Magnat Monitor S 30 állványos hangfal teszt

2023. április 24., hétfő, 11:05

Magnat audio hifi hangfal hangszóró Magnat hangfal hifi hangfal hangfal teszt Magnat teszt hifi hangfal teszt Magnat hangfal teszt

A lassan félévszázados fennállását ünneplő némethoni Magnat megújította Monitor sorozatát, ami már nagyon régen azok számára nyújthat remek alternatívát, akik nem szeretnének vagy tudnak sokat áldozni hangfalra vagy komplett szettre, ragaszkodnak a klasszikus formavilághoz, a minőség területén pedig elvárják azt a szintet, amit ez a kategória maximálisan képviselhet. Az új széria Monitor S 30 állványos hangdobozát tettük most próbára sztereó zenehallgatás során, és annyit már most elárulhatunk, hogy nem csalódtunk benne!

A hagyományőrzésre alapozva

A Magnat az új Monitor S sorozattal tulajdonképpen kimaxolta azt, amit ki lehet hozni a felhozatalból, hiszen állványos és álló hangfalak, center- és dipól sugárzók, valamint Dolby Atmos hangsugárzók is vannak a kínálatban, egyedül a mélyládát kell más szériából választanunk, ha szükségét érezzük. Érezhetjük, hiszen a szimpla, sztereó zenehallgatás mellett a Magnat az új Monitor sorozattal a 2.1 és 5.1 iránt érdeklődők igényeit is ki tudja elégíteni, de a pont előtti és utáni szám még tovább bővíthető, a döntés ránk van bízva. A Monitor S tulajdonképpen a korábbi Monitor Supreme utódszériája, ami szintén a jó ár/érték arányú, és kategóriájában elvárt minőséget képviselte, és nemcsak a nemzetközi piacon, de hazánkban is nagy népszerűségnek örvendtek és örvendnek a mai napig.

A Monitor S 30 a széria legnagyobb állványos doboza, de méreteit tekintve még így is maximum közepesnek, kompaktnak titulálhatjuk. Ezzel célja volt a Magnatnak, hiszen nem akarták, hogy az elhelyezése bárkinek is problémát okozzon, így a 215x354x270 mm-es méretekkel rendelkező modellt tényleg lerakhatjuk egy íróasztalra, ha csak úgy tudjuk elhelyezni, és könyvespolcra is, kibékülve az itt felmerülő minőségromlással, de a legjobb megoldás ebben az esetben is egy stabil állvány használata.

A stabilitás érdekében minden egyes típusnál E-1 MDF-ből készült az oldallap, ami fekete vagy dió színben választható, az előlap viszont kizárólag antracit lehet, a védőszövet pedig fekete, amit a szokásos, tehát még nem mágneses módon rögzíthetünk. Így kapunk egy klasszikus formát, hiszen az oldallapok párhuzamosak, a felületkezelés a kategóriájában teljesen megfelelő, lekerekítést pedig csak a frontoldalon alkalmaztak.

A Magnat a Monitor S 30 méreteihez képest elég jelentős mélyközép hangszórót épített a dobozba. A 170 mm-es, FE-Dynamics nevű, papír alapanyagú membrán fényes bevonatot kapott, a közepére új fázisoptimalizált porvédő sapkát, mögé linearizált mágnest helyeztek.

Felette találjuk az új fejlesztésű, 28 mm-es szövet dóm magassugárzót, aminek hangszórását optimalizálták, és erőteljes ferrit mágnes biztosítja a membrán mozgását.

Fázis és amplitúdóoptimalizált keresztváltót helyeztek belülre, amihez szorosan kapcsolódik a szimpla, aranyozott bemenet hátul, és egy lekerekített peremű Airflex elnevezésű reflexcső, aminek nyílása a magassugárzó mögött található.

A Monitor S 30 aljára négy darab, rezonancia csillapító gumilábat illesztettek, tehát sem becsavarozható tüskéket vagy kúpokat nem talált indokoltnak a gyártó. Magasabb kategóriájú és jóval termetesebb vagy nehezebb dobozoknál is találkoztunk már hasonló megoldással, ráadásul ott beváltak, tehát ebben az esetben sincs okunk fanyalgásra vagy csodálkozásra.

Kérdezhetné azt a Kedves Olvasó, hogy csupán ennyi? Igen, ennyi, semmi több. A Magnat Monitor S 30 egy klasszikus felfogású és kivitelű állványos hangdoboz, aminek ára nem sokkal haladja meg páronként a 110 ezer forintot, tehát fennhéjázó leírást, forradalmi frissítéseket nem találtunk még a gyártó weboldalán sem, pedig néha jellemző rájuk, hogy a fantáziájuk meglódul egy új termék bemutatásakor. Úgy látszik a Magnat háza táján is végre a józanságra sikerült fektetni a hangsúlyt.

