Klipsch Austin Bluetooth hangszóró teszt
Nagyvárosi apróság
2024. április 29., hétfő, 22:50
Klipsch audio hifi hangfal hangszóró hangrendszer Bluetooth Klipsch hangfal Bluetooth hangfal Bluetooth hangrendszer Bluetooth hangszóró hangfal teszt hangrendszer teszt Klipsch hangfal teszt Bluetooth hangszóró teszt
A Klipsch városokról elnevezett Bluetooth hangrendszer szériájának legkisebb tagja az Austin. Erőteljes hangzást ígér, amit papírról, látva, hogy csak egy négycentis hangszórót tartalmaz, nehéz elhinni. Járt neki egy esély, elvégre ma már kis dobozok is produkálhatnak meglepő hangerőt. Mit tud az alig uzsonnás doboz méretű méregzsák?
Nyugati verseny
A Klipsch mostanában alaposan felszívta magát és több kategóriában is átalakította vagy kibővítette kínálatát. Ezt igazolja a nemrég beharangozott Flexus széria, melynek tagjaival szintén foglalkozunk a jövőben. Az amerikai városokról elnevezett Bluetooth hangszóró termékcsalád úgy tűnik, hogy főleg a Marshallnak üzen hadat, utóbbi termékei hasonló koncepcióra épülnek (masszív anyagok, kompakt, de PA hangfalakat idéző megjelenés, városok után kapott nevek). Miben más az amerikaiak megközelítése?
Főbb funkciók
A Klipsch Austin Bluetooth 5.3 kapcsolatot használ, nem mellesleg a gyártó broadcast szolgáltatása sem maradt ki. Utóbbi lényege, hogy akár tíz Klipch (broadcast kompatibilis) hangrendszert is összekapcsolhatunk vezeték nélkül, hogy nagyobb teret töltsön be a zene, illetve magasabb hangnyomásszintet (hangerőt) kapjunk. Az eszköz beállítására és esetleges frissítésére a Klipsch Connect alkalmazás szolgál, lejjebb annak menüjéről is mutatunk képeket. Tesztalanyunk megfelel az IP67 követelményeinek: ellenáll pornak, esőnek vagy rövid ideig történő vízbe merítésnek. Akkumulátora 12 órát bír egy feltöltéssel, nem mellesleg telefonos kihangosításra is alkalmas. Utóbbi sok riválisból hiányzik, pedig sokszor előnyt jelent, már csak azért is, hogy bejövő hívás esetén nem kell azonnal a telefonhoz rohanni. De lapul még néhány okosság a tarsolyában. Nézzük azokat is!
Küllem
Az alig 11 cm széles/magas, 44 mm mély hangrendszer hátulján gumipánt figyelhető meg. Segítségével övre, táskára, kerékpár kormányra vagy hasonló helyekre lehet rögzíteni, ami praktikus részlet. Bennünk csak az a kérdés merült fel, hogy vajon mi történik, alkatrészpótlás lehetséges-e, ha a gumipánt elszakad, bár viszonylag strapabírónak tűnt. A korábban tesztelt Nashville motívumait láttuk visszaköszönni, ami robusztus hatást eredményezett. Tetejére fizikai gombok kerültek, melyek remek nyomásérzékenységgel, reakcióval tették gördülékenyebbé a használatot. Mellettük akkumulátort ábrázoló ikonban fehér LED sor mutatta az aktuális töltöttséget.
Ahogy a mellékelt fotók sugallják, tesztalanyunk úgy nézett ki, mint egy fesztiválokra gyártott hangfal, csak miniben. Az oldalán lévő, bordás felület jó fogást biztosított. Az előlap rácsának anyagában nem voltunk teljesen biztosak, de erősen fém hatást keltett. Hátul egy kis rács mögött apró, mélyhangokat támogató passzív sugárzót találtunk, később a specifikációt olvasva megtudtuk, hogy kettőt is beépítettek az Austin házába.
Használat közben
A Klipsch Austin beüzemelése gyerekjáték azoknak, akik valaha kipróbáltak bármilyen Bluetooth hangszórót. Mindössze bekapcsoltuk, megnyomtuk a Bluetooth párosításra szolgáló gombot és telefonunk másodperceken belül kapcsolódott az eszközhöz. Ezt követően letöltöttük a Klipsch Connect telefonos alkalmazást (mely Android és iOS mobileszközökre egyaránt létezik).
