Ultrasone IQ fülhallgató teszt
2019. október 28., hétfő, 05:10
Ultrasone audio hifi fülhallgató IEM Ultrasone fülhallgató IEM fülhallgató hifi fülhallgató fülhallgató teszt Ultrasone fülhallgató teszt hifi fülhallgató teszt
A fejhallgatók világa exponenciális tempóban nyit ajtót a hangot többé-kevésbé lerontó Bluetooth alapú jelátvitelnek, és ezután a második leggyorsabban (még ha nem is ennyire látványosan) bővülő kategóriát a vezetékes, hibrid rendszerű fülmonitorok képviselik. Az Ultrasone IQ egyike ezeknek, egy audiofil fülhallgató, amely próbálja összemosni a határokat a profi zenészek és audiofil átlagfelhasználók világai között.
Küllem
Külseje alapján az Ultrasone IQ jó minőségérzetet sugall, de nem árulja el egyértelműen "kékvérű" származását, s viszonylag magas, kb. 180 000 forintos árát. Utóbbi talán nem is baj, hiszen sokan azért döntenek fejhallgató helyett inkább IEM mellett, hogy szolidabb, kevésbé hivalkodó (és drágának tűnő) eszközzel oldják meg az út közbeni zenehallgatást.
Mindazonáltal az IQ nem teljesen visszafogott. Fémötvözetből készült, egy BA és egy dinamikus hangszórót tartalmazó kamráit kívülről aranyszínű motívum díszíti és a gyártó emblémája is krómosan csillog rajta. A házból átlósan kikandikáló, hallójáratba néző hangvezető cső fényes fekete műanyag. Az átlátszó PVC köpeny alatt jól látható az ezüstösen fénylő árnyékoló szövet, amely ad egy kis extravagáns érzetet. Az összkép tehát egy olyan IEM, amely a szürke professzionalizmust nélkülözi, helyette megpróbál kicsit dekoratív is lenni.
Ugyanez érvényes a komplett csomagolásra. A tartozékok közt található több különböző méretű szilikon illeszték és egy kemény falú, patenttal zárható védőtok is. Utóbbiba tetszés szerint beilleszthető egy olyan bölcső/betét, amelyre gondosan rátekerhető a vezeték, így használaton kívül biztosan karc- és gubanc-mentesen tárolható.
A moduláris fülhallgató kábelt MMCX csatlakozóval szerelték, így könnyen cserélhető és később akár tuning vezetékkel is helyettesíthető. A fülhorgot egy átlátszó zsugorcső alá rögzített alumínium dróttal oldották meg. Ez a fajta kialakítás nagyon jó akkor, ha a felhasználó biztonságosan, lötyögés nélkül magára akarja "kanyarítani" a horgot. Más kérdés, hogy minden felhelyezés esetén kicsit többet kell vele szöszmötölni, mint mondjuk egy sima telefonos fülhallgatóval. Cserébe az IQ nem is pottyan ki olyan könnyen.
A külsőségeket illetően az egyetlen viszonylagos negatívum, hogy a 3,5 mm-es Jack dugó (bár előrelátóan 90 fokos házzal szerelték) nem szűkített profilú, ezért tokba bújtatott telefonokba nem, vagy csak körülményesen dugható. Más kérdés, hogy az igényes utazó audiofil ha már ilyen fülhallgatót vesz, akkor azt nem telefonnal fogja használni, hanem egy kiforrott DAP eszközzel (mint amilyeneket pl. a Lootoo és az Audio Opus is gyárt). De akkor miért adtak hozzá mikrofonos headset modult? Talán egyszerűen csak azért, hogy ne kelljen telefonáláshoz és zenehallgatáshoz is külön-külön füleseket hurcolni magunkkal.
Használat közben (komfort, stabilitás, zajszűrés, mindennapi tapasztalatok)
Mivel a fülhallgató alapvető felépítése nem különbözik jelentősen a korábban általunk is tesztelt Ultrasone IQ-PRO modelltől, ugyanazt a felhasználói élményt kaptuk (jelen esetben a moduláris kábel előnyével). Ahhoz hetekre vagy hónapokra lenne szükség, hogy a kábel tartósságáról meggyőződjünk, de továbbra is tartósnak bizonyult. A mikrofonos headset modul szépen tette a dolgát csendes és kevésbé zajos szituációkban. Mikrofonja tömegközlekedés közben hallhatóvá tett szinte valamennyi körülöttünk lévő zajt, ami beszélgető partnerünk számára nem volt túl kellemes élmény.
A tetszés szerint hajlítható fülhorog ezúttal is bevált, jó stabilitást nyújtott. A szilikon illesztékek nem váltottak ki túlzottan feszes, nyomó érzetet, ugyanakkor a fém öntvény ház szinte azonnal felvette testünk hőjét. Így inkább műanyagnak érződött, tehát nem a tipikus rideg fémes érintést okozta. A kábel sajátosan laza szerkezete miatt hajlamos volt néha összegabalyodni, akit ez zavarni szokott, annak segítséget jelenthet a gyártó által mellékelt, fentebb említett védőtok betét, amelybe csak feltekert kábellel lehet helyezni a fülest.
