Focal Vestia N°1 állványos hangfal teszt

2023. március 28., kedd, 21:15

Focal audio hifi hangfal hifi hangfal Focal hangfal Focal Vestia hangfal teszt Focal teszt Focal hangfal teszt hifi hangfal teszt Focal Vestia hangfal Focal Vestia hangfal teszt

Franciaország tulajdonképpen egyeduralkodó hangfalgyártó specialistája bemutatta legújabb, Vestia elnevezésű hangdoboz családját, ami audiofil hangzással kecsegtet minket, megfizethető áron. A komplett házimozi kiépítésére is alkalmas családból mi először a legkisebb, és egyetlen állványos modellt, a Vestia N°1-et emeltük ki most, hogy megtudjuk, sztereó zenehallgatás terén mire képes!

Egy állványos hangfal az otthon melegébe

A Focal a 8 éve bemutatott Aria és 4 éve debütált Chora közé ékelte be legújabb Vestia elnevezésű, öt darabot számláló családját, amit tekinthetünk a Chora át vagy tovább gondolt változatának is. Vesta a családi tűzhely, az otthon és a család istennője volt a római mitológiában, a görög mitológia Hesztia istennőjének megfelelője. A kettő összevonásából létrejött elnevezésből kiindulva arra következtetünk, hogy a Focal végleg elhagyja a rájuk, főleg ebben a kategóriában jellemző enyhén perfekcionista, kevesek számára kihegyezett hangzását, és inkább az egész család igényeit próbálja kielégíteni. Ehhez hozzátartozik a melegség, zeneiség és hosszú távon való hallgathatóság, valamint a megfelelő megjelenés is. Kezdjük az utóbbival!

A Focal, amelyet a francia kormány az "Élő Örökség" vállalatként ismert el, nem nézhet ki akárhogyan, és szerintünk a célkitűzés most is sikerült. A saját műhelyeiben kifejlesztett és gyártott Vestia termékcsalád a hangfalépítés klasszikus iskoláját vette alapul, tehát az arányokat nem tolták túl, nincsenek felesleges, sallangos megoldások, viszont a külső jegyek már összhangban kellenek, hogy legyenek a zenei reprodukcióval, így a dizájn tekintetében is oda tették magukat. Persze, a csúcsot képviselő Utopia dobozok ritka, egyéni formavilága nem köszön vissza, de erről nem is álmodoztunk, apró, stílusos finomításokról viszont igen, amiket meg is kaptunk.

A Vestia N°1 egy kétutas, basszreflex rendszerű állványos hangfal, aminek az MDF alapanyagú oldallapjai egymással párhuzamosak, a megmunkálás pedig hozza azt, amit a kategóriájától és a cégtől elvárunk. Az oldalsó panelekhez fekete magasfényű, sötét fa vagy világos faburkolat, a frontoldalhoz, valamint az alsó, felső és hátsó részhez is fekete vagy fehér bőrhatás társul, amelyek által klasszikus, de akár skandináv jellegű lakberendezéshez is kiválaszthatjuk a számunkra megfelelőt. A Focal ezúttal nem csak a hangszórót körül ölelő védőszövetet alkalmazta, hanem az egész előlapot teljesen eltakarót. A keret stabil, a rögzítés mágneses, az anyag amennyire lehetséges, akusztikailag semleges, ennek ellenére jobb levenni, mert alatta elég kívánatos a felhozatal.

A mélyközépsugárzó 165 mm-es, benne a Chora sorozat számára kifejlesztett, Slatefiber fantázianevű, újrahasznosított szénszálakból készült membránnal. A mérnökök továbbfejlesztették az alap konstrukciót annak az érdekében, hogy még jobb teljesítményt nyújtson, és adaptálják a stúdiómonitorokhoz (Alpha Evo) és az autóba szerelhető készletekhez (Slatefiber line). Tudjuk jól, hogy a számukra ezek mindig is fontosak voltak, elég csak azt megemlítenünk, hogy az autós kollekcióban szintén létezik Utopia sorozat. Amennyiben már a négykerekűeknél tartunk, akkor áttérhetünk az innovatív 25 mm-es "M" szabású, inverz TAM magassugárzóra, ami alumínium és magnézium ötvözete, és eredetileg az autós kollekció számára kifejlesztett exkluzív modell átdolgozott változata, ami most először jelenik meg a cég otthoni használatra szánt termékében, és uretán hullámvezetőt is kapott ovális alakban, ami a vízszintes szóráson javít.

