Polk Audio Signature S20 állványos hangfal teszt
Egy maréknyi dollárért
2017. május 25., csütörtök, 21:35
Polk Audio audio hifi hangfal hangszóró Polk hangfal hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Polk hangfal teszt Polk Audio hangfal Polk Audio hangfal teszt
Magabiztos, tisztaságra törekvő, konkrét és mégis elérhető, ezt sugallja magáról a Polk Audio új, megfizethető állványos hangfala. Néhány hétig alaposan megrázta szerkesztőségünk falait, most pedig összefoglaltunk mindent, amit a Signature S20 dobozokról tudni érdemes!
A hangzatos hangoskodók
Ígéretesnek tűnik a Polk Audio új, ún. budget szériája, már csak a név hallatán is: Signature. Mintha exkluzív, újdonságra törekvő, mégis a cég velejéig nyúló értékeket készülnének prezentálni. Míg azonban a legtöbb laikus e jól csengő szóra alapozva high end, kocsi vagy lakásárba kerülő rendszerekre asszociál, addig a Signature nem több korrekt belépő kategóriánál.
Az említett termékcsaláddal nem most találkozunk elsőször, egyik álló tagját bemutattuk korábban, mi több, a dobozok főbb paramétereit egy rövid hírben össze is foglaltuk. Ezért most nem vesszük el újból olvasóink idejét a specifikációk és variálási lehetőségek felsorolásával, annyit viszont megemlítünk, hogy a széria szegmentálása jónak mondható, és rengeteg méretű szobába ill. szituációba igyekszik költséghatékonyan beilleszkedni. Sok variációt nyújt sztereó és házimozi rendszert építőknek is.
Küllem
A tervezők újfajta megjelenés mellett döntöttek, amely eredményeként a Signature hangfalak első ránézésre nélkülözik a Polk Audio vizuális stíluselemeit. Az eredmény egyszerre otthonöltöztető és erőfitogtató is. Minderre stílusosan pontot tesz a dóm körül olvasható American Hifi felirat.
A gyártó honlapján fellelhető információk szerint olyan látványra törekedtek, amelynek a hangszerek, konkrétabban a gitárok világa szolgált ihletforrásként. Utóbbival magyarázzák a kerekített sarkokat (amely persze mostanság amúgy is egyre gyakoribb és valamilyen szinten a mobileszközök dominanciája is elősegíthette). E szélek nem szemből, sokkal inkább oldalról nézve hozzák a pengetős hangszer jelleget. Az MDF-re felhúzott, fahatású fólia tényleg bútorszerű külsőt kölcsönöz. A gitár másik megszokott részlete a fényes fekete koptatólemez, amit a hangszórók körül látható, alul kerekített lemez imitál. A hangolókulcsokat a műanyagba ágyazott rögzítő csavarok helyettesítik, a bundokat pedig a merőlegesen húzott perforációk. Utóbbiak jóval észrevehetőbbek az álló változatokon.
Egyéni ízlés kérdése, hogy ki mit (vagy mit nem) lát az újfajta dizájnban, az viszont tény, hogy a Polk Audio új irányt vett célba. Az S20 noha nem tűnik olcsó hangfalnak, közelről vizsgálva túlzottan drágának sem sejtenénk. Anyaghasználatát elnézve reális a ráaggatott, globális viszonylatban baráti, kb. 120 000 Ft/pár cédula. Kompromisszumot jelent viszont az átlagos "polcsugárzó" standardnál lényegesen nagyobb dobozmélység. Fotók alapján nem látszik, de a Signature S20 valóságos monstrum. Csaknem 40 cm magas, amúgy is terjedelmes dobozát pedig megtoldja a hátuljára helyezett Power Port idom. Mindenképp célszerű előre lemérni a neki szánt helyet, mielőtt váratlanul szembesülnénk a vártnál nagyobb mérettel.
Meghallgatás
A teszthez ugyanazt a szobát (kb. 20 négyzetméteres, átlagos akusztikájú helyiség, 2,5 méteres hallgatói távolság, LCD TV két oldalára, a falaktól kb. 50 cm-re, kvarchomokkal töltött hangfalállványokkal) használtuk, amelyben az általunk korábban kipróbált, kompakt Polk Audio dobozok is vendégeskedtek. Meghajtáshoz ideálisnak tűnt 2 x 40 W teljesítményű Rotel erősítőnk, mely egyébként a frontsugárzó párral megegyező összegbe került. Forráseszköznek filmnézéshez és háttérzenei célokra Pioneer BD- ill. Sonos zónajátszó volt segítségünkre, de a referencia zeneszámok lejátszásához egy ADL GT40 USB DAC-kal ellátott PC is szolgálatot tett.
