Lana TL1 állványos hangfal teszt
Kanyargós út az egyenes hanghoz
2023. április 11., kedd, 22:15
Merlo audio hifi hangfal DIY hifi hangfal DIY hangfal aktív hangfal high end Merlo speakers Merlo hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt high end hangfal Merlo hangfal teszt high end hangfal teszt
A minőség pénzbe kerül, de vajon törvényszerű, hogy az egyediség még tovább emelje a végösszeget? Aki ilyen hangfalat szeretne, a hagyományos üzletmodellhez képest teljesen más, személyesebb és közvetlenebb vásárlási élményben részesülhet. Mi lehet annál is rövidebb út az elkészült termékhez, mint hogy közvetlenül annak készítőjétől vigyük haza? A Lana TL1 mögötti történet épp olyan fordulatos, mint a dobozában lévő labirintus. De hogyan szól?
Zeneélvezet másképp
A Lana TL1 célja, hogy leendő tulajdonosának új megközelítésből tudja megmutatni a zenét. Az állványosok táborát színesíti, így azokat a zenekedvelőket is megszólíthatja, akik nem szeretnének hűtőszekrény méretű hangfalakat elhelyezni az otthonukban. A hangfalat Andrea Paolini Merlo olasz származású, Magyarországon élő hifi mester szereli össze. Részletes háttértörténetének megismerésére javasoljuk korábbi beszámolónk elolvasását. Az említett cikk kulcsfontosságú részleteket tartalmaz, melyek segítenek mélyebben megérteni a TL1 koncepcióját, elkészülésének folyamatát is.
A legelső prototípus 2021 júniusában
Benne a válasz
A TL1 név betűi a transmission line elvre utalnak. "Működésének alapja az analógia a nagyfrekvenciás elektromos vezetékek működésével. Hasonlóan a nagyfrekvenciás vezetékekhez (Lecher-vezeték, koaxiális kábel, üregvezetők), ahol hullámalakban terjednek áramok, feszültségek, illetve elektromágneses mezők, egy csővezetéknél ugyanez lehetséges a részecskesebességre és a hangnyomásra." - olvasható Klinger - Hangdobozépítés c. könyvében.
Az eszerint működő hangsugárzók belseje hangátviteli vonalat tartalmaz. A hétköznapi zárt, vagy basszreflex kivitelek belseje legtöbbször egyetlen négyszögletes tér, többé-kevésbé kiegészítve hangelnyelő szivaccsal, szerencsés esetben további merevítéssel. A TL abban más, hogy a hangszóró hátuljáról érkező hanghullámok egy hosszú, kígyózó útvonalon haladnak keresztül. Ennek köszönhetően a hangszóró energiája jobban kihasználható. Az eredmény egy átlagos basszreflex dobozhoz képest kevésbé meredek alsó frekvenciás lejtő, egyenletesebb mélyhang elosztás, ugyanakkor feszesebb érzet. Más előnyökkel is jár e kivitel, amikről részletesebben is lehet olvasni többek között a Wikipedia hasábjain.
Mindegyik hangszóró akusztikai és elektronikus mérés alatt
Több hangfalgyártó, például a PMC is közismert transmission line hangsugárzóiról, továbbá egyik referenciaként tartott hangsugárzónk, az Atlantic Technology AT-1 is e koncepció tovább gondolt változatát tartalmazza. Míg azonban az említett cégek főleg a milliós kategóriában mutatják meg tudásuk legjavát, addig Merlo egyedileg készített hangsugárzója már 1300 euró/pár körüli összegért hazavihető.
Hangszórók és keresztváltó
Egy 2,54 cm-es lágy dóm magassugárzó és egy 14 cm-es, papír membrános mélyközépsugárzó szólaltatja meg a hangokat. A specifikációban közölt, szobában mért tipikus alsó frekvenciás határ 38 Hz, -3 dB mellett. Kevés kétutas állványos hangfal merészkedik le ennyire mélyre, részben ebben mutatkozik meg a TL előnye. Merlo az előlap és hangszóró közti illesztésnek is figyelmet szentelt. Azt a sávot, amelyben azok fedik egymást, tudatosan vékonyabbra vágta a diffrakció csökkentése érdekében.
