JBL PartyBox Club 120 party hangszóró teszt
2024. június 4., kedd, 13:45
JBL PartyBox audio hangfal hangszóró Bluetooth hangszóró JBL hangszóró JBL hangfal party hangfal hangfal teszt JBL teszt Bluetooth hangszóró teszt JBL hangfal teszt JBL PartyBox teszt
Kis csapatunk nemrég ért haza a müncheni HIGH END show-ról, ahol sok esetben csak a hangsugárzó kábelek árából nagyon menő luxusautót hozhatnánk ki a szalonból, így nyilván sokan teljesen hülyének néznének minket azért, hogy szinte gyerekes kíváncsiság és öröm töltött el bennünket az új JBL PartyBox-ok tesztelése miatt. Pedig így van, egyszerűen imádjuk ezeket a buli generátorokat, és az új széria tartogat néhány finomságot.
Egy újabb szint
A JBL konyhájában valószínűleg 0-24-ben forr valami abban a bizonyos üstben, de minden fogáshoz éppen csak annyi fűszert raknak, hogy sose legyen túl sok, de elég legyen ahhoz, hogy a legjobbak legyenek a piacon és persze mindig marad tartalék ötlet a következőhöz.
Hogy az eddigi típus számokat miért egészítette ki vagy váltotta le egy frappáns név, mint az Ultimate, vagy alanyunk esetében a Club, arra még nem találtunk pontos magyarázatot, de nekünk a marketing osztályok gondolatai kifürkészhetetlenek, de az biztos, hogy semmiféle technikai utalás nem áll a háttérben.
Az új PartyBox Club 120-as néhány apróságnak tűnő eltéréstől eltekintve megszólalásig hasonlít az elődjére, de közelebbről megnézve azért akadnak különbségek. Az egyik legszembetűnőbb természetesen az új generációs JBL-eken megtalálható frissített logó és maga a hangszóró rács is más struktúrájú lett. A hangszóró alapvető méretei szinte semmit sem változtak, sőt, néhány mm-el az újonc még sugorodott is, de ez annak is betudható, hogy a JBL valamiért úgy döntött, hogy a PartyBox 110-essel ellentétben, ez a modellt álló hangszórónak álmodták meg.
Erre több ponton is találunk utalást, pl. az oldalakról eltűntek azok a narancssárga bakok, amivel bármerre elfektetve is nyugodtan használhattuk, valamint a két magas sugárzó is felülre került és sajnos a szintén jópofa megvilágításuk is a múlté. Hogy ennek tényleg volt valami technikai oka, vagy csak spórolni kellett valahol, sajnos nem tudjuk meg, de nekünk sokkal jobban bejött az előző variáció e tekintetben.
Ha már hangszóró, igazából ugyanaz a hangszórókészlet került a PartyBox Club 120-ba mint az elődben volt (2 db 133 mm-es mélyközép- és 2 db 57 mm-es magassugárzó), a 160 W-ot pumpáló digitális erősítő szintén ugyanaz, de a reflexnyílás újra hangolásával valahogy sikerült 5 Hz-el alacsonyabbra vinni a mélyeket és JBL Xtreme 4-nél is megismert mesterséges intelligencia bevetésével a PartyBox Club 120 a maximum hangerőben is túlszárnyalja elődjét.
A külsőségekhez visszatérve, ahogy az lenni szokott, itt is leginkább a hangszóró tetején és a hátulján vannak a lényegi eltérések. A sima "belemarkolós" fogantyút leváltotta egy nagyon finom kattanásokkal nyíló és záródó alkalmatosság mely elé vagy mögé is be tudjuk rakni a tabletet vagy telefont. Ugyanitt kiegészültek a kezelőszervek három effektgombbal, melyek beállításit a PartyBox applikációban ízlés szerint szabható személyre, akinek erre van persze igénye, bár ez rend szerint "hidratáltság" függő szokott lenni.