A hangszórókészlet nem csak egy korábbi Polk Audio családból átvett, átfestett, hanem ténylegesen más karaktert adó garnitúra. Utóbbit azért említjük meg, hogy olvasónk ne azonosítsa az S20 előadását mondjuk a TSx vagy RTiA szériákéval. Minden hangfal család között van hallható különbség még akkor is, ha olcsó, más szóval kompromisszumos kategóriáról értekezünk. De mit kell bevállalnunk a kedvező árért cserébe?
Jó hírrel szolgálhatunk a korlátozott összegből rendszert építőknek, ugyanis az S20 a maga területén büszkén helytállt, és még a mi kritikus fülünknek sem engedte meg, hogy belekössünk esetlegesen felmerülő zavarokba, hibákba. Egyszerűsége nem hibák, hanem közlésmód formájában keresendő. Egyes motívumokból többet, másokból kevesebbet ad, de fejfájdító mellékhatásoktól vagy ködösítésre utaló hiánytól nem kell tartani.
Az egyetlen tényező, ami más, hasonlóan egyszerű technológiákra épülő hangszóróknál sem kivétel, a szűk térpozícionálás. Ha kijöttünk a sztereó háromszög közepéből, akkor egyértelműen bomlott a színpad. Széthullani nem akart, de a középre pozícionált érzet csak a kanapé közepén tartózkodva valósult meg. Egyébiránt a dinamika várakozáson felüli, jó tagolással a halk és hangos részletek között. Melody Gardot - If I´m Lucky c. számában az ének közvetlen volt és artikulált. A cintányér kicsit jobban nyomult a megszokottnál, de figyelmünk nagy része a bátor, tiszta vokálra irányult.
Caro Emerald - Back It Up c. száma működésre bírta a Power Port idomot és hullámzó örvények helyett feszes, kemény ütemeket kaptunk. Az éneket gyakorta kifényesítgette, amit nem tudtunk nem észrevenni. Autós hasonlattal élve olyan ez, mint egy utcai autó prémium extrákkal felvértezett változata, amelyen minden szögből látni valamilyen kis krómberakást. Mindig kiegészült egy kis derűvel, fényességgel az énekes sáv.
A Polk Audio Signature S20 fiatalos, lendületes hangja ideálisnak bizonyult olyan előadókhoz, mint a Daft Punk vagy a sokkal inkább rock jellegű Queens Of The Stone Age. Utóbbi hallgatásakor úgy éreztük, mintha a hangmérnök szándékosan a mi rendszerünkre kevert volna. Egyszerűen semmit sem hiányoltunk, az izzó hangulat, a feszes basszuskíséret és a visongó, mégsem túl érces elektromos gitár teljesen magával ragadt minket.
Az S20 nem helyezett különösebb hangsúlyt a levegősségre, egyes részleteket halkabbnak, másokat hangosabbnak mutatott, a közeli-távoli érzékeltetését viszont nem vitte túlzásba, amit természetesen nem is kifogásolhattunk. Bejáratás után is megőrizte fellelkesült, csilingelő jellegét, melytől eleinte kicsit tartottunk, hátha idővel fárasztóvá válik. Színezett stílusa mégsem okozott bajt hosszú távon sem, mert ha kényes összetevő került a felvételbe (gondolunk itt pl. trombitára, harsonára vagy a Thievery Corporation - Exilio számának csengettyűire), ésszerű hangerőn még be tudta tartani a kellemes érzethez szükséges határokat.
Végszó
Hangját tekintve a Polk Audio Signature S20 tisztaságot és erőt egyaránt képes nyújtani. A hifi intézményébe nem a mérnöki precizitás, hanem a szórakoztatni vágyás felőli szárnyon engedi be hallgatóját. Ezért nem a kíméletlen maximalisták tolmácsa. Dinamikus, lendületes, ugyanakkor derűs magas frekvenciákkal kiegészülő karaktere ezen az áron bőven bocsánatos, jobban mondva érthető. Elsősorban olyan fiatalos ízlésű zenekedvelőknek ajánljuk, akik bármilyen oknál fogva nem tudnak állódobozt elhelyezni (akár nagyobb alapterületű) nappalijukban, és egy multimédiás célokra bevethető, több tekintetben élénk hangfalpárt keresnek.