Focal Aria 906 állványos hangfal teszt

Szép hang, sajt nélkül

2016. június 28., kedd, 16:50

Focal audio hifi hangfal Aria Focal Aria Focal hangfal hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Focal hangfal teszt

A gyártói weboldalakat, hifi prospektusokat bújva mindannyian másért szemelünk ki, kedvelünk meg egy hangfalat. Megtetszik a színe, a felhasznált anyagok, vagy esetleg a termék karaktere mögött álló koncepció. Aztán jön a meghallgatás. Ettől kezdve minden szubjektívvé válik. De létezik olyan hangdoboz egyáltalán, amit egyszerűen csak jó érzés hallgatni? Az Aria 906 erős kényszert érzett, hogy bebizonyítsa nekünk, naná, hogy létezik!

Az Aria mögött

A hifi világ túltengő kínálatában reggeltől estig sorolhatnánk, az elektronika és hangfal márkákat. Viszont ha utóbbiból egy hasra ütéssel felmondott top 10-es listát kéne komponálni, abból nagy valószínűséggel a legtöbb vájtfülű nem hagyná ki a Focal nevet. Egyszerűen nem lehet mellőzni őket, ha hangfalgyártásról beszélünk. Régóta tevékenykednek, és kellően innovatívak ahhoz, hogy utat törjenek maguknak, erős szereplők maradhassanak a piacon. Jelen esetben innováció alatt elsősorban a konkrét hangszórók fejlesztésére, tervezésére gondolunk. A legtöbb vállalat általában kifejleszt egy csúcstechnológiát, és arra alapozva, a paraméterek óvatos lefaragásával hozza létre ranglétrája alsóbb szintjeire pozícionált termékeit. A Focal esetében hasonló, de kicsit azért mégis más a helyzet. Ha hangszóró tervezésre kerül sor, ők inkább arra összpontosítanak, hogy adott kategóriában a rendelkezésre álló költségekből, a preferált anyagoktól függetlenül mit lehet előhozni. Így a zászlóshajó Utopia sorozat a legtöbb fejlesztést és gyártástechnológiát igénylő Power Flower membránt, míg a gyártó belépő vonalának nevezhető Chorus modellek Polyglass mélyközép hangszórót tartalmaznak. E két széria közé ékelődik be az Aria, mely szendvics szerkezetű, üvegszál rétegek közé préselt lenrost kónusszal működik. Nem csak neve, hanem látványa is organikus hatást kelt a részben természetes anyagot tartalmazó hangszórónak. A lenrost érdes barázdáit ujjbegyünkkel is érezhetjük, a dinamikus membrán érintésekor.

Ha csak az árát nézzük, akkor az Aria 906 érdekes kategóriát képvisel. Párja 320 000 Ft-ba kerül (dió színben 300 000 Ft), és ez a szegmens az, melyben a gyártók kénytelenek megmutatni az arany középút elméleti és gyakorlati előnyeit. Az ekképpen árazott hangfalaktól általában megkapunk egyes, high end nagytestvéreiktől örökölt technológiákat, a dizájnbeli kompromisszumokat pedig csinos formákkal, szebb színekkel kompenzálják. A Focal érdekes magyarázatot fűzött az Aria mögötti koncepcióhoz. Olyannyira, hogy leírásukat az "erős középkategóriára" egy az egyben rá is húzhatnánk.

Az ezredforduló körül és azután is lappangó, folyamatos technikai fellendülés lett úrrá az audio iparban, melynek következtében különféle hipermodern megoldások, miniatűr, ugyanakkor lehengerlő adatokat produkáló hangfalak születtek. Mivel a "high end" hangélményt korábban csak szekrény nagyságú, sci-fibe illő gépszörnyektől kaptuk meg, a széles tömeg pozitívan reagált a mini komponensek meglétére. Olyannyira, hogy a klasszikus hifi rövid időn belül szinte a bitófa alá került. Igen ám, de a hangnyomásszinten kívül egy felturbózott "szatellit sugárzó" nem tud valóságos, audiofil hangélményt nyújtani. Nincs mese, a fizikát nem lehet megkerülni, a jó hangfalak sajnos nagy helyet igényelnek, minőségi zene, és gondosan megtervezett komponensek kellenek az átütő élményhez. Ezért a gyártók (illetve a Focal) kötelességüknek érzik, hogy ha egy zenerajongó hajlandó nagyobb összeget áldozni egy hangsugárzóra, akkor az legyen a szoba éke, valódi bútordarab, melyről a minőség érzete használaton kívül is áramlik. Így könnyebben elfogadhatjuk a tényt, hogy úgymond dobozokkal pakoljuk tele a szobát.

