Indiana Line DJ 310 hangfal teszt
2023. március 16., csütörtök, 18:30
IndianaLine audio hifi hangfal Indiana Line hangfal teszt hifi hangfal hifi hangfal teszt Indiana Line hangfal Indiana Line hangfal teszt
Az Indiana Line két Tesi hangfalával sikerült eddig megismerkednünk és barátságot kötnünk. Ezen felbátorodva elindulhatnánk a magasabb Diva, vagy az alacsonyabb árfekvésű Nota család irányába, mi viszont egy merész kanyarral a DJ széria két tagja közül a termetesebbet vettük terítékre, mert kíváncsiak voltunk, hogy ezek az olaszok mit is értenek a kétbetűs elnevezésen és a dögös, retró külsőn.
DJ olasz módra
Az Indiana Line DJ sorozata mindössze két tagot számlál, és mindkettő termetes állványos hangfal. A kisebbik, azóta változtatáson át nem esett, ebből adódóan sikeres DJ 308-cal annak idején megismerkedtünk, tehát nem maradt más nekünk, mint a DJ 310, ami miatt egyáltalán nem bánkódtunk.
Az Indiana Line is alapvetően a retró divatot meglovagolva alkotta meg ezt a dobozt, amivel egyenesen a nyolcvanas évekre próbáltak utalni, ami első benyomásra sikerült is nekik. Állításuk szerint a külső ellenére a mai zene megfelelő prezentálása volt a tervezők szeme előtt, tehát lendületes, dinamikus és részletes hangképet próbáltak alkotni a DJ 310 által.
Amint levesszük a védőszövetet egy olyan megoldással, pontosabban elrendezéssel találkozunk, ami valóban visszarepít minket az újhullám korszakába, továbbá a jelenbe is, hiszen más gyártótól is találkoztunk már hasonló felépítésű hangfallal, ami alapvetően nem tekinthető problémának, főleg annak a tudatában, hogy ez sem egy friss termék a cég palettáján.
A termetes doboz oldallapjai egymással párhuzamosak, a bevonatuk fekete kőris, az pedig, hogy az előlapon sok szabad felületet nem hagytak, elsősorban a 275 mm-es mélysugárzónak köszönhető, amit két jókora reflexnyílás is támogat. A megoldást az Indiana Line azért választotta, hogy a hangfal hatalmas levegőtömeget tudjon megmozgatni, továbbá az elhelyezése is könnyű legyen, ezáltal tánc vagy edzőtermekbe is szívesen ajánlják. Mindezek mellett erőteljes megszólalást és valóban érezhető basszustartományt ígérnek, amit olvasva egyértelművé válik, honnan is jöhetett a DJ elnevezés. A reflexnyílások peremei szépen le vannak kerekítve, átmérőjük megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy a belül keletkezett levegőmennyiséget szépen eloszlatva, de azért határozottan pumpálják ki.
A mélysugárzó fölé helyezték el a 135 mm-es középsugárzót, mindkettő membránjának anyaga polipropilén és gumiperemet kaptak, így lehetőségük van a hosszú kimozdulásra.
A 26 mm-es, neodímium mágneses szövet dómot egy úgynevezett DomHorn fémlapba integrálták, és elég közel helyezték a középsugárzóhoz. Radiális hátsó kamrát alkalmaztak, ami az elülső hullámvezetővel karöltve stabil poláris diszperziót és jelentős hatékonyságot nyújt. Mindezekhez jön még a kategóriájában remeknek tekinthető keresztváltó, valamint az aranyozott szimpla bemenet, amit a hátlap alsó részébe helyeztek el.
Az Indiana Line a DJ 310-hez a 94 dB-es, tehát roppant magas érzékenység miatt elegendőnek tartja, ha csupán 30 wattos az erősítőnk. Mint minden modell a cég palettáján ez is 100%-os poliészterrel van kibélelve, a doboztest alapanyaga MDF.
Hiába az ajánlott kis teljesítmény, mi nem mondtunk le Parasound és Rotel erősítőinkről, ahogyan a csöves kimenetű CD-lejátszónkról és QED és VIABLUE kábeleinkről sem. Mivel állványos hangdobozról van szó, roppant nehéz márvány állványunk adta az alapot, amit a megszokott helyén hagytunk, majd természetesen a gyártó ígéretét ellenőrizandő, becipeltük a hátsó falhoz, majd a sarokba is.