Mi a Parasound és Rotel valamint Magnat erősítőkkel, csöves kimenetű CD-lejátszónkkal és Naim streamerünkkel, QED és VIABLUE kábeleinkkel kötöttük össze, alá márvány állványunkat helyeztük, így valószínű megtudhatjuk azt, hogy mit is lehet kihozni ebből a manapság nagyon is barátságos áron kínált kompakt hangfalból.

A Magnat a beugró kategóriában is kezd megkomolyodni

Az utóbbi időben, talán mondhatunk éveket is, volt alkalmunk Magnat hangfalakhoz és elektronikákhoz is, hiszen a német cég mindkét területen beleerősített. A termékeiket megismerve rájöttünk arra, hogy előszeretettel ragaszkodnak a klasszikus felfogáshoz a dizájn területén, tehát felesleges megoldásokkal sosem találkoztunk, maximum aprócska díszítőelemekkel. A hangzásban némiképpen változott a helyzet, hiszen előszeretettel készítenek olyan hangfalakat és elektronikai komponenseket is, amelyek büszkén hirdetik azt, hogy elsősorban Hi-Res felvételek megfelelő prezentációjára alkalmasak. Nem kizárólag arra, de sok termékük esetében azt kellett tapasztalnunk, hogy a nagyfelbontás áhítata miatt túlzottan belebonyolódtak a részletekbe, a háromdimenzióba és a végtelen térbe, ami nagyon látványos, házimozin kifejezetten jól is jön, ahogyan Bluetooth kapcsolatú zenelejátszásnál is, ahol, mint tudjuk, nem elsősorban a minőségen van a hangsúly. A Magnat az új Monitor S sorozatával természetesen kiszolgálja az ezeket preferáló hallgatókat is, de a külsejével egyensúlyban most a hallottak is inkább a klasszikus megközelítéssel élnek.

A Magnat Monitor S 30 állványos doboz normális, hétköznapi méretűnek titulálható, akár készülhetett volna a kilencvenes években is, azonban a hangzása nagyon is mai, friss. Rendkívül szellősen indított, tehát kaptunk bőven a cég új filozófiájából, azonban semmi nem volt túltolva. A méretesnek tekinthető membrán is inkább a középtartományra erősített rá, ezért a gyárilag megadott 34 Hz-es alsó határérték enyhén költői túlzás, mégsem hiányoltuk azt, mert nélküle is egészséges, arányos basszust kaptunk. Lehetett volna belőle valamivel több is, amit a doboz hátsó falhoz közelebb tolásával valamilyen szinten meg is kaptunk, de az a tisztaság és a térleképzés rovására ment, így maradt az eredeti felállás és elkezdtük élvezni azt, amit hétköznapi viszonyok mellett képes produkálni ez a doboz.

Nem is túlzás az élvezetes jelző, mert a Monitor S 30 hangja könnyedén siklik a levegőben, amiben nagyon jelentős szerepe van a már említett középtartománynak, ami szinte többrétegű, a finomságok megjelenítésére is könnyedén képes. Mark Knopfler dalainál olyan díszítéseket is hallhattunk, amit eddig a legtöbb esetben hiába kerestünk ebben a kategóriában, tehát elég jól belelátott a szerzemények nüánszaiba, mégsem a kihegyezettség jutott elsősorban az eszünkbe a doboz hallgatása közben. Egy kis súlyt még el tudtunk volna képzelni, ahogyan dögösséget is, de a Magnat ezúttal levetkőzte az olcsóság ezen jellegzetességeit, tehát a hétköznapi pop, rock, diszkó, metál rajongók fognak ezúttal elkeseredni, mert ez nem az ő hangfaluk lesz.

A karaktere nem nevezhető igazán kiforrottnak, inkább simulékonynak találtuk. Tehát nem arra készítették fel, hogy Peter Gabriel - Signal to Noise című dalával ámulatba ejtsen, a Metallica bedöngöljön minket a padlóba vagy a Radiohead megrészegítsen, inkább abban jeleskedett, hogy hosszútávon kielégítsen minket, szakítson a beugró széria olcsó, kiemelt hangzásával, és ez a megoldás szerintünk nagyon is működőképes lett. Hiába nem kaptunk valódi versenyzongorát Tori Amosnál, és Marcus Miller ujjai sem mozogtak már olyan gyorsan, mint a húszas évei derekán, az összkép képes volt minket belevonni a Magnat által megálmodott és megvalósított éterbe, aminek egyik fő erénye a hosszútávú zenehallgatás, mindenfajta kacérkodás és túlzás nélkül.