Küllem

Itt jöhetne olvasónk jogos reakciója, miszerint az Aria 906 nem is nagy hangfal. Tényleg nem az. A kétutas, állványra helyezhető hangsugárzók átlagához képest viszont igenis nagyobb, még ha csak pár centivel is. Kissé vaskos teremtés, egyszerűen nem ildomos egy televíziós médiabútorra tenni vagy a könyveink közé passzírozni. Külön kakasülőt, bázist kell neki kialakítanunk otthonunkban, úgyhogy viszonylagos kompaktsága elsősorban pénztárcánk számára örvendetes. Persze, könnyen lehet, hogy egyes szituációkban még az állványos modelleket meghazudtoló erejű basszusokat is megkapjuk, de (és erre visszatérünk a hangminőséget taglaló bekezdésben) aki mindenképpen nagy lélegzetvételű, elsöprő mélyhangokra vágyik, annak vagy kiegészítő mélyládára, vagy pedig egy padlón álló Aria típusra lesz szüksége. De miért beszélünk pozícióbeli kötöttségekről? Hiszen az Aria 906 előre néző basszreflex nyílásos, és az ilyen dobozok valamivel kevésbé kényesek a mögöttük lévő fal közelségére. Igen ám, de a Focal egyike azon kevés cégeknek, akik meghatározzák, hogy "hogyan és merre" kell beüzemelnünk a hangfalakat.

A cég ajánlása szerint minimum 15 négyzetméteres szobában érdemes elhelyezni az Aria 906-ot úgy, hogy a hangfalak 2 méterre legyenek egymástól, illetve 2,5 méterre a hallgatótól. Ha valaki sehogy sem tudja ezt kivitelezni, akkor válogathat más gyártók kínálatából. Az ugyancsak alapkövetelmény, hogy a magassugárzók a fülünkkel azonos magasságból szóljanak, illetve ügyelnünk kell a megfelelő rezgéscsillapításra, leginkább az ehhez a típushoz tervezett opcionális állvánnyal, és nyilván az elektronikákból, ill. kábelekből is érdemes körültekintően válogatni. Ezekkel bizonyára tisztában vannak rutinos hifista olvasóink, de egy kezdő számára nem árt tudni: attól, hogy veszünk egy jó hangfalat, a jó hang még nem garantált.

Visszatérve tesztalanyunkra, a doboz tetejét egybefüggő, fekete üveglap fedi. A választott szín függvényében, az előre haladva enyhén széttartó oldallemezek borítása dió, vagy zongoralakk fekete. A bőrrel bevont előlap éleinek, szegélyeinek megmunkálása kifogástalan. Tetszett, hogy az embléma és a hangszóró technológiát illusztráló felirat, csupán diszkréten kerültek a lenrost membrán körüli keretbe.

A modern hangsugárzós trendeknek megfelelően minden rögzítőelemet vagy csavart elrejtettek. A világosbarna, ténylegesen organikus kónusz feldobja a doboz sötét egyhangúságát, és kis kontrasztot is kölcsönöz neki. Az inverz dóm magassugárzó önmagában produkál némi fényjátékot, különösen, ha besüt a nap a szobánkba, de valójában a körülötte csillogó krómgyűrű ad egy csipetnyi eleganciát a hangfalnak. Egyébiránt a magas frekvenciák keltéséért felelős hangszóró alapjait (nem meglepő módon) az Utopia ihlette. Az alumínium és magnézium ötvözetéből készített felülethez közvetlenül rögzítették a szokásosnál kisebb átmérőjű (ezáltal könnyebb, és gyorsabb mozgásra képes) tekercset, a kosár belső peremét pedig Poron habtöltettel bélelték. Utóbbi megtalálható az Utopia sorozatban is, persze ott berillium membrán kelti a magas frekvenciákat, de ettől még a felfüggesztés eredményez néhány tized százaléknyi csökkenést a hangfal teljes harmonikus torzításában.

