diszkréten kaput nyitni, csatornát létesíteni a hallgató tudatállapota és a hangfelvétel között. Belátjuk, utóbbi zavarosnak tűnhet annak, aki még nem ízlelte a high end hifik világát. De ettől még tény marad, hogy az F208 eredményessége egyszerre pszichológiai és akusztikai jellegű. Ha jó felvétellel rendelkezünk, akkor megadja szinte pontosan azt a hangulatot, amikor tényleg ott ülünk egy jazz koncerten. Azért csak "szinte", mert a zenészekkel nem lehet szemezni, és a közönség pusmogása sem hallatszik körülöttünk. No de hagyjuk most a jazz-t, nézzünk valami mást! Következőnek ezt indítottuk el: Chris Jones - The Last Fallen Leaf (Stockfish Records).
Vannak azok az ezredfordulós romantikus filmek, amikben makró beállításban mutatnak női bőr és testrészeket olyan közelről, hogy lelkiismeretes néző már-már kényelmetlenül fészkelődik a székében, a többiek pedig a nyálukat csorgatják. Chris Jones gitárfelvételében ugyan csak egy hangszer volt a főszereplő, de épp olyan zavarba ejtő közelségből, mintha a zenész az orrunk előtt játszott volna. Minden erősebb pengetésnél váratlanul kongani kezdett a gitártest, ilyenkor még a hallgató személy belső szervét is képes megrezgetni az F208. Persze, szépek voltak a dallamok, de a nyers, kíméletlen dinamika és a betonstabil térhatás önmagáért beszélt.
Dinamikailag óvatosan, mértékletességgel viselkedett, érzékeltette az erős, hirtelen, durva effektusokat, de nem dühöngött sohasem. Az F208 lelkesen tette a dolgát akkor is, amikor az Arcam A39 (csatornánként 120 W) kimenetére kötve, az erősítőt kb. 50 %-os terhelésen hajtottuk. Mindettől függetlenül, aki attól tart, hogy a nagy hangerő megrongálja a hangszórókat, annak nem kell aggódnia. Ha van a tarsolyban egy akár 2-300 W teljesítményű végfok, azzal még bőven lehet fokozni a hangnyomásszintet. A Revel F208 nem egy buli hangfal, ettől függetlenül minél jobban terhelik, annál rámenősebben fog reagálni. Nagy hangerőn felvidult, kiteljesedett, kitárult. Figyelmességgel kezelt, gyors lecsengései és dinamikus, levegőt rázó impulzusai segítettek totálisan elveszni a zenében, a koncertélmény nem maradt el.
A virtuális jelenlétérzet az F208 ütőkártyája. A magassugárzó csak hajszálnyit marad el a Revel Ultima2 ultra-precíz és már-már betegesen szofisztikált felbontásától. 2 000 000 Ft/pár árcédulával ezt talán nevezhetjük hendikepnek; hogy az F208-ban néha ott lappangott egy iciri-piciri, de tényleg csak hangyatüsszentésnyi felesleges technikaiság. Például a hátoldali tárcsák közül a basszus vezérlő (Low-Frequency Compensation) alapálláson maradt, a másikon csak -0,5 dB-t kellett lejjebb állítani. Hogy ki mennyire akar ezeken variálni, az főleg a falfelületektől ill. hallgatói távolságtól, no meg a személyes ízléstől függ. Alapálláson úgy tűnt, hogy leheletnyit kiállnak a hangképből az így túlartikulált, éles magas frekvenciák. A kapcsolót átkattintva máris szépen besimultak a csilingelések, csendülések és szisszenések a többi részlet közé. Ezután megszűnt a karcosság, viszont egy alig észrevehető hűvösség még maradt a mélyközepekben. Ezek olyan részletek, amiket pár perc után senki sem fog figyelni, és sokan nem is veszik majd észre. 3-4 zeneszám végighallgatása után így is, úgy is az éppen hallgatott zene/film fogja uralni a tudatunkat, úgyhogy totálisan lényegtelen, hogy miben marad el az F208 a nagyobb tesóitól, és miben nem. Mindenesetre az a könnyedség, pontosság és levegősség, amit minden pillanatban képes volt tálcán kínálni nekünk, nos... mestermunka, inspiráló berendezés, dimenziókapu, nevezhetjük bárminek, egy szó, mint száz, példaértékű.
Végszó
Annak ellenére, hogy a legtöbb audiofil rendszer elméletileg a tökéletes hangot kéne, hogy visszaadja (de mint tudjuk, 100 %-ig élethű csak a valóság lehet), néha még a nagy nevek is hajlandóak selyemszalagba csomagolni a nagybetűs zenei élményt. Az F208 egy másik tábor képviselője: nem azt akarja bebizonyítani, hogy ő hibátlan. Nem akar bizonyítani semmit, Ő csupán eszközként viselkedik. Áttetszően, kísértetiesen életszerű felbontással építi fel a zenét, olyan természetesen, mintha nem is ő csinálná. Ez a klasszikus, vérbeli hifi lényege, ilyen egy megbízható és hiteles hangfal.
Valamilyen szinten ellentmondást állítunk fel magunkkal szemben, hiszen írásból élünk, de be kell vallanunk, hogy az írott szó nem elég egy ilyen képességű hangsugárzó bemutatásához. Aki meg akarja tudni, hogy mire képes, annak személyesen, a saját fülével kell megtapasztalnia a reprodukált hang fogalmát. Elismeréssel adózunk azért, amit Kevin Voecks és csapata végzett. Nincs arról információnk, hogy hány óráig (vagy évig) tartó előzetes vaktesztelés és méricskélés kellett a Performa3 széria létrehozásához, de minden perc megérte, mert elhivatottságuk még a mi válogatós, hibákat és kifogásokat kereső európai hallásunkat is a hatalmába kerítette. Az F208 egy a saját kategóriabeli határait feszegető termék, melynek egyik legfőbb előnye, hogy tudását extrém terhelésen is precízen, nyugodtan átadja. Első ránézésre tényleg kicsit molett, és talán nem egy szobrászati műalkotás, de ha jó szobába, jó rendszerbe illesztjük, garantáltan bele fogunk "zuhanni" a kedvenc zenénkbe. Olyan mélyre, hogy utána még napokig arra a közelségre, és utazás-szerű élményre vágyunk majd... legalábbis velünk valami ilyesmi történt.