Focal Sopra N°1 high end állványos hangfal teszt

2024. március 7., csütörtök, 19:55

Focal Sopra audio hifi hangfal high end hifi hangfal Focal hangfal hangfal teszt high end hangfal Focal hangfal teszt hifi hangfal teszt high end hangfal teszt

Pontosan hét éve debütált a Focal Sopra sorozata, hogy az akkor még futó Electra és Utopia széria között lévő űrt töltse be. Ez már bőven a high end kategória, ami azoknak készült, akik vágynak a francia cég csúcshangzására, azonban nem engedhetik meg maguknak az Utopiát. Jelen írásunk főszereplője a Focal Sopra N°1 állványos hangfal.

Amennyiben a Diablo Utopia sok lenne

A Focal Sopra N°1 Franciaországban, a Bourbon-Lancy-i asztalos műhelyben készült, ugyanazokkal a módszerekkel, mint az Utopia. A Diablo Utopia rokoni szálait le sem lehetne tagadni, de míg annak két hangszórójához tartozó két külön doboz elkülönítését meglehetősen látványosan oldották meg, addig a Sopra esetében ez kifinomultabb lett, még illesztések nyomát sem igazán találtuk. Az előlap a gamma szerkezet elvét használja, ráadásul 69 mm vastag MDF szendvics paneleket alkalmaztak, aminek sűrűsége adja meg a doboznak a szükséges tehetetlenséget. Belül oldalirányban nem alkalmaztak párhuzamos falakat, az alsó részen kis Helmholtz rezonátorok kerültek a függőleges irányú állóhullámok kompenzálására. A Sopra N°1-et a gyári állványával együtt is megvásárolhatjuk, ami egyértelműen hozzá lett tervezve. Az alapanyaga fa, aminek a felső része fémből, az alsó pedig üvegből készült, és a tüskéken keresztül a lehető legnagyobb terjedési sebességgel kapcsolódik a padlóhoz.

A Focal Sopra N°1 kétutas, basszreflex hangfal, a magassugárzója természetesen a tiszta berillium fordított dóm, aminek kifejlesztése két évet vett igénybe, és képes több mint öt oktávot (1000 Hz-40 000 Hz) lefedni. Azonos tömegű dómsugárzókkal összehasonlítva a berillium hétszer merevebb, mint a titán vagy az alumínium, amelyek alapvetően merevnek nevezhetőek.

A hang a berillium által háromszor gyorsabban terjed, mint a titánban, és két és félszer gyorsabban, mint az alumíniumban. Minél magasabb a frekvencia a spektrum tetején, annál jobb az impulzusválasz, és ezáltal a tranziensek és egyéb mikrorészletek jobb érzékelése. Sőt, a hangszóró frekvencia-görbéjének linearitása főként három ellentétes követelmény, a könnyűség, a merevség és a csillapítás függvénye.

Inkább csak érdekesség, de érdemes megjegyezni, hogy a berillium merevsége olyan nagy, hogy ez az egyetlen fém, ami képes megkarcolni az üveget. Ennek az anyagnak a használata azonban nem olyan egyszerű, hiszen a tudásának javához szinte végtelen hangerőre lenne szükség.

Ehhez alkotta meg a Focal az IHL (Infinite Horn Loading) rendszert, ami lehetővé teszi a berillium magassugárzó megfelelő alkalmazását, tiszteletben tartva a doboz relatív kompakt méretét, így a magassugárzó hátsó hulláma finoman és fokozatosan elnyelődik.

A hátulról érkező hang így egy csillapított kamrába került, mielőtt egy tölcséren keresztül elhagyja a dobozt, az egészet pedig egy ívelt hűtőrács védi. A kialakítás nemcsak a dinamikus tömörítést csökkenti, hanem javítja a magashangok tisztaságát is. Az egész magassugárzó modul fröccsöntött poliuretánból készült, ami a kiváló öncsillapító tulajdonságai és összetett formák kialakítására való képessége miatt lett kiválasztva.

A 165 mm-es mélyközép hangszóró is ismerős a Focal rajongóknak, hiszen "W" szendvicsszerkezetű, melynek alapja egy speciálisan kialakított hab, két üvegszál között. Ezt a szerkezetet úgy tervezték, hogy könnyű, merev és jó öncsillapító sugárzási pontot biztosítson. A Focalt mindig is érdekelték a mágneses áramkörök, amelyek a hangszóró alapvető dimenziói, hiszen a hangfal reprodukálásának pontossága és részletessége a mágneses mező stabilitásától függ.