Az előlapi védőrács (vagy más nevén hangfalselyem) az egyetlen idom, ami a küllemre destruktívan hatott, vaskos és tömzsi alakja miatt. Láttunk már ennél sokkal elegánsabb fedőelemeket is, persze ennek elsődleges feladata a védelem kellene, hogy legyen, és arra voltaképpen megfelel. Mindent összevetve csinos, kulturált kis hangfal az Aria 906, összeszedett és sajátos, nem akar másokra hasonlítani, és nem is tudna, mint ahogy a francia filmek világa is meglehetősen sajátos. Apropó, tesztalanyunk házon belül, Franciaországban, nem valahol a világ túlsó felén készült.

Hangminőség

A Focal Aria 906 majdnem egy hónapon keresztül vendégeskedett nálunk, ez idő alatt Rotel, Teac és Yamaha erősítőkkel hajtottuk. Utóbbiak közül egyik sem nevezhető kimondottan finomkodónak, de - és ettől vált számunkra érdekessé a hangfal - egyikkel sem bizonyult túlzottan nyersnek, dominánsnak a karaktere. Focal-jellegű adottságait akkor is igyekezett érvényesíteni, amikor látszólag nem neki való zenét vagy erősítőt küldtünk vagy kötöttünk rá.

Az Aria 906 hangja nagyon kellemes, egyúttal kiegyensúlyozott is. Függetlenül attól, hogy milyen zenét vagy filmet indítunk el, biztosak lehetünk abban, hogy ontani fogja magából a részleteket. Másfelől a magassugárzó mellőzi a tipikusan rideg, fémes ízű ércességet (ne feledjük, csak részben alumínium az inverz dóm anyaga), mégsem marad el a valóságos szárazság és csilingelés, ha akusztikus műfajokra kerül sor. Egyébként a hangfal érzékenysége is nagyon jó, szóval ha valaki a nyugodt, elsősorban háttérzenei jellegű aláfestést szereti, annak is tetszeni fog, ahogy az erősítőt szinte teljesen néma jelszintre állítva, még mindig hallani a kedvenc zenénk meghatározó rezdüléseit. A Focal Aria 906 kis és nagy hangerőn is szeret látszólag szerénykedni, aztán a legváratlanabb pillanatban kitárulkozni, ami hangszeres zenék rajongóinak jelent főleg előnyt.

A sztereó hangszínpad kifejezetten meggyőző, de csak akkor, ha a dobozokat a gyártó ajánlása (nocsak, igazuk volt) szerint helyezzük el. Ha az átlagos konzumer környezetek alapján, egy lapostévé két oldalára állítjuk azokat, akkor ne is reménykedjünk nyitott, tagolt hangszínpadban. Kell a hangfalak közötti két méter szabad hely, és tényleg pontosan közéjük kell ülni ahhoz, hogy a holografikus térábrázolás létrejöjjön. Ilyenkor viszont akár vonalzóval be lehetne jelölni az énekhang pozícióját. Referencia számaink között ahányszor csak női ének szólalt meg (Eliane Elias, Cassandra Wilson, Norah Jones), a vokál automatikusan a két hangfal közé állított televízió közepének függőleges vonalába terelődött. A hangszerek könnyedén lebegtek az ének körül, kicsit bizonytalan irányítottsággal, de jóleső, szerény, mégis valóságérzetet keltő dinamikával. Az inverz dóm köré ültetett, enyhén ívelt hullámvezetőnek köszönhetően egész ügyesen szétszórta szobánkban a magas frekvenciákat, de csak akkor hittük el, hogy a zene előttünk "zajlik", ha tényleg leültünk a dobozok elé. Lényegében arra késztet a hangfal, hogy foglalkozzunk vele, miközben magunkat nyugalomba helyezzük, mintha meditálni készülnénk.

