Denon DHT-S516H soundbar teszt

2020. április 3., péntek, 05:10

Denon audio hifi házimozi soundbar hangfal hangszóró Denon hangfal Denon soundbar hangfal teszt soundbar teszt Denon hangfal teszt Denon soundbar teszt

Amikor egy új Denon termék érkezik hozzánk, szinte borítékolhatjuk, hogy nem fogunk csalódni. Mióta a HEOS név egybe forrt a márkával, ez még inkább igaz, ezért különösen vártuk az új DHT soundbar sorozat tagjait. A gyártó nagy várakozásokkal feszült a piacnak a két új modellel, melyből első körben a kisebbiket, a DHT-S516H-t nyúztuk néhány hétig.

A látszat néha csal

Az utóbbi időben rengeteg soundbar-t volt alkalmunk tesztelni, és sokszor már a doboz méreteiből is lehetett következtetni arra, hogy mivel is állunk szemben. Jelen esetben már itt meglepetés ért, ugyanis a Denon DHT-S516H egy akkorka dobozban érkezett, hogy azt gondoltuk, kimaradt belőle a mélysugárzó. Szerencsére nem így történt, egyszerűen csak ilyen kompakt méretekkel rendelkezett a szett.

Kicsomagolás közben ez be is igazolódott, valóban az utóbbi idők egyik legkisebb mélynyomóját tartottuk a kezünkben, de ha valamit egy férfi igazán tudhat, az az, hogy a méret nem minden. Feltűnt az is, hogy nincs a dobozban távvezérlő, ami kényelmi szempontból akkor is bántó, ha a legszuperebb applikáció, vagy ARC HDMI is rendelkezésre áll. A következő érdekes kiegészítő az volt, amit szerintünk minden hangrúdhoz mellékelni kellene. Ez nem más, mint két, stiftekkel rögzülő, gumírozott acél talp, amivel egyrészt nagyon jól mutat a hangrúd, másrészt szépen elemeli (elcsatolja) a bútorunktól, amennyiben úgy döntünk, hogy nem a falra rögzítjük.

A mélysugárzó és hangrúd is a jellegzetes "HEOS-os" dizájnnal büszkélkedhet, konkrétan megszólalásig hasonlít a Denon HEOS HomeCinema HS2 soundbar-ra, és apró érdekesség, hogy a hangrúd előlapját el lehet távolítani. Ez annyiból nem érhető, hogy megtéve cseppet sem volt esztétikus a látvány, másrészt (amíg meg nem hallgattuk) kisebb csalódás volt a hangszóró készlet. Szinte már megszokott, hogy egy komolyabb hangrúdba annyi hangszórót préselnek, amennyi csak belefér, nos, a Denon ezt másképp oldotta meg. Az összesen 4 db hangszórót (2 db selyem dóm magassugárzó és 2 db ovális mélyközépsugárzó) egyenként hajtja meg egy-egy nagyteljesítményű D osztályú erősítő, de ezeknek a teljesítmény adatait a gyártó valamiért eltitkolta. Ezzel szemben annyit megsúgott a Denon, hogy ugyanazt a 400 Hz/32 bites DSP processzort kapták meg a DHT soundbar-ok, amik a komolyabb házimozi erősítőkben is megtalálhatók.

A hangrúd hátulját nézegetve megnyugvással töltött el minket a csatlakozók száma. Bárcsak minden hasonló eszközön ezt látnánk ebben az árkategóriában. Digitális be- és kimenetekből rendelkezésre áll két HDMI (ebből egy ARC), egy optikai, egy koaxiális, és egy USB, plusz egy 3,5 mm-es analóg AUX bemenetet is kapott. Az ezeken a bemeneteken érkező jelek feldolgozása a Dolby Digital, Dolby Digital Plus és DTS dekódolásig terjed, illetve audio formátumok tekintetében akár FLAC, WAV vagy DSD (2,4 és 5,6 MHz) nagy felbontású fájlokat is le tud játszani. Mostanában több olyan készülék is megfordult nálunk, melyek egyrészt drágábbak és nagyobb teljesítményűek voltak, de vezeték nélküli szolgáltatásaikat tekintve nem jeleskedtek. A Denon DHT testvérek, hála a HEOS "agynak" és persze a manapság divatos Google Assistant és Amazon Alexa hangvezérlő programoknak, ilyen téren szinte tökéletesre sikeredtek. Ránézésre nem is hinné az ember, hogy mi mindent tudnak ezek a soundbar-ok, és sok esetben ébred bennünk az a kétely, hogy ha valami ennyi mindent tud ilyen korrektnek mondható árért, akkor azt a hangzásból vették el. Szerencsére ezeket a rosszindulatú előítéleteket is sikerült a Denon-nak kiirtani belőlünk,ahogy tesztelni kezdtük a DHT-S516H-t.