Könnyen meglepetés érhet minket
Az Indiana Line DJ 310 csalóka hangdoboz minden tekintetben. Nézzük először a külső jegyeit! Egy hatalmas teremtmény, amit telepakoltak hangszórókkal, mélysugárzónak pedig volt merszük egy majdnem 30 centimétereset az előlapba szerelni, amit két jókora reflexnyílás segít. Ehhez jön még a szerénynek mondható külső, az egyszerűnek titulálható, de a kategóriájában mindenképpen helytálló anyagok, valamint a gyártó véleményezése, miszerint a modern zenék rajongóinak kedvez a hangdoboz, és akár edzőtermekben is használható, többek között a könnyű elhelyezésének köszönhetően. Az utóbbival egyetértünk, hiszen nem csupán márvány állványunkon érezte jól magát, hanem szimplán a padlószőnyegen is, polcra meg csak azért nem helyeztük el, mert egyszerűen nem volt kéznél akkora polcunk, ahol ez a termetes hangdoboz elfért volna.
Azt ugyan nem próbáltuk ki, hogy egy tánc- vagy edzőtermet meg tud-e tölteni zenével, de 30 m2 meg sem kottyant neki, tehát ez bőven benne van a pakliban. Azt viszont nem tudtuk a meghallgatás során eldönteni, hogy mit is jelent az "előadásával a mai zenét hivatott prezentálni" Bár őszintén megvalljuk, nem igazán tudjuk, hogy Olaszországban ez mit jelent, de a tapasztalataink alapján egy kicsit mást, mint számunkra. Találkoztunk már az elmúlt időszakban a retró stílusjegyeket felidéző hangdobozokkal, amelyek között volt ritka dögös, és egyszerűen zenei is, viszont ettől a kategóriától mást vártunk el, mint amit hallottunk. Azt gondoltuk, hogy egyszerűen le fog minket teríteni a mélyáradat, az árából adódóan pedig kissé nyers, forszírozott közép- és magastartományt kapunk mellé. Egyáltalán nem ez történt!
Az Indiana Line DJ 310 bár hatalmas energiával bír, a tartalékai kifogyhatatlanok, mégis betart minden arányt, és fiatalosan, frissen, szellősen muzsikált, abszolút felborítva minden elképzelésünket. Könnyedén bánt a hangjegyekkel, mellé a kategóriáján túlmutató színpadkép és megfogottság társult, és nem csupán érzékelhető, hanem végig hallható muzikalitás. Azok, akik elsöprő basszust várnak el, először csalódni is fognak, hiszen ez a hangfal elsősorban nem arra gyúrt méretes membránjával, az inkább a tartalékok miatt lett felhasználva. Természetesen a hangerő növelésével és némi gépdob bevetésével nagyot tudott pumpálni a testünkbe, tehát valóban képes igazi talpalávalóval lekenyerezni minket, amelyek közül elsősorban az elektronikus zenék kedvelői fogják elégedetten végig nyalni a szájukat, a torzított gitárok és a dübörgés egy kicsit távol áll tőle. Olaszországban ezek szerint nem lenne divatos a metál és a kemény rock?
Valószínű, hogy szeretik ők is, de nem ezen a hangfalon. Elboldogult vele, de egyszerűen kulturáltabb, aprólékosabb ahhoz, hogy egyszerű, akár összetettebb gitárorgiával foglalkozzon. Sokkal jobban feküdt neki Paco de Lucia vagy Eric Clapton, ahol a virtuozitást lazán le tudta követni, és még az érzelmeket is élményszámba menően tudta prezentálni. Miután elkövettük a hibát, hogy a külső és az ár alapján ítélkeztünk, elkezdtünk rajta minőségi zenéket hallgatni, és azt tapasztaltuk, hogy a szerény külső nagyon is jó hangszórókat és ügyes mérnöki munkát takar, ami nem feltétlenül arra szolgál ebben az esetben, hogy a nálunk vendégeskedő gyengébbik nem szoknyáját felhajtsa a légáramlatával, hanem nagyon kellemes zenehallgatásra.