Előtte a szintén Xtreme 4-ből ismert gombsor található a zseniális Auracast lehetőséggel, ami ugye arra szolgál, hogy szinte végtelen mennyiségű szintén Auracast hangszóróval kapcsolhassuk össze a Club 120-ast mellőzve az ún. Master-Slave felállást. Ugyanezen okból tűnt a hátsó csatlakozó terminálból a TWS (true wireless stereo) gombja is, bár ugyanitt szerencsére a gitár és mikrofon aljzatot is újra gondolták és már 2 mikrofonnal lehet megegyező feltételekkel karaokézni ha nincs gitáros a láthatáron.
És akkor jöjjön itt is a nagy durranás! A JBL mostanra az összes új modelljében cserélhető akkumulátort használ, de itt az Xtreme 4-gyel ellentétben semmiféle szerszámra nem lesz szükségünk, hanem egyszerűen lehajtjuk, a fedelet kivesszük az akksit, be a másikat és ennyi volt. Érdekes, hogy az Xtreme-hez képest hatalmas PartyBox kb. ugyanazt az akkut használja, de tény, hogy a gyári adtatok alapján a Club 120 is kb. 12 óra üzemidőre képes, ahogy amúgy az előd PartyBox 110-es is. Sajnos továbbra sincs semmi infónk ezeknek az akkuknak beszerzéséről vagy árakról, de remélhetőleg ez hamarosan publikussá válik majd.
Az új JBL PartyBox Club 120 tehát látszólag sokkal inkább a külsőben és a praktikumban, használhatóságban fejlődött a legnagyobbat, de ami minket sokkal jobban érdekelt, hogy az az 5 Hz mínusz, az AI jelenléte és az elméleti hangminőség javulás ígéretéből a füleink milyen konzekvenciákat vonnak majd le.
Működés közben
A PartyBox Club 120-at az elődökhöz hasonlóan hangszóró tartó konzolra vagy állványra is lehet rakni az alján található lyuk segítségével, de ezzel a lehetőséggel nem tudtunk élni így maradt a klasszikus szobai és kültéri hangoskodás. A forráskészélékekkel való párosítás JBL-esen egyszerűen egy gyorsan működött, de itt feltétlenül ajánlanánk a PartyBox applikációt mielőtt használatba vesszük. Ezen belül a Club 120 minden tudása elérhető és teljes mértékben az ízlésünk szerint alakíthatjuk a fényjátékot, a hangszíneket és a dj effekteket. Külön imádtuk az 5 sávos EQ-t, ami pl. az előd PartyBox 110-es esetében egy szoftverfrissítés után is csak 3 sávot kapunk, ami sokat számít a hangzásban.
Jó néhány napos bejáratás után csaptunk bele a lecsóba, és ami azt illeti, ismét kalapemelés jár a JBL-nek!
PartyBox ide vagy oda, az első napokban akusztikus zenei kedvünkben voltunk és minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy imádtuk. Teljesen mindegy hogy Norah Jones, Gregory Porter, vagy éppen Chris Botti albumjait pörgettük, nagyon élvezhető produkciót nyújtott ez a kis bulihuligán, bár ilyen tapasztaltunk nemrég a PartyBox 710 és a PartyBox Ultimate esetében is volt. Az énekhangok és a hangszerek testessége és ereje teljességgel elfeledtette velünk, hogy milyen hangszóróból is érkeztek, talán olykor az alap fokozaton is túlzó basszusok váltak zavaróvá, de ezeket az EQ-ban is meg regulázhattuk, illetve egy nagyobb szivacsot a reflex nyílásba tömve is hatékony megoldást kaptunk, persze ez kizárólag a hangszeres zenék esetében volt értelmesnek tűnő húzás.
