Canton GLE 100 álló hangfal teszt

2023. június 15., csütörtök, 18:10

Canton audio hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal Canton hangfal hifi hangfal teszt Canton hangfal teszt

A Canton GLE sorozatának legnagyobb darabja a GLE 100 a belépő kategória zászlóshajójaként száll harcba a vásárlók kegyeiért. Minden pompát nélkülöző megjelenése miatt lehet, hogy átfut rajta az óvatlan tekintet, de ez a hangdoboz a maga osztályában figyelmet érdemel - különösen abban az esetben, ha egy nagyobb alapterületű nappali lesz az otthona.

A GLE a Canton legsikeresebb hangfalcsaládja, amelynek tagjait a német gyártó nemrégiben teljesen áttervezte, a modellek titán membrános hangszórókat kaptak. Szándékaik szerint megtartották a kivételes ár/érték arányt és a márkára jellemző kiegyenlített hangzást. A GLE széria legnagyobb állóhangfala, a GLE 100 képes a legdinamikusabb és legerőteljesebb megszólalásra, amely méretének és arányainak ismeretében nem meglepő. A sorozat többi tagjával (pl. GLE 50 centersugárzó, GLE 30 surround, Power Sub 12 mélyláda) kombinálva teljes házimozi szettek is összeállíthatóak, de a szériában található még három kisebb állódoboz (GLE 90, 80, 70) és egy kisebb állványos hangfal a GLE 20 személyében, sőt egy 10 és egy 8 colos mélyláda, két falra szerelhető és egy dedikált Atmos hangsugárzó is. A nagy kínálat miatt könnyű a szoba méretéhez igazodó hangfalakat kiválasztani, de egy biztos: a GLE 100-ra pillantva azonnal látszik, hogy nem kis szobákba szánják.

Külső és belső tulajdonságok

A Canton GLE 100 egy háromutas basszreflex konstrukció, amely három színben, makasszárban, matt feketében vagy szatén fehérben kapható, mi egy fehéret teszteltünk. Amikor először pillantja meg valaki a hangdobozokat, azonnal szembeötlik az arányos, de meglehetősen nagyméretű test. A 116 centiméteres magassághoz 24 cm-es szélesség és 40 cm mélység társul, a tömege 33 kg. A reflexnyílás a hátoldalon és közvetlenül a szimpla kábelezést kínáló csatlakozók felett található, a stabilitásról az alaplemezbe csavarozott 4 db masszív láb gondoskodik, amelyek aljára filc került, ezért nem karcolják meg a padlót.

Egyebekben - jóllehet a gyártó számára minden bizonnyal minden gyermeke kedves és szép - a GLE 100-on könnyen átfuthat a figyelmetlen szemlélő tekintete, mert a formaterv semmilyen különlegességet vagy szép ívet nem kínál, azt egyedül az előlapra mágnesesen rögzíthető, ovális kialakítású hangszóró-védő képviseli. Az előző GLE szériával ellentétben az előlapot a sarkoknál már lekerekítették, amelynek köszönhetően a megjelenés némiképp frissebb és modernebb, de minden más egyenes, éles vonalakkal határolt és a GLE 100 formaterve a Canton szerint egyszerű és időtálló, a felületkezelés rendben van, a masszív MDF doboztest is, a hangváltó a kategóriának nemcsak megfelel, hanem azon túlmutató, és ha jobban megvizsgáljuk a hangdoboz tartogat pár érdekességet. Ezt elsősorban a hangszórókészlet jelenti és a minden pompát nélkülöző megjelenés miatt a hesseni gyárat legalább nem érheti az a vád, hogy a vásárlóknak a felesleges cicomázásra kell költeni, itt gyakorlatilag mindent az adott árkategóriában elérhető hangminőségnek vetettek alá.