Az akusztikai mérések némelyike a magassugárzón és mély/középsugárzón történt
A hangszórók közti integrációról magas minőségű keresztváltó gondoskodik. Az általunk eddig kipróbált, azonos összegbe kerülő állványos hangsugárzók közül egyik sem tartalmazott ennyire masszív keresztváltót. Megfontoltan összeválogatott alkotórészeit mechanikusan elcsatolták a keresztváltótáblától, a táblát pedig a hangfal dobozától. Még duplaennyibe kerülő riválisok esetén sem feltétlenül garantált ilyen kiterjedt figyelem az alkatrészekre, belső kábelezésre.
Küllem
A TL1 selyemfényű fehér doboza letisztult, egyszerű formatervvel. Minden szélét és sarkát lekerekítették a kinti közép/magas hullámok visszaverődésének (diffrakció) csökkentése érdekében. Belseje a TL kivitelből eredően jóval nagyobb tömörséget eredményez az átlagos dobozokhoz képest. Ahogy kopogtattunk rajta, közel olyan szilárd reakció jött, mintha tömör kocka lenne. Fekete előlapi védőselyem teszi kontrasztossá a fehér dobozt, amely megegyezés szerint más színben is kérhető. Az elején nincsen harsány embléma, semmi felesleges díszítés, csak a hangszórók.
Hátulra diszkrét gravírozással elhelyezték a márkanevet és típust, alatta pedig található egy fő paramétereket tartalmazó táblácska, ami rendhagyóan nem gyári számot, hanem az eladás napját mutatja. A kábelt aranyozott csatlakozók fogadják, alatta található a hangkivezető nyílás. Utóbbi fekete szivacslemezt is tartalmaz, amely csillapítja az eltávozó hangokat.
Az összkép funkcionális. Szinte zavarba ejtően letisztult, ami némileg szembe megy a mai trendekkel (manapság egyes gyártók már a belépőszintű hangfalaknál is villantanak extravagáns dizájnelemeket, hogy vonzóbbá tegyék a terméket). Jó tudni azonban, hogy a megrendelő tetszés szerint bármilyen grafikát gravíroztathat a doboz oldalaira, amitől egy csapásra egyedibbé változtatható saját hangsugárzója. Lehet, hogy ez csak dizájn-részlet, de miért nem jutott korábban egy gyártónak sem az eszébe?
Meghallgatási körülmények
A Lana TL1-et először Andrea Paolini Merlo zenehallgató stúdiójában hallgattuk meg. Több tucatnyi zeneszámot megfüleltünk akkor, de zömében olyan műveket, amikkel korábban még nem találkoztunk. Volt közöttük jazz, szimfonikus zene, country, blues és rock is. A stúdióban Unison Research integrált sztereó erősítő és Marantz CD-lejátszó képezte az elektronikus láncot.
Ezt követően elvittük saját 25 négyzetméteres teszthelyiségünkbe a hangfalakat, ahol Rotel A14MKII, majd Arcam SA30 erősítőkkel hajtottuk azokat, a forrás Reavon UBR-X200 lejátszó volt. Külön köszönet jár Andreának, amiért számos tippel ellátott minket a szobaakusztika javítását és a hangsugárzók elhelyezését illetően!
Az első keresztváltó összeszerelve
Hangminőség
Ha röviden kellene jellemezni a Lana TL1 hangkarakterét, akkor fő előnyei közé tartozik könnyed és nyílt ábrázolásmódja. Frekvencia-elosztása józan, túlzásoktól mentes. Kerüli a szarvashibákat, feleslegesen nem gazdagítja a zenét. Basszusa fegyelmezett, néha óvatosnak tűnhet, de szükség esetén váratlanul gazdag tónusokat rajzol. Ami viszont legfőbb pozitívuma, a sztereó tér. Ennyi pénzért még semmit nem hallottunk, ami ilyen jól összekovácsolt 3D színpadot tudott volna megjeleníteni.