Működés közben

Mostanra eljutott oda a technológia, hogy talán még az új dolgoktól rettegő szüleink is pillanatok alatt be tudnának üzemelni egy ilyen készüléket (persze némi alapszintű oktatás után).

A már meglévő HEOS applikáció pár másodperccel a bekapcsolás (áram alá helyezés) után azonnal felismerte a DHT-S516H-t, ettől kezdve pedig már csak a megfelelő kábelek csatlakoztatása volt hátra és ennyi. Véleményünk szerint pofás és praktikus ötlet a Denon-tól a hangrúd alatti talpak használata, melyeket csak bele kell gyömöszölni a gumírozott lyukakba és már mehetett is a bútorra. A vezérlő applikáció megnyitása után lényegében a kezünkben az egész világ. A szokásos kedvelt zenei szolgáltatók (Spotify, Deezer, TIDAL, stb.) a TuneIn netrádió végtelennek tűnő kínálata és természetesen a hálózatunkon tárolt tartalmak is mind-mind rendelkezésre állnak. AirPlay 2 és Bluetooth (A2DP/aptX) kapcsolattal is kibővíthetjük a lehetőségeinket, bár ez utóbbit inkább csak akkor javasoljuk, ha nem áll rendelkezésre hálózat, vagy ha Android készülékünk van, mert sajnos Chromecast nincs a fedélzeten.

Ahogy már korábban is említettük, sajnos a Denon nem biztosított távvezérlőt a készülékhez, ezért minden esetben kéznél kell lennie táblagépnek vagy telefonnak, ha csak nem akarunk odafutkosni, és a hangrúd jobb oldali végében manuálisan állítgatni a hangerőt. Hála az ARC funkciónak, erre filmnézés közben nincs szükség, de először kedvenc zenéinkre voltunk kíváncsiak.

A szokásos hangszeres zenéinkkel és sok reménnyel kezdtük a meghallgatást, de egy soundbar már csak soundbar marad. A hangszerek teste (és lelke) továbbra sem mutatkozott meg Norah Jones, Marcus Miller vagy Oscar Petterson albumait hallgatva, de ettől függetlenül az egyik legkellemesebb és legegységesebb hangot produkálta ebben a kategóriában. Az előre beállított "Music" EQ érezhetően semlegesebb és természetesebb hangzást mutatott, mint például a felspécizett "Movie", és az külön tetszett, hogy középállásban hagyott manuális EQ-val is minden a helyén volt.

A teljes frekvencia-tartomány úgy volt jó, ahogy volt, bár a közép- és magashangok kissé mesterkélten és vékonyan szólaltak meg. A basszus érdekes dolog volt az S516H-nál. A kifejezetten diszkrét méretű (172x311x172 mm) mélysugárzó 2 db 13 cm-es hangszórója valami elképesztő mélyhangokat produkált! Nagyon érzékeny volt az elhelyezésre, azaz, amikor távolabb raktuk a hangrúdtól (pl. kanapé, oldalfal stb.) kifejezetten dobozhangúvá vált, ám amikor a "klasszikus" helyére került, kikerekedett a szemünk. Kontrollált, megfogott és hihetetlenül erős mélyhangok rengették meg a kanapét egy-egy láb- vagy üstdobnál, úgy, hogy a mélykiemeléshez még hozzá sem nyúltunk. A hangrúd hangzása nagyon meggyőző volt, de az összesen négy hangszóró nem volt képes olyan tág színpad felállítására, mint több drágább (sok hangszórós) vetélytársa. A nagyfelbontású (FLAC, DSD) fájlok lejátszása érezhető javulást hozott mind a térleképzés, mind a részletek visszaadásában. Továbbra sem jelenthetjük ki, hogy megközelítette egy sztereó rendszer magával ragadó zeneiségét, de a veszteségmentes formátumok már olyan minőségben szólaltak meg, hogy még a legzsémbesebb audiofileknek is el kell ismerniük a soundbar-ok ilyen jellegű fejlődését.