Be és kikapcsoláskor, valamint Bluetooth keresés indításakor kifejezetten élénk dallamot keltett az Austin. Indokolatlanul hangosan jelezte e funkciókat, de a Connect alkalmazásban ha szükségesnek véltük, le tudtuk tiltani a hangjelzéseket. Szoftveres EQ-ra is volt lehetőség, a mély, közép és magas frekvenciák különálló vezérlésével egyedi, vagy előre elmentett profilok segítették a hang személyre szabását. A mi ízlésünknek kicsit kevésnek bizonyult a mélyhang és soknak a magas, ezért 1-1 dB mértékben hozzáadtunk, illetve elvettünk belőlük.
Hangminőség
A Klipsch Nashville karakteréhez hasonlót nyújtott az Austin, logikusan kevesebb szórással és mélyhanggal. Örültünk neki, hogy a gyártó egységes hangzást biztosított a "városainak", ami broadcast módban jelentett volna előnyt, a homogén hangszórás érdekében. De mire volt elegendő az Austin tudása? Összességében jó hallgatói élményt nyújtott, de a fizika korlátait nem hazudtolta meg. A basszus korlátozott volt, bár háttérzeni célra nem feltétlenül kevés. Nagyobb hallgatói távolság vagy terület esetén hiányzott a laza, vad energia, amit a Nashville (25 000 forint feláron) kirázott a kisujjából.
A Rodrigo y Gabriela gitárduó Diablo Rojo c. számát hallgatva pozitív meglepetésként hatott, hogy nagyobb terhelésen is gazdag texturával jelentek meg az intenzív pengetések és lecsengések. Fülünk számára kellemes csemege volt e muzsika még az uzsonnásdoboz méretből is, csak azt a becsapódást hiányoltuk, ami a nagyobb teherbírású hangrendszereknél már a mellkasunkat vettük célba. Az Austin fékezett mélységét azzal magyaráztuk magunknak, hogy aki ilyet vesz, valószínűleg egyébként sem hajnalig tartó házibulira, hanem kellemes háttérzenére keres társat. A középső és magashangok árnyaltsága volt főleg, amiben az olcsóbb riválisokhoz képest gazdagabb, jobban rétegelt karaktert nyújtott a kis hangsugárzó.
Az Oasis - Wonderwall c. klasszikusát hallgatva meglepődtünk rajta, hogy Liam Gallagher orgánuma milyen erőteljesen robbant ki az Austin rácsa mögül. A vonós kíséret, az ütős hangszer és a ritmusgitár is jól kivehető maradt, bár nagyobb terhelésen meglehetően összepréselődött az információ dinamikai értelemben. Az iménti sorokban negatívumokra is fókuszáltunk, de meg kell említeni azt a szituációt, amikor egyszerűen hibátlanul szerepelt az Austin. 13 négyzetméteres szobában, az aktuális chillhop Spotify lejátszási listát ráuszítva végre kiteljesedett. A lágy ütemek jobban álltak neki, mint a rock és jazz nóták feszes lábdobjai és a kevesebb hangsávot erő szempontból ügyesebben beosztotta. Aki szereti a chillhop lazaságát és más hasonló, nyugodtabb zsánereket, a Klipsch élénk, energikus oldalából kap többet.
Alternatívák
Nem vitás, hogy a Klipsch Austin hadüzenet a Marshall Willen felé, mely hasonló méretet, szolgáltatásokat és formatervet képvisel. Hogy melyiket érdemesebb választani, leginkább személyes ízléstől függ: a Marshall nevében ott lappang a rocker imázs, de magashangok terén a Klipsch szerintünk részletesebb volt. Akiknek kevésbé fontos a négyzetes formaterv, ugyancsak izgalmas kihívót láthatnak a JBL GO 4 vagy JBL Flip 6 képében. Hozzá kell tenni, hogy utóbbiakat még nem teszteltük, de ami késik, nem múlik!
Végszó
A Klipsch Austin kellemes kis társ azoknak, akiknek a hangerő nem fontos, csak szolid háttérzenére keresnek egy színes karakterű, közép/magas frekvenciákkal átlagnál jobban részletező partnert. Amennyiben a leendő tulajdonos elfogadja ezt és a 70 Hz körül megálló mélyhangokat, élvezheti a strapabíró kialakítást, nem mellesleg a telefonos kihangosító funkció sok esetben praktikus. A telefonos alkalmazással, különösen EQ beállításaival érdemes közelebbről megismerkedni, mert az alapbeállítás kissé száraznak tűnhet. Némi kísérletezéssel simább, lazább karakter is beállítható!