A kifejlesztett és alkalmazott NIC (Neutral Inductance Circuit) technológia lehetővé teszi ennek a mágneses mezőnek a szabályozását, így sikerült korlátozniuk a torzítás hatásait, és nagy felbontást, valamint dinamikát biztosítani a hangzásnak. Egy másik saját szabvány is található itt a TMD (Tuned Mass Damper) technológia, ami optimalizálja a rezonanciát szabályozó felfüggesztést. Ez a megoldás csökkenti a torzítást és növeli a felbontást. A közeg szabályozását a hangszóró szilárd szerkezete és a membrán közötti felfüggesztés határozza meg, erre a megoldást a felhőkarcolók antiszeizmikus rendszereiben használt technikában találták meg, amit a versenyautókban is használnak.

Az összesen hatféle színvariánsban kapható Sopra N°1 valódi látványelem, bármelyiket válasszuk, a kidolgozás kifogástalan, és hiába a darabonkénti 18,5 kg-os tömeg, valamint a 279x425x396 mm-es méretek, mégis egy nagyon finom, kissé légies hangfalat tehetünk az állványunkra, ami minőségi WBT bemeneteket kínál hátul a csatlakozáshoz. A reflexnyílás ezek alatt található, vízszintes és elég keskeny, ezáltal határozottan képes a belülről kiáramló levegőt szétterjeszteni, ami a rengeteg csillapítóanyag között keletkezik. A modell alja bársonybevonatot kapott, amit esztétikailag csak akkor élvezhetünk, amikor kivesszük a dobozból, viszont fontos szerepe van, elsősorban a gyári állványokhoz való illesztéshez, mert így maga a doboztest még véletlenül sem sérülhet.

A hangfalat Naim és Parasound erősítőkkel, QED és VIABLUE kábeleinkkel valamint csöves kimenetű CD-lejátszónkkal és Naim streamerünkkel kötöttük össze, de bevetésre került a nálunk vendégeskedő Gato Audio CD-lejátszó is. A Focal saját állványa a teszt során nem állt rendelkezésünkre, saját márvány darabjaink viszont igen, amelyekről tudjuk, hogy nagyon megbízható darabok.

A legfelső szint alsó határán

A Focalnak van egy megálmodott hangképe, ami itt is teljesen érvényesült. A Sopra N°1-nek egyértelmű előnye a Diablo Utopia-val szemben az árán kívül, hogy korántsem igényel olyan szintű elektronikákat, sem teljesítmény, sem kategória tekintetében, tehát könnyebb belőle kihozni a maximumot. Ez persze nem azt jelenti, hogy hétköznapi komponensek között fogja magát jól érezni, ezekre is jelentős összegeket kell szánnunk, de ebben az esetben egy komplett rendszer kijöhet egy pár Diablo árából, és ez nem elhanyagolható szempont. Hogy elérjük-e az Utopia által képviselt szintet? Természetesen nem, viszont a nyújthatót, ami hasonlóan nívós, sokkal könnyebben.

A gyártó a tisztaság és pontosság terén ezzel a hangfallal is könnyedén letette a névjegyét az asztalunkra, de ez nem is lehetett kérdőjeles, főleg ilyen szinten. A "W" szendvicstechnológiás mélyközép hangszóró legújabb generációs változata sem egy hétköznapi darab, ahogyan a tiszta berillium magassugárzó, és annak spéci kamrája sem, ehhez jöttek még a további saját fejlesztésű technológiák, a magas szintű alapanyagok és a kivitelezés. Mindegyik egyéni és példás. Elsősorban azt figyeltük meg, hogy mindezek a Focal műhelyében tervezett és gyártott bő 3 millió forintos állványos hangfal esetében mennyire tudnak érvényesülni, és milyen ízlésű zenehallgatók kegyeiért indult versenybe.

Shirley Bassey előadását hallgatva nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a mennyországban éreztük magunkat. Ilyen tiszta és egyszerre érzelmes női énekhangot még ebben a kategóriában is ritkán hallottunk, tulajdonképpen maga volt a természetesség definíciója. A kíséret is kellemesen, szépen árnyaltan helyezkedett el, a legapróbb díszítések is pontosan jelentek meg, de nem tolakodtak, nem kapkodtuk a fejünket, hiszen inkább magukkal ragadtak, mintsem kápráztattak. Az összhatás bravúros volt, egyszerre lágy és határozott, megfelelő drámaisággal és tapintattal.