Minden egyes komponens mérve és párosítva van. Különböző kondenzátor fajták közül, hallgatói teszteléssel lett kiválasztva, amelyik artikulált és széles hangszínpadot hoz létre.
A kritikus meghallgatást egy jól ismert Chopin darabbal (Zongora szonáta #2) kezdtük, Yuja Wang művésznő előadásában. A TL1 ügyesen kezelte a halk átvezetőket, finoman érzékeltette a zongoristanő apróbb mozdulatait is. Közel éreztük magunkat a zongorához, ugyanakkor a zenei tér, a hangszer körüli atmoszféra rezgése is szépen megjelent. Önfeledten elmerültünk a lengyel virtuóz munkájában, megfeledkezve az időről és a feladatról... ezért a zene végén észbe kapva, újra vissza kellett ugrani az elejéhez, hogy a hallottakat feljegyezhessük.
A Blues & Grass - The 52nd Street Blues - You Lied c. száma lenyűgöző holografikus térrel épült fel. Csukott szemmel rá tudtunk mutatni a pontosan középre igazított női énekesre. A nagybőgő könnyed maradt és felhőként olvadt be az ének mögé. A háttérben csettintő, tapsoló, dobogó közönséget is szépen megjelenítették a kis hangfalak. A magashangok mellőzték a szárazságot, az áttetsző tér melletti inkább lágy érzetet hagytak maguk után, ami jól jött az intenzívebb énekes részeknél.
A csatlakozók megfelelően elszigetelve, elkerülve a lehető legtöbb szivárgást és lehetséges vibrációt. Minden csatlakozó aranyozott. A belső kábelezés jó minőségű, 2,5 négyzetmilliméteres keresztmetszettel.
A Rodrigo y Gabriela gitárduó Diablo Rojo c. számát hallgatva, ahogy ritmikusan kopogtatták, ütögették hangszerüket a zenészek, a kis Lana macskareflexekkel tapogatta le azokat az ütéseket. A basszus mellőzte a felesleges súlyt, amitől meztelen, fegyelmezett és életszerű maradt a frekvencia-elosztás. A zenészpáros albumának kimagasló hangminőségére hálával és alázattal reagáltak tesztalanyaink. Transzparens, őszinte közlést hallottunk, ami túlmutatott egy átlag középkategóriás hangdoboz tudásán.
Érdemes megnézni a megfelelően méretezett mágnest, aminek belsejében 38 mm-es átmérőjű tekercs található, ami szokatlan egy 14 cm-es hangszórótól. Látható az előlap belsejének kivágása, ami a hangszóró mögötti légáramlást korrigálja és csökkenti a belső diffrakciókat.
Kicsit pop-vizekre is eveztünk, amibe a Coldplay - Magic c. darabja volt belépő. Itt nem a realizmusra, hanem a hangeffektusokra és hangulati elemekre figyeltünk. A búgó, elektronikus mélyhang erőlködés nélkül úszott ki a hangfalakból, olyan érzés fogott el minket, mintha még a padlóból is a Coldplay dallamai szivárogtak volna. Az énekhang stúdiós őszinteséggel ugrott az arcunkba (ekkor nem halkan járattuk a rendszert), a háttérben úszkáló elektromos gitár a hangfalaktól felfelé, majdnem méteres magasságig nyújtózott.
A mélyközépsugárzók bejáratást követően egyenként tesztelve és mérve vannak, ezután párba illesztik azokat.
A basszus információban gazdag volt és a feszesebb tónusokat is fürgén lekövette a mélyközépsugárzó. Szobánk adottságai miatt, ha ideális háromszöget zártunk be a hangfalakkal, akkor stabil sztereó középpontot hallottunk, viszont a basszus kissé elbátortalanodott. Ha a szoba hátsó falához közelebb toltuk a zenehallgató széket, akkor a mélyhang izmosabbá vált, viszont úgy a térmélység nem volt olyan pontos, mint a hangsugárzók előtt 2 méterre ülve. Ezt a hiányérzetet legkönnyebben egy aktív mélysugárzó beillesztésével tudtuk volna orvosolni, amely a hangfalaktól eltérő pontra helyezve kompenzálhatta volna a mélyhangok elvékonyodását.