A Focal általában a frontoldali reflexnyílást preferálja, amit most is megtalálunk, viszont gondoltak egyet, kicsit szűkebbre szabták az átmérőjét, a peremét határozottabban vágták le, így belenézve látható, hogy a hátlapra is jutott bőségesen a csillapítóanyagból. Ennek a megoldásnak hála megnőtt a hangok terjedése, továbbá a mélyszekciót is sikerült stabilabbá és erősebbé tenni. A Vestia N°1 elhelyezésével így lehet, hogy kicsit óvatosabban kell bánnunk, amire segítségünkre lehet a sorozathoz tervezett, saját döntött állvány is, de mi maradtunk a jól bevált márvány darabunknál. Igaz, hogy a súlyából adódóan nehezebb dolgunk volt, de a kíváncsiságunkat kielégítette, a feladatát továbbra is jól ellátta. Ahogyan a Parasound erősítő párosunk, Denon integrált sztereó erősítőnk, csöves kimenetű CD-lejátszónk és QED kábeleink is, amelyeket a hangdoboz hátulján lévő szimpla bemenetekbe dugtuk be. Ezek aranyozottak, és masszív műanyagburkolatot kaptak, úgy "focalosan" felfelé ívelnek, az egészet egy döntött mélyedésbe helyezték. A bemenetek teflonszigetelésének és masszív aranyozásának elhagyásán nincs mit csodálkoznunk, még a magasabb körökben is inkább a bórt használja a Focal, amit egyszerűen jobbnak talált az átlagosnál, így is adva egy plusz löketet a márka egyéni és elismert stílusához.

A Focal a régi utat sikeresen újragondolta

A Focal termékeit még a JMlab korszakból ismerhetjük, amikor is a cég még elég kevés figyelmet fordított a külsőre, bár a nyolcvanas, kilencvenes években egyik gyártó sem, mégis könnyedén meg lehetett egymás termékeit különböztetni a másiktól. A Focalnál az Utopia bevezetésénél volt egy törés, mert olyan sorozatot sikerült gyártaniuk, ami ugyan még egy kicsit mindig darabosnak volt tekinthető, de számos innovációt nyújtott, még a hangszóróvédő szövetet is falapokra cserélték, döntött frontoldalával a pontsugárzást célozta meg, tehát az egyediségük már akkor, a kilencvenes évek végén kezdte felütni a fejét. Aztán az alacsonyabb, inkább megfizethetőbb kategóriásnak mondható, ám továbbra is megbízható minőségű családoknál is szépen előjöttek az egyéni gondolatok, ráadásul a trend is megkövetelte a változtatást.

Ugyanez vonatkozik a hangzásra is. Míg a JMlab elsősorban kihegyezett, nagyon precíz és a részletek kibontására törekvő, hatalmas teret rajzoló és könnyed hangképére helyezte a hangsúlyt, úgy a márkanév változtatásával - először Focal-JMlab - az előadást is sikerült univerzálisabbá, többek által befogadhatóbbá, szerethetőbbé tenni, mindezt a beugró szériájuknál is. Nem is igazán létezik erre jobb példa, mint a Chorus sorozat tagjai, amelyek változatlanul maradtak meg a repertoárban, pedig a születésük óta már számtalan év eltelt, és jöttek létre újabb és újabb hangfalcsaládok, bármelyik szegmenset is nézzük meg. A négy éve megismert Chora sorozat tagjainál fedezhettük fel először igazán, hogy a Focal a megfizethető kategóriában is képes öblös, pontos és ütős mélyhangokra, és a hangkép összekovácsolására. Ezt az utat folytatják most, csak még határozottabban, összefogottabban, megbízhatóbban és, bár sokan nem szeretik ezt a kifejezést, zeneibben.