Könnyedebb zenékre sodródva, ahogy 10-ből 10 soundbar, ez a Denon is jobban megnyílt. Talán a zúzósabb rock zenék gitártépős részeivel nem tudott kibékülni a hangrúd magasba húzó karaktere, de amiben több basszus volt (pl. Korn), azokkal határozottan jól érezte magát és persze mi is. Az elektronikus "hupákolást", popzenéket és főleg a mélyhangokban gazdag hip-hopot a várakozásnak megfelelően ez a soundbar is nagy hévvel tolmácsolta, bár itt több esetben is képességeinek határára ért a kompakt méretű mélyláda. Nem hiába, kis helyen kevés levegő fér el. Amíg nem akartuk kidönteni vele a falakat, nagyon magabiztos, erős és egységes hangzással kényeztetett a Denon DHT-S516H, de tiszteletben kellett tartanunk a korlátait.

Filmekre áttérve hagytuk az EQ beállítást "Music"-on a kíváncsiság kedvéért, illetve azért, hogy jobban érezhessük az eltérést az átállításkor. A gyári beállítások nem csak mókusvakító funkciók és jól hallhatóan nem is véletlenül vannak. Amikor átállítottuk Movie-ra hangzást, jóval tagoltabb, széthúzottabb és érezhetően "felpumpáltabb" hangot kaptunk. Ezért az árért nem is vártuk el, hogy igazi faltól falig 5.1 hatás érvényesüljön, ám kellően széles volt tér valamint bizonyos szintig az események is jól elkülönültek egymástól. Egy-egy döngetősebb akció jelentnél (Alita: Harc Angyala, Star Wars, Marvel Kapitány) hatásos volt, hogy emeltünk egy csipetnyit a magas- és mélyhangon, de ami nagyon sokat segített az a dialógus kiemelés (Dialogue Enhancer). A beszédhangok előtérbe kerültek, sokkal jobban érthetőek, szinte dominánsak lettek, mintha egy valódi centersugárzóból szóltak volna. A magas- és középsugárzók határozott, tiszta és nagyon éles hangokat produkáltak egy-egy töltény becsapódás, üveg törés vagy karambol során, melyet bivalyerős, de mégsem pincemély basszusok kísértek. Nagyon tetszett a Denon DHT-S516H-ban, hogy egészen alacsony hangerőn is nagyon dinamikus volt, de ha megkergettük, tisztességesen megrengette a bútorzatot. Sajnos a korlátait hamarabb elérte, mint nagyobb teljesítményű és méretű társai, és a mélysugárzó is csak bizonyos szintig tudott lépést tartani, de sok esetben hallottunk már gyengébb basszusokat jóval nagyobb dobozból.

Nagyon szerettük a zenés filmeket is, mert könyörgés nélkül adta vissza, amit pl. Rami Malek a "vászonra zenélt" (Bohemian Rapsody), különösen a Live Aid jelenetnél. Elviekben a HEOS rendszer képes arra, hogy további HEOS hangsugárzót iktassunk a rendszerbe akár multiroom, akár rendszer hangszóróként, és akkor a hasonló koncertfilmek még hatásosabb élményt adhatnak. Annyi bizonyos, hogy ezzel a szolgáltatás csomaggal, ilyen hangzással, a Denon DHT-S516H egy nagyon jó egyedül álló soundbar, vagy egy annál is jobb multiroom rendszer fő tagja lehet, amire érdemes tovább építkezni.

Összegzés

Ha a Denon, vagy a HEOS logó ott virít egy készüléken, az mindig megnyugtató számunkra egy teszt előtt, mert tudjuk, hogy könnyű dolgunk lesz vele, és minden pillanatát élvezni fogjuk. Az új DHT sorozat tagjainak kisebb modellje, A DHT-S516H jelenleg az egyik legjobb ár/érték arányú soundbar amivel találkoztunk, mely önmagában is nagyon jó választás, de olyan tudás birtokában van, ami akár ennél is többre teszi képessé, ha igény (és persze pénz) van rá. Hangzása megdöbbentően dinamikus és tiszta, zenei képességei is nagyon meggyőzőek, de tisztában kell lenni a korlátaival. Vezérlése pofonegyszerű, a HEOS App továbbra is az egyik kedvencünk, de egy fránya távvezérlő csak elfért volna mellé. Szolgáltatás csomagja minden igényt kielégít, kompakt méreteivel pedig nagyon leegyszerűsíti a felhasználását. Mi nagyon megszerettük és alig várjuk, hogy a nagytesó is ellátogasson hozzánk!

1 2

Következő oldal >