Korai tesztelés. Itt különböző magassugárzók vizsgálata zajlik.
Utóbbi nem jelenti azt, hogy a TL1 basszusa kevés. Szubjektíven nagyra értékeltük, hogy a mélyhangok kiterjedtsége (50 Hz alatt is könnyen észrevehető, kihallható tónusok) mellett nem próbált díszíteni, nehezíteni. Hiányt leginkább azok érezhetnek, akik a pumpáló ütemekhez szoktak és a nagy lélegzetvételű, mellkasnak verődő mélyhangok szerelmesei. Ők a megfelelő mélysugárzóval kiegészítve szert tehetnek az erő és térbeli gazdagság kombinációjára, a TL1 térképzésének feláldozása nélkül.
Alternatívák
Térhatás és dráma szempontjából izgalmas kihívó lehet a System Audio legend 5.2, némi felárért, de basszusok elengedése és árnyalása tekintetében a Lana lazább, könnyedebb tudott lenni. Túlzásoktól mentes állványos hangfalként maradt szubjektív emlékezetünkben a Fyne Audio F500SP is, mely apró hiányosságai ellenére szerethető hangot adott. Magasabb terhelés esetén picit több lélegzetvétellel tudott reagálni, mint a TL1, viszont az a hangfal is valamelyest többe kerül. A TL1 annak ellenére, hogy nem tömeggyártásban készül, szerintünk jól beilleszkedik a manapság 1500-2500 euró közti hangsugárzók táborába. Olvasónk fejében felmerülhet a kérdés, hogy vajon lehetne-e ennél is olcsóbban ilyen hangzást megvalósítani? Valószínűleg elég (nagyon) nehezen. Amire Andrea is emlékeztetett minket, a TL1-nek és a hozzá hasonlóan "kézzel készült" hangdobozoknak, rendkívül kis mennyiségben előállított termékeknek sem lehet padlóra szorítani az előállítási költségeit. Többek között azért, mert a bennük lévő prémium alkatrészek a tömeggyártott variánsokhoz képest többszörös összegbe kerülnek - és nem többszáz pár készül belőlük, összeszerelésük időigényesebb folyamat egy gyártósori szalaghoz viszonyítva.
Végszó
A Lana TL1-nek lelke van. Tisztán, élvezhetően szól. Nem úgy érződik, hogy rejtegeti a zenét, hanem egyenesség és őszinteség, amit első benyomásként gyakorol a hallgatóra. Megfelelő környezetben, neki illő rendszerbe ágyazva hosszú távon sem válik fárasztóvá. Közvetlensége nem megy át tolakodásba. Józan egyensúlyt tart a közeli és távoli, erős és gyengéd részletek között. Ilyen egy jó, minőségi hifi hangsugárzó.
A teljesség kedvéért azt is illendő megemlíteni, hogy érzékenysége alacsonyabb az átlagnál, ezért a magabiztos meghajtáshoz komolyabb erősítő ajánlott. Basszusa határozott és szépen kontrollált, de aki több drámát és nagyobb intenzitást, szilárdságot akar 40 Hz alatt, annak hosszú távra ajánlatos egy aktív mélysugárzó beillesztése mellé. Végül a dobozok fizikai mélysége majdnem 33 cm, ezért az angol nyelvben divatos "könyvespolc hangfal" megnevezés itt csak jelzésértékű. Valós tudása állványon, kezelt akusztikájú térben lesz leginkább érezhető.
Csak abból tudunk kiindulni, amit eddig, hasonló összegért kipróbáltunk. A TL1 gazdag textúrájával, szépen levezetett basszusával és tagolt terével erős vetélytársa bármely azonos árkategóriájú kihívónak. Ezért megérdemli, hogy Ajánlott Vétel legyen.