A korábbi GLE modelleket alumínium membrános hangszórókkal szerelték, az áttervezett változatnál azonban egy másik fémre, a titánra esett a fejlesztők választása, alkotásuknak a "Titanium Wave Surround" fantázianevet adták. A Canton "Wave surround" technológiája maximális kitérést tesz lehetővé és a gyártó ennek segítségével szeretne még több dinamikát kicsiholni a belépő szintű szegmensből. A 2 db 219 mm-es mélysugárzó a gyártó ígérete szerint még pontosabban követi a gyors zenei impulzusokat. A középsugárzó sem kicsi: 174 mm-es és szintén titán membránt kapott, mindhármat meghajtót erős mágnesekkel szerelték fel. A Canton a titán membránoknak köszönhetően agilitást, nagy dinamikát, kiemelkedő felbontást és kiegyensúlyozottságot ígér. Minden bizonnyal emiatt is építették a középsugárzót egy külön egységet képező kamrába a hangdobozon belül – megint csak egy olyan érdekesség, ami kívülről nem látszik és inkább a drágább osztályokban találkozhatunk vele. A Canton GLE 100 minden membránja fém alapú, a magassugárzó is, itt azonban nem titánt, hanem a jól bevált, 25 mm-es, alumínium-mangán dómot használták, amelyet az ideális hangeloszlás és csatolás érdekében kifinomult hullámvezetőkkel láttak el. Az optimalizált keresztváltónak köszönhetően a felső határfrekvencia 40 kHz. A GLE 100 névleges impedanciája 4-8 Ohm, érzékenységét a gyártó nem közli, a meghallgatások alapján a 88-89 dB-es érték tűnik a legvalószínűbbnek.

Meghallgatás, tesztkörnyezet

A Canton GLE 100-at Naim SUPERNAIT 3 és Marantz MODEL 40n sztereó erősítőkkel teszteltük, Naim ND5 XS 2 és Silent Angel Munich M1 hálózati zenelejátszókkal, Gustard X26 Pro D/A konverterrel, AudioQuest kábelezéssel (Sydney RCA, Carbon USB, Carbon 48 HDMI (I2S), Rocket 44 hangfal és Monsoon, Blizzard XTreme tápkábelek), Niagara 7000 tápszűrővel.

Pat Metheny: From This Place albumának címadó dala levegősen, tisztán szólalt meg, jó lecsengésekkel, de kissé elnagyolt magastartománnyal, viszont megfelelő volt a részletezettség és a mélységi térábrázolás, a színpad pedig a hangfalak között épült fel, tehát nem élt a divatos túldimenzionáltság megoldásával.

Az Artemis: If it's Magic számában is a levegősséget és a felbontást kerestük, amit megkaptunk, a nyugodt hangulat átjött, itt is csak a magastartományban volt némi hiányérzetünk, ami a keverés mellett annak is köszönhető, hogy a hangfal az alsótartománynak egyszerűen nagyobb jelentőséget tulajdonított, ami a termetéből kiindulva eleve adott is.

Keb Mo: I Remember You-ján vastag és telt hangképet kaptunk, olyasmit, mint amilyet a felvétel, és mint amit a hangfal méretei sejtettek. A ritmika, a feszesség, ropogósság majdnem tökéletes volt, a szám belső rétegei szépen bontódtak ki, a középtartománnyal elégedettek voltunk.

Tony Macmanus & Alain Genty: Marché következett, mert szerettük volna tovább boncolgatni a hangfal basszus és ritmusjátszó képességeit. A megszokottnál kicsit lassabb és lazább volt az előadása, ami főleg a gitár/basszus együttes játéka során volt érzékelhető, Genty szólóján kevésbé. A benyomás összességében pozitív volt, csak némi feszességet hiányolhattunk a felvételnél, de ekkora termettől ebben az esetben és kategóriában lényegében ezt vártuk el.

A Hot Jazz Band: Fekete Péter dalát - megfelelő tálalásban - a ritmika, a sebesség, a játékosság és a tér tekintetében is élmény hallgatni. A Canton a tuba szólam alatt szépen hozta a bendzsó játékát, Joviális, kellemes karakterrel tolmácsolta a zenét, amiben a tűz és a ritmika a Naim SUPERNAIT 3 segítségével megjelent, így az összhatás élvezetes volt. A tuba testes hangjában nem éreztünk kivetnivalót - sok kisebb hangfalból ez nem csalogatható elő. A bendzsó szóló utáni gyors résznél azt gondoltuk, hogy jobban szétesik majd a hang, de a lehetőségekhez mérten koherens és egyéges maradt, ezt a nehezen lejátszható felvételt korrekten tolmácsolta a hangfal.

A Brian Bromberg: Yes or No-val még egyszer ellenőriztük a basszust és annak ritmikáját, ahol csak a gyors futamok reprodukálása okozott némi a GLE 100-nak, a hangtömeg és a dinamika rendben volt. Ne felejtsük el, hogy dupla, mégpedig 220 mm-es mélysugárzók vannak a dobozban, ebben a kategóriában viszont még az említett dalhoz szükséges gyorsaságot egyszerűen nem kaphatjuk meg.

