Sennheiser MM 450-X és MM 550-X Travel fejhallgatók tesztje
A nagy utazás
2014. október 2., csütörtök, 13:15
Sennheiser audio fejhallgató Bluetooth zajzáras fejhallgató vezetéknélküli fejhallgató Bluetooth fejhallgató Sennheiser fejhallgató Travel fejhallgató fejhallgató teszt Sennheiser fejhallgató teszt zajzáras fejhallgató teszt
A Sennheiser külön szériát alakított ki azok számára, akik hosszú, akár nemzetközi utazásaik során szeretnének a célra legmegfelelőbb fejhallgatót használni. Aktív zajzár, beépített headset, jó komfort, diszkrét kivitel, és a pláne: mindez vezeték nélkül. Megtaláltuk a legjobb utazós füleseket?
A mai cikkben szereplő termékek közti alapvető különbség, hogy az egyik kisebb, a másik testesebb, ennél fogva a nagyobb termék logikus módon, valamivel drágább is. Már a fülesek kibontásakor is azonnal egyértelművé válik, hogy a Sennheiser mérnökei ezúttal tényleg valami olyat valósítottak meg, amit a négy falon kívüli felhasználás ihletett. De mik az ismertetőjegyek?
A fejhallgatók Samsonite-ja
Az MM 450-X és az MM 550-X külsejét enyhén szemcsés felületű, kemény műanyag borítja. Hasonló burkolatot találunk a manapság kapható, középkategóriás DSLR fényképezőgépeken is. Ez nem törhetetlen anyag, de a fapados fejhallgatókhoz viszonyítva nagyobb eséllyel éli túl, ha véletlenül ráülünk, vagy leesik a fejünkről. A szárbetét rozsdamentes acél. A fülpárnák puhák, műbőr borításúak. A fejpánt ugyancsak párnázott, a kistestvéren műszálas anyaggal bevont, kettéosztott bélést kapunk, az 500-as modell teteje is finoman kettéosztódik, de gyakorlatilag teljesen körbevarrták. További kritérium a gyakran és sokat utazók számára a kis helyigény. Ennek érdekében