Mivel az erő is az egyik legnagyobb erény a tarsolyban, tovább már mi sem bírtuk a finomkodást és kicsit feljebb kapcsoltunk egy kis elektronikus és hip-hop stílus irányba, ahol már nem kellett tartani a túlzó basszusoktól. Itt már az Argentina Progressive House kedvenceink, mint Mariano Mellino, Nicolas Rada vagy az örök loboncos Hernan Cattaneo, voltak segítségünkre és durrantottak oda aljasan mély basszusaikkal és vittek el minket magukkal a zseniálisan felépített szettjeikkel. Itt poénból és persze a teszt hitelessége miatt is végig próbáltuk a fényshow minden elemét és a DJ effekteket is, de azon felül, hogy tökéletesen működtek és parádés műsort tudtak varázsolni, mégis bele kellett nyugodnunk a ténybe, hogy mi már nem ez generáció vagyunk, és nekünk sokkal menőbb, amikor szép fekete a PartyBox Club 120 és abból szól döbbenetes erővel a zene, mindenféle tapsolás, kiabálás vagy szkreccs effekt nélkül.
A sötét basszusok rejtélyes ösvényén tovább haladva Kryptic Minds vagy éppen a hazai "Bass Istenségek" Cadik és Zosha beteg bútorrengetésén is élvezkedtünk jó pár órán át, ahol persze a már bőven az első fokozaton volt a "bass boost", így aztán tényleg nem volt hiányunk a morajló és dübörgő mélyekben. A hatékony EQ és mesterséges AI párosával soha egy pillanatig sem éreztük, hogy a mélyek el tudták volna nyomi a frekvencia tartomány többi részét, sőt, tökéletes egységben maradt minden hang szinte terheléstől függetlenül.
A PartyBox Club 120 inkább akkor kezdett kifogyni a lendületből, amikor kivittük a szabad ég alá, bár ott sem vallott szégyent egy percre sem, de ekkor már éreztette a fizikai méretek korlátait. Amennyiben inkább a szabad levegőn akarjuk megörvendeztetni a haverokat úgy inkább a PartyBox Stage 320-as fedőnevű nagytesót javasoljuk, akit szintén ezekben a pillanatokban nyúzunk (beszámoló hamarosan), de ha csak finomabb háttérzenét akarunk prezentálni, úgy tökéletes társ lehet aktuális vendégünk is.
A szobába visszatérve még alaposan megkínáltuk néhány öröm Drum and Bass (Little Girl - Rafau Etamski, Shine Like The Sun - Nu: Logic Remix), vagy Hip-Hop (Creatures Of Habit - The Itch, Cypress Hill - Dr Greenthumb stb.) kedvencünkkel, és persze némi Metallica, Korn, Sytem of a Down és Limp Bizkit sem maradhatott ki a sorból. A végén azon kívül, hogy elégedett vigyorral élvezkedtünk, sem megizzasztani nem tudtuk a PartyBox Club 120-at, sem különösebb fogást nem találtunk rajta. Az új 5.3-as Bluetooth tökéletes kapcsolatot biztosított és lényegesen megnőtt a hatótávja is, és a kb. 12 órás akkumulátor játék időt is teljesen hitelesnek éreztük, amin persze csökkenteni és növelni is bőségesen lehet hangerőtől és a fények intenzitásától függően.
Tesztünk végén ismét teljes elégedettséggel csomagoltuk vissza a legújabb PartyBox-ot a kartonjába, és nyugtáztuk, hogy imádjuk a JBL jól felépített stratégiáját és újításait, bár néhány módosítással nem feltétlenül értettünk egyet.
Összegzés
A JBL-nek hatalmasat kellene hibáznia ahhoz, hogy a PartyBox család ne maradjon közönség kedvenc, de erre nem sok esélyt látunk. Ezzel szemben mindig meg tudnak lepni pár nagyon okos újítással akár a külsőt, akár a praktikumot nézzük, és ami a legfontosabb, minden alkalommal kapunk egy kis pluszt az erőben és a hangminőségben is. Kell ennél több? Persze, hogy kell, de azt majd a következő modellnél kapjuk meg, ebben biztosak vagyunk.