Az már az első percekben feltűnt, hogy a gyárilag megadott specifikációval ellentétben a legkisebb Vestia nagyon pazar közép- és remek mélytartománnyal rendelkezik. De hová tűnt a Focal névjegyének számító, szinte sziporkázó és vesébe látó magastartomány,a, a hatalmas tér, a légiesség, a könnyed, de minden részletre kiterjedő hangzás? Mindenkit megnyugtatunk, hiszen a felsoroltak megmaradtak, csak lényegesen átalakultak, méghozzá előnyükre, így a márka hívei nem maradtak parlagon, a tőlük eddig idegenkedő zenehallgatók ugyanakkor kellő bátorítást kaphatnak. Az autós szegmensből átemelt magassugárzó rendkívül jól eltalált darab, és itt működik is, pontosabban itt is működik. Korábban találkoztunk már olyan gyártóval, akik kizárólag autóhifi tervezéssel foglalkoztak, majd belekóstoltak az otthoni hifi építésébe, de nem sok sikert értek el. A Focal esetében, mint azt már említettük is, mindkét területnek jelentős múltja van, ami alapján csak ki kellett választani azt a típust, ami nem csak autóba, hanem dobozba zárva is brillírozik, és láss csodát, nekik sikerült is!

Érdekes módon, a magassugárzó annak ellenére, hogy nagyon komoly terhelhetőséggel bír, nem akart gátat szabni vagy bármiben korlátozni a Slatefiber mélyközépsugárzó munkáját, hanem oda állt mellé, és ketten együtt rajzoltak egy olyan két, egymással párhuzamos vonalat, ami végig stabil maradt. Ez olyan, mint egy jó házasság, szimbiózis kell hozzá, itt pedig meg van. Akusztikus és jazzrockkal indítottunk, és egyből melegség öntött el minket, mert ez a Focal bátran, határozottan és karizmatikus jelleggel állt a zene reprodukálásához, a fő szempont az összjátékon volt. Ezt az utóbbi időben elég sok hangfal esetében leírtuk már, és fenn is tartjuk a véleményünket, ahogyan azt is, hogy mindegyiküknek sikerült megőriznie a sajátosságát. A természetes, dinamikus, gördülékeny jelző is gyakran "papírra" került általunk, ezek szerint ez a jelenlegi irányvonal, nem csak ebben a kategóriában. Amennyiben belegondolunk, ezek kizárólag pozitívumok, tehát ember legyen a talpán, aki most akar hangfalat vásárolni. Mi az, ami a jelen írásunkban szereplő Focal irányába billentheti a mérleg nyelvét? Magunkat fogjuk újfent ismételni, de jobb szót nem találtunk, mint azt, hogy összhang.

A Vestia N°1 roppant magabiztos és céltudatos, kategóriájának minden hiányosságát sikeresen levetkőzte. A felhasznált anyagok egyéniek, az arányok jól eltaláltak, a belsőre is ugyanannyi figyelmet fordítottak, mint a külsőre, tehát a mérnökök jó formában voltak, amikor ezt a hangdobozt tervezték, a végeredmény magáért beszél. A Slatefiber membrános mélyközépsugárzó már a Chora hangdobozokban is nagyon jól szerepelt, és úgy látszik, hogy némi plusz odafigyeléssel ezt a szintet sikerült magasabbra emelniük. Igazi teste volt a közép és alsó tartománynak, amit a frontoldali reflexnyílás szépen terített szét a levegőben, és a kategóriában nem feltétlenül elvárt pontossággal is találkoztunk. Töményebb zenéknél volt némi hiányérzetünk a magasszekcióban, de maximum a korábban tesztelt Focalok hangjának ismeretében. Nekünk azok is nagyon tetszettek, de így, hogy ez a tartomány már nem emelkedett ki a többi közül, egyszerűen csapatjátékosként viselkedett, bizony jobban fekszik az emberi fülnek, tehát egyértelműen előrelépésről beszélhetünk. Ugyanez mondható el a basszusról is, ami jelentősen megnőtt, viszont maradt a tágas középtartomány, ami gond nélkül levált a dobozokról, izgalmas, testes és kellő kontúrral megáldott hangszereket és énekeseket rajzolt nekünk.