A középtartomány uralkodott a dalokban, ráadásul nagyon tisztán, zökkenőmentesen vette az akadályokat, amit most sem voltunk restek elé gördíteni. Még King Crimson agyafúrt megoldásainak lekövetése sem okozott a számára problémát, és az ELP koncertjénél is csak némi őserőt hiányoltunk a dobokból és a billentyűsökből, ezeken kívül minden teljesen rendben volt. Sheryl Crow semmi kihívást nem jelentett számára, maximum a ló patáinak lenyomata volt kevésbé mélyebb az elvártaknál, de a gitárosok rendkívül tisztán szólaltak meg, szépen elkülönültek egymástól, az énekhang pedig beterített minket. A nagybőgőnél azért már szobahangerőn is életre kelt a basszus, de egyáltalán nem tolakodott, a későbbiekben, amikor hátrébb húzódott a dalban, maga a tartomány sem nyomult, tudta hol a határ, nem borult fel az egyensúly.
Jazzen remekül érezte magát, a dobos díszítéseiből is csak némi bizonytalanság hiányzott szobahangerőn, ami plusz energialökettel máris helyreállt, tehát a méretes membrán feléledéséhez a nagyon magas érzékenység ellenére szükség van a teljesítményre. A gyártó állítja, hogy akár 30 W is elég a DJ 310 meghajtásához, ami egyébként valós. de akkor az élvezeti faktorból jócskán le fogunk kanyarítani, tehát minimum duplázzuk meg azt, hogy megtudjuk, mire is képes ez a hangdoboz valójában. Rejtett tartalékait még így sem sikerült teljesen kiaknáznunk, hiszen a mi szobánkban érezhetően még bőven maradt benne kiadnivaló, viszont az pozitívum, hogy bár nem kapunk teljes tartományt így, mégis remek, élvezetes percek szerzésére volt alkalmas.
A lendülete, frissessége, könnyedsége és lelkesedése a kategóriáját kimerítette, és a fizikumával továbbra is szöges ellentétben állt. Egy szunnyadó óriás lenne ezek alapján a DJ 310? Talán annak is titulálhatjuk, hiszen szunnyadó, ebben az esetben halkabb állapotban is éreztette a jelenlétét és kellemes volt vele minden perc vagy stílus, de a finomságok és pontosság mellé az igazi energialöketet akkor kaptuk meg, amikor rendesen feltekertük a hangerőt. Nos, ekkor az óriás már nem aludt többé! Nem vált tolakodóvá sem, tehát nem agresszív fajtával volt szerencsére dolgunk, lomha sem lett, csak felállt betonbiztos, tölgyfára emlékeztető lábaira, amelyek olyan biztonságot adtak neki, amelyek kőkemény, egyértelmű basszusban nyilvánultak meg. Azt sajnáljuk, hogy ebből átlag hangerőn relatíve keveset kaptunk, bár a szemünket becsukva nem igazán ért minket csalódás. Többet vártunk, de így is elégedettek voltunk a meghallgatás végére, ami továbbra is érdekes konklúziót eredményezett.
Összefoglalás, végszó
Az Indiana Line DJ 310 a nevével és külsejével ellentétben nem egy elnagyolt és diszkós darab, hanem igenis a minőségre és a kellemes zenehallgatásra törekedett a gyártója. Mindene meg van ahhoz, hogy leterítsen minket, de nem kérkedett az adottságaival. Tisztában volt ugyan velük, de nem használta fel azokat, csak ha a hangulatunk, a rendelkezésünkre álló tér vagy a zene megkívánta. Ezek maximális kihasználásához kell teljesítmény is, tehát az ajánlásban szereplő 30-at felejtsük el, legalább 50-60 wattal kínáljuk meg, és akkor nagyon könnyen a barátunk lesz. Aprólékos, tiszta, pontos az előadása, a terhelhetőséget nem csak bírja, hanem a legtöbbször igényli is. Annak, aki a külseje alapján mást vár el, és a kizárólagos zenehallgatás mellett nézelődni is szeret, azt ajánljuk, hogy hagyja a dobozon a védőszövetet, akkor csalódás nem érheti.