Az Aria 906 basszusai szinte sosem váltak ömlengővé, ha mégis, azt úgy tette, hogy ne tűnjön erőltetettnek. Nem egyszer láttuk, hogy a lenrostból szőtt membrán valósággal táncol a lágy gumi perem ölelésében, szinte kiugrott a helyéről, olyan intenzív terhelést kapott a hangfal, ekkor is a kellemesen lágy, levegős és áramló basszusok jelentek meg csupán. Ez a hangdoboz nem diszkósoknak készült, cserébe nem borítja ránk a nagybőgőt, és nem pozícionálja feltétlenül előrébb a basszusgitárt vagy a lábdobot, kivéve, ha a hangmérnök is azt akarta. Esetleges hátrányként említhető, nem a hangfal, hanem a forrásanyagok kárára, hogy internetrádió vagy YouTube videók hallgatásához nem tudjuk ezt ajánlani. Ő hifizésre van kitalálva, fel kell fednie a részleteket. Ezért ha bármilyen, csak egy kicsit is gyengébb minőségű fájl került a lejátszási listára, azonnal hallottuk, hogy a hang szilárdsága, tisztasága elroncsolódott. Ez a hangdoboz minimum CD minőségű fájlokért és BD filmekért kiált, cserébe füllel falhatjuk a tálcán kínált információkat.

A kis francia doboz frekvenciaspektruma szépen egybesimult, legalábbis füllel úgy éreztük, hogy amit kaptunk az egységes egészként került tálalásra. A magassugárzó nem félt kalandor módjára felfedni, boncolgatni a hangszeres zenék részleteit, csak a legkomplexebb darabokban éreztünk egy hajszálnyi fényességet, de a fülünket egyszer sem akarta bántani. Talán többet árulunk el a zenék hallgatásakor kapott részletek felsorolása helyett akkor, ha azt írjuk, hogy az Aria 906 mosolyt csalt az arcunkra. Nem kéjes és nem is áhítatos mosoly volt ez, egyszerűen csak tetszett, amit a rendszer csinál.

Egy szó, mint száz, az Aria 906 hangja rendben van. Akkor is, ha "alulról", az alsó középkategóriás hangfalakhoz, és akkor is, ha "felülről", a kicentizett teljesítményű high end mérnöki csodákhoz viszonyítjuk. A kompromisszumok itt nem azt eredményezik, hogy egy hallgathatatlan, erőtlen katyvaszt kapjunk, ami a váratlan torzulások miatt jóformán saját magát nem engedi megszólalni. Az Aria 906 mindenből adni akar egy kicsit, horizontális és függőleges nyitottsága nem annyira fókuszált, és hiába várunk tőle sziklaszilárd basszusokat, ő finoman tudatni fogja, hogy a könnyű hangfal könnyedén szól. Sok hangszert, vagy nagyon gazdag hangsávokat, intenzív crescendót tartalmazó felvételeknél elképzelhető, hogy pár pillanatig bizonytalanságot mutat, ami valahol érthető, de ezeket a félszeg motívumokat sokan nem is fogják észrevenni.

Végszó

Becsületes munkát végeztek a franciák, az Aria 906 jól megállja a helyét a mai kínálatban. Egyszerűen jó érzés hallgatni. Talán nem válik köddé a hangfal, tudomásunkra adja, hogy neki köszönhető a szép hangzás, de nagyon élvezhetően tálalja a zenét, tisztán, ugyanakkor feleslegesen hozzáadott ízek, sajt és csiga nélkül. Külön említést érdemel a dizájn, mely talán "mindent egy lapra" jelleggel, néhány jól összeválogatott motívum alkalmazásával próbál egy bútorjellegű hifi eszközt eredményezni. Viszont a kategóriára jellemző "lakk fehér vagy lakk fekete" szűkös opciók után valahogy megkönnyebbülést keltett ez a kissé molett, ám annál csinosabb, szinte önmagát fényező kis hangdoboz. Megérdemli, hogy ajánlott vétel legyen.

1 2

Következő oldal >