George Michael is a legjobb formáját hozta, énekének visszhangja is arányos maradt, nem voltak felesleges lecsengések, csak maga a bravúros hangszerelés, csapatjáték. Nagyon feküdt tehát a Sopra N°1-nek az igényes jazz és popzene, itt képes volt megmutatni kategóriájának legfontosabb ismérveit. A basszus is bőven elegendő volt és kontroll alatt tartott, nagyon szerette a hangfal, amikor a nagybőgő játékosan, könnyedén szólalt meg, de Marcus Millernél a keményebb és gyorsabb tempóval is könnyedén megbirkózott. Ekkor a pazar dinamikájáról és ritmuskövetéséről is tanúbizonyságot tett, tényleg nem tapasztaltunk semmi bizonytalanságot.

A Focal azt állítja, hogy ez a modell képes igazán nagy szobát is megtölteni, akár 50 m2-est is, ami egy állványos hangfaltól mindenképpen becsülendő. Nekünk sajnos nem állt a meghallgatás során a rendelkezésünkre ekkora alapterület, de abból kiindulva, amit művelt 20 m2-en, könnyen el tudtuk képzelni, hogy nem csupán marketingszövegről van szó. A Sopra N°1-nek 89 dB az érzékenysége, és a nagyon vastag oldalfalak sem könnyítették meg az erősítőnk dolgát, ezért a meghajtáshoz nagyon is ajánlott a 80-100 watt, és minimum a szobahangerő, mert alatta keveset tudott megmutatni az értékeiből. Háttérzenélés tehát kizárt, de nélkülöznünk kell a vehemens duhajkodást is.

Ez viszont nem a hangerőre vonatkozik, hiszen Paganinin olyat hasított a levegőben a Focal, hogy annak a csodájára lehet járni. Továbbra is megőrizte a kontrollt és a tisztaságot, de a légnyomáson bravúrosan és arányosan képes volt emelni, így a zene sem tolakodóvá, sem forszírozottá nem vált. Petrucciani zongoráját is képes volt életnagyságúra növelni, hiszen az állványos hangfalak precizitásába és terébe megfelelő mennyiségű testességet is adagolt, így a koncertterem ábrázolása nem okozott számára gondot, de a wattok bőséges adagolását továbbra se felejtsük el. Knopfler gitárja is így tudott belendülni, Gary Moore-é pedig sírni, de még Hooker bluestaktusai is képesek voltak így érvényesülni, szórakoztatni. Tisztábban ugyan a megszokottnál, de rendkívül élvezetes perceket okozva. A Sopra N°1 ugyanis úgy tudott megmaradni egyértelműen "focalosnak", hogy nem vett el, és nem adott semmit a zenéhez, csupán a saját arcképére formálta, ami viszont természetes, finom, mindenki számára könnyen megszerethető, és nagyon hosszútávon hallgatható.

A Diablo Utopia a basszus terén hagyott maga után némi hiányérzetet, főleg vehemensebb zenéken, és ez a sajátosság, bár korántsem olyan szinten, de itt is tapasztalható volt. A Sopra N°1 egy nagyon szép és minőségi hangfal, ehhez hasonlóan inkább a minőségi zenéket és felvételeket preferálja. Azt tudjuk, hogy Lemmy hangja, vagy a Metallica torzított gitárja nem feltétlenül a tisztaság és pontosság iskolapéldája, ebben az esetben ezek nem is fognak kiteljesedni. Jó hír az ilyen jellegű zenék kedvelőinek, hogy nem kell ilyen mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mert egy Aria vagy Vestia sokkal jobban elboldogul ezekkel a feltételekkel, és még a Focal hangzásról sem kell lemondanunk, viszont kapunk az ilyen jellegű stílusokhoz szükséges dögösséget és basszust.

Összegzés, végszó

A Focal Sopra N°1 egy gyönyörű megjelenésű és hangú állványos hangfal. Képes hatalmas teret is megtölteni, köszönhetően egyedi technológiáinak, furfangos megoldásainak, amelyek hosszú évek kísérletezéseinek az eredményei. Természetesen nem éri el minőségben a Diablo Utopia szintjét, nem is arra szánták, viszont egyszerűbb rendszerbe illeszteni, meghajtani és zenék terén képes nagyobb szegmenst lefedni. A magas- és középtartomány egy olyan szintet képvisel, amit ebben a kategóriában elképzelni lehet, de a basszusra sem lehet panaszunk, ami csak vehemensebb műfajokon tűnhet kevésnek. Nagyon könnyű megszeretni, ezáltal gyorsan a hatalmába keríthet minket a birtoklási vágy, ezért mindenképpen ajánljuk azoknak, akik 3 millió körül keresnek egy olyan állványos hangfalat, ami még hét év elteltével a megjelenése óta is kategóriájának egyik legjobbja. Nagyon finom remekmű, minden szempontból.

1 2

Következő oldal >