Simon Phillips: Protocol 4. albumának nyitószáma a Nimbus testes tamokkal szólt, Phillips és Howe zsenialitása elvitte a hátán a muzsikát, de a GLE 100 itt is inkább a hangtömeg és a dinamika terén jeleskedett. A zenészek pontosak voltak, de mint az élő koncerten, itt is hallható volt némi pontatlanság, amit a vehemencia és a hatalmas megmozgatott levegőtömeg kárpótolt.

A David Munyon: Four Wild Horses akkora lökettel indult, mint egy ház, hiszen a számnak ilyen a keverése. A didgeridoo hangja robbanékony volt, utána az üveghangok is szépen pengtek, együtt szép volt az összhatás, de ennek a hangfalnak a basszusát meg kell szelídíteni, amihez leginkább egy megfelelő méretű szoba és egy megfelelően kontrollált erősítő szükséges, tehát kisebb terekbe, ráadásul bizonytalan meghajtással ne nagyon próbálkozzunk, ha jót akarunk.

St. Paul's Cathedral Choir, Holst: In the Meak Bleak Midwinter: a kórus tagjai szépen jelentek meg, a lecsengések és a templom visszhangja is korrekt volt. Nem éreztük úgy, hogy teljesen jelen vagyunk, de értékeltük a hangfal természetességre törekedő középtartományát, a méretéből adódó hangtömeg pedig itt előnyére vált. A térábrázolás is szép volt, ahogy eddig is a két hangfal között épült fel most is a színpad, de mélységében is érzékelhető volt.

Összegzés

A Canton áttervezett GLE sorozatának legnagyobb állódoboza jelentős tartalékokkal rendelkezik, egykönnyen nem lehet kibillenteni az egyensúlyából, de ehhez egy kontrollált erősítőre van szükség. Ebben az esetben mondhatni megingathatatlan, azonban a GLE 100 a basszusban hajlamos némi túlzásra, ezért a hangzása nem marad mindig eléggé száraz és pontos. Képes a nagy hangtömeg megszólaltatására, hiszen a méretei erre predesztinálják, de paradox módon többször is akkor érezte inkább otthon magát, ha kevés hangszert, énekest kellett megjelenítenie. Ekkor viszont esetenként - például kórus megszólaltatásakor - szinte saját árnyékát átugorva vetette észre magát. A hangszórókészlet átmérője és a doboz térfogata miatt eleve nagyobb szobákba szánták és ott is tud igazán érvényesülni.

A dupla mélysugárzó és az ennek köszönhető nagy membránfelület miatt basszusa magasabb hangerőn is lendületes maradt, néha dörgedelmesebben is szólt a kelleténél, kétségtelen azonban, hogy az azonos méretű és árkategóriájú hangfalakhoz képest ebben a tekintetben nincs szégyenkezni valója. Közepes vagy kisebb szobákhoz feltétlenül ajánlott vetni egy pillantást az eggyel kisebb GLE 90-re is, mert meglehet, hogy annak révén a kevesebb végső soron több lesz és kiegyenlítettebb hangképet kapunk. A középtartományban a GLE 100 a kiegyensúlyozottságra és a semlegességre törekedett (ez minden bizonnyal a külön kamrának tudható be), a hangszerek többnyire valósághűen szólaltak meg és a 174 milliméteres középsugárzónak hála volt testük és a semlegességre törekedő hangolás ellenére a megszólalás mégis elég közvetlen volt.

Az alumínium-mangán magassugárzó nem tagadhatja le a fém dómokra nem meglepően jellemző, fémesebb hangzását, de felbontóképessége, részletezőképessége a kategóriának megfelelő. Néha lehetett volna finomabb is, ettől eltekintve nem érheti szó a ház elejét, a két hangsugárzó között felépített, megfelelő dimenziókkal rendelkező térábrázolást kaptunk tőle, amit pontosság jellemez. Mindent egybevetve a Canton GLE 100 a középkategóriában nagyméretű álló hangfalat keresők számára egy korrekt csomagot kínál jó megépítés mellett, és ha a méretének megfelelő helyiségben kell teljesítenie, nem okoz majd csalódást.

1 2

Következő oldal >