A Dire Straits úgy zenélt, hogy még azon kevés emberek is el tudtak időzni a Focal előadása alatt, akiknek nem tartozik a favoritjaik közé a legendás zenekar. Knopfler húrjainak fémessége nem tűnt el, de nem is esett túlzásba, énekhangja reszelős maradt, de nem volt túl közel a mikrofonhoz, a zenekar összhangját tanítani lehetne. A doboz érzékenységének köszönhetően már alacsony hangerőn is izgalmas előadásban volt részünk, ami természetesen szobahangerőn tudott igazán kiteljesedni. Parasound erősítőnk révén bőven kiszolgáltuk, viszont annak csatornánkénti 100 wattjára szinte soha nem volt szükségünk, ezért az olyan készülékbirtokosoknak, akiknek csak ennek a fele áll a rendelkezésére, sem kell megijedniük.

Sam Browne esetében a női énekhang ritmikája mellett a tisztaságára és bravúrjaira is kellő figyelem jutott, de ugyanezt mondhatjuk el George Michaelre is, hiába volt az jazzes vagy szimfonikus jellegű. Apropó jazz! A Vestia N°1 igazán remekelt ezen a műfajon, ami lehetett instrumentális is, azon belül játszhatott nekünk trió, de szólózongora is. A Focal természetes, játékos maradt, úgy tudott lekötni, hogy keresgéltük a hibáit, de említésre méltót nem találtunk, a dalok, albumok jöttek egymás után, tehát magával tudott ragadni annak ellenére, hogy igazán kiemelkedőt sem produkált. Igen, ilyen az, amikor úgy terveznek, majd építenek meg egy hangfalat, hogy annak a hallgatása közben ne a hibákat keressük, és nem is az érdemeket, egyszerűen, szimplán jó legyen hallgatni, és ez ebben az esetben sikerült is.

Még az ELP Karn Evil-je sem tudott rajta kifogni, pont ellenkezőleg! A zenekar zongorajátéka remekül jött át, a ritmika példás volt, a hangszerelési és előadási bravúrok is magukkal tudtak ragadni, semmi nem volt képes elterelni a figyelmünket a zene egészéről. Paganini kellően szédelgett, azonban a pontosságából nem veszített, és olyan minőségi szintet ütött meg, ami kiemelkedő példája ennek a kategóriának. Végezetül a nagyzenekarok rajongóinak is eláruljuk, hogy ezt a hangfalat 30 m2-ig nem kell félteni attól, hogy erőlködnie kellene, nekünk pedig csalódást okozna, hiszen elegendő mennyiségű levegőt mozgat meg ahhoz, hogy zene eme komoly szegmensét is igazi élvezeti szintre emelje.

Összefoglalás, végszó

A Focal Vestia N°1 nem szakított a cégre jellemző hagyományokkal, egyszerűen tovább fejlesztette azokat. Ennek eredménye az, hogy a korábbi Focal rajongókat továbbra is kényezteti, az eddig bátortalanokat pedig arra buzdítja, hogy ismerkedjenek meg vele, mert a tervezők nem akartak semmit a véletlenre bízni. Új sorozatuk egyetlen állványos hangdoboza továbbra is lehet a tér és a részletek bajnoka a kategóriájában, a középtartománya kimagasló ezúttal is, azonban a továbbfejlesztett mélyközép hangszóró és az autós világból átemelt magassugárzó által sokkal szélesebb ízléssel megáldott zeneszeretőnek okozhat kellemes órákat. Jó ránézni, jó hallgatni, többet nem lehet elvárnunk egy olyan alkotástól, ami remekül teszi azt, ami a dolga. Ez jelen esetben a zene dinamikus, tiszta, erőteljes és gördülékeny előadása a kategóriája legfelsőbb szintjén.

1 2

Következő oldal >