Hangminőség
A teszteléshez FiiO M11 lejátszót használtunk. Természetesen ügyeltünk az alapos bejáratásra is. Hamar kialakult bennünk a fülhallgató karakterének általános jellemzése, de hogy azt kicsit árnyaltabb módon érzékeltessük, különféle zeneszámokon keresztül mutatjuk be tapasztalatainkat:
Női ének + kevés hangszer: Rebecca Pidgeon - Spanish Harlem (The Raven)
A teljességérzet először nem alakult ki egyértelműen. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy az IQ valamit fél kiengedni. Aztán hátra dőltünk és kicsit ellazultunk. Az ének nem volt annyira steril és szuperközeli, mint más hasonlóan árazott füleseken. Picit finomabban és gyengédebben ábrázolta az énekesnő törékeny, könnyű orgánumát, ezzel egyfajta analógos érzetet keltve. A sztereó teret a vártnál lazábban és szellősebben kezelte, ezért a színpad önálló sávként tudott felépülni és nem úgy éreztük, hogy mindent a fejünk középpontja felé akar tolni.
Női ének + zenekar: Diana Krall - Jingle Bells (Christmas Songs)
Az Ultrasone itt is ravaszul alkalmazta magas frekvenciás finomító képességét. Eleinte úgy tűnt, hogy lefaragja a cintányért, de valójában csak kissé lágyított rajta. A zenekar és az ének összességében meleg, naturális, áramló módon jelent meg. A rézfúvósok érzékletesen kiemelkedtek és nem mosódtak el azok az apró hajlítások, ugrások, amik spontán, realisztikus jelleget adnak a reprodukált hangnak. Belengte a selymesség a felvételt, de ettől még nem hajlott át hatásvadász, érzelemhajcsár stílusba a karaktere. Puhaságával együtt objektíven és IEM rendszerhez képest jó térmélységgel és nyitottsággal jelenítette meg ezt a nagy térben rögzített zenét.
Rock zene: Joe Satriani - Luminous Flesh Giants
A torzítós gitárral és cintányérral alaposan megtámogatott zenét stúdiós higgadtsággal kezelte az Ultrasone IQ. Akik a keményebb, zúzós stílusokat részesítik előnyben, azok valószínűleg nem tudnák hova tenni a füles szinte már zavaró nyugodtságát. Utóbbi azonban nem összetévesztendő a tompasággal - még akkor sem, ha az első percben minden jel arra mutat. Az IQ ugyanis nem rejti el a részleteket: ott vannak a cinek, a gitárhúr apró rezdülései, de ezekhez hozzáadódik egy extra réteg selymesség is.
Klasszikus zene: Csajkovszkij - Waltz of the Flowers from The Nutcracker Suite, op. 7
Az IQ emészthető módon, laza természetességgel tálalta ezt a zenét is. A vonósok nekünk kicsit krémessé váltak, de a hangszerek dinamikája és térbeli elhelyezkedése szépen érzékelhető volt. Mindegyik zenészcsoport kicsit más irányból érkezett, a rézfúvósok felől olyan tónusokat is kaptunk, amelyeket hallva az igazi hangszer jutott eszünkbe és nem a teszteléshez használt eszköz. Az IQ nem tudta leplezni jótékonykodó természetét, el kellett fogadni, hogy a hegyes és száraz részleteket kicsit megpuhítja - cserébe a fülünk közel sem fáradt el úgy, mint más, hasonló hibrid rendszerű IEM fülesek esetében.
Elektronikus/pop zene: Flo Rida - My House
Igen, kommersz tuc-tuc anyagot is hallgatunk épp úgy, mint sokan mások, ha épp olyan hangulatba kerülnek. A jó hír az, hogy az ilyen műfajra is igyekszik simulékony, kellemes módon reagálni az IQ. A hardstyle megszállottak nyilvánvalóan kevésnek gondolnák puhasággal ötvözött, agresszivitást szinte teljesen nélkülöző basszusait, viszont van benne annyi kraft, hogy a Flo Rida stílusa által megkövetelt bólogatást kiváltsa a hallgatóból.
Megjegyzés: a leendő tulajdonosban felmerülhet a kérdés, hogy vajon jobban szól-e az IQ a mikrofonos headset modul nélküli kábellel? A rövid válasz: igen. Néhány pillanatig még úgy tűnhet, hogy a különbség elhanyagolható, de valójában nem az. A mikrofon nélküli kábelen jobban kirajzolódik a sztereó tér közepe és a magas frekvenciás részletek is hajszálnyit lelkesebben jelennek meg. Végül, de nem utolsósorban: a legtöbb fülhallgatóhoz többnyire bátran ajánljuk a Comply párna használatát, ezúttal azonban érdemes a gyártó által mellékelt szilikon illesztékekkel is futni egy kört (vagy kipróbálni olyan Comply típusokat, amelyek kevésbé szűrik a zenét), mert a mi szivacsunk már erősen túlcsillapította a füles amúgy is óvatosan közölt magashangjait.
Végszó
Az Ultrasone IQ karaktere élénken felébresztette bennünk a nála majdnem kétszer drágább, Edition eleven fejhallgatóval szerzett emlékeinket. Ugyanazt a finom és lágy, stressz-mentes, karaktert véltük felfedezni hangjában. Ebből a szempontból kiváló munkát végeztek a cég mérnökei. Más kérdés, hogy a 150 000 Ft körüli IEM kínálat mára rendkívül zsúfolttá vált, ezért komoly kihívás lesz az IQ számára, hogy a vásárlók kegyeit elnyerje. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mint minden felső kategóriás hallójárati fülmonitor, ez is meghálál (megkövetel) egy hozzá méltó szintű DAP/DAC eszközt, anélkül hiába vár el zenei nirvánát a hallgató. Az biztos, hogy akit fárasztanak a kikent/kifent, fényesített hangú IEM fülesek, annak sokkal pihentetőbb érzést fog nyújtani az IQ. Akik ezt a lágy, naturalista érzést keresik, azoknak bátran javasoljuk a személyes meghallgatást.