Egy kis pezsgést vagy játékosságot még el tudtunk volna képzelni, de a Monitor S 30 így sem volt unalmasnak nevezhető, inkább kiegyensúlyozottnak. A hosszas hallgatás közben még a basszus is képes volt ráerősíteni, ezáltal univerzálisabbá vált az előadása, de továbbra is kerülte az olcsó díszítéseket, pedig alapvetően egy olcsó hangdobozról van szó az esetében, tehát lazán belefért volna. A Magnat viszont kellő komolysággal vértezte fel ezt a modellt. Azt nem állítjuk, hogy egy kategóriát ugrott az elődhöz képest, azonban mindenképpen javult, mert sokkal komolyabban vette a dolgát.

A tere nagyon is rendben volt, a tartományok nem zavarták egymást, a színpad pedig bőségesen széles és kellően mély volt. Tapintatból talán lehetett volna visszafogottabb, a határozottsága pedig karakteresebb, így allrounderebbé vált volna, de ez az előadás még így is teljesen megfelelt annak, amit ennyi pénzért elvárhatunk. A termetéből kiindulva valamivel nagyobb tömeget vártunk, mint a közel 6 kg, ez azt sejteti, hogy a belső merevítésekkel spóroltak, és a csillapítóanyagból is elfért volna benne több, hiszen hely lett volna ezek számára, viszont akkor más karaktert kaptunk volna, a Magnat műhelyében viszont most nem ez volt a cél. Levegőssé, szellőssé, pontossá és kicsit súlytalanná szerették volna varázsolni a korábban enyhén nyomott hangképet, ami a hallottak alapján sikerült is.

Gyorsaságban sem szenvedett hiányt, ami a pergődobnál vagy a cintányéroknál jött igazán elő, és a többi, leginkább díszítésnek szánt ütőhangszerről még nem is ejtettünk szót. Az énekhanggal is könnyen barátságot kötött, George Michael nagyon feküdt neki, ahogyan Shirley Bassey is, de Joe Cocker rekedt orgánumát már eléggé kivasalta, és Springsteen hangja sem volt olyan torokból jövő, ahogyan azt ismertük, és elvártuk. A Főnök meg tudta ugyan tölteni a stadiont, de a nézőszám valamivel kisebb volt ezúttal, így a zenészek sem váltak annyira lelkessé. Pedig lendületből és feelingből nem volt hiány, de most nem Amerikában, hanem Európa valamelyik városában játszottak, így egy kicsit visszafogottabbak voltak a tőlük megszokottnál.

Jazzből is a műfajnak rögtönzése hiányzott csak, amúgy élvezet volt hallgatni Petruccianit vagy Oscar Petersont, főleg a hosszabb, andalítóbb szerzeményeket. Klasszikus zenén Schubertet kedvelte, mi is nagyon gyorsan a részesei lettünk a könnyed, érzelmes zongorajátéknak, és a Négy Évszak sem vallott szégyent, de a fajsúlyosabb előadók, mint Verdi vagy Paganini művei ennél több mélységet és súlyt érdemelnek, csak azok birtokában érhetjük el az igazi élvezeti faktort. Mélyládával kiegészítve biztosan sokkal nagyobb szabadságot nyújthat ez a hangdoboz, de mivel ebben az esetben csak a párosuk került porondra, ezzel a tényezővel számolnunk kell, így bizonyos zenéket el kell engednünk, vagy el kell fogadnunk azok nem teljes értékű előadását.

Összefoglalás - végszó

A Magnat Monitor S 30 nem okozott csalódást, inkább meglepett minket friss és levegős előadásával. Az olcsóság jeleit nem igazán tapasztaltuk, hiszen szép színpadot rajzolt, a tere is megfelelő volt, csak némi megfogott karaktert és testességet hiányoltunk, amiből adódóan határozottabb zenéknél nem tudta teljesen kifutni magát. Mindezek ellenére, vagy mindezekkel együtt 115 ezer forintért egy igazi értéket képvisel, és bár nem feszíti a kategóriája határait, annak egy nagyon jeles és megbízható darabjává nőtte ki magát. A külseje visszafogott, a megépítettsége megfelelő, a felhasznált hangszórók pedig abszolút megfelelnek az ársáv kritériumainak. Őszinte ajánlásunkat ugyan nem vívta ki, hiszen kompromisszumokat kellett kötnünk, de a jövőben rosszabb belépő kategóriájú hangdobozzal nem szeretnénk találkozni.

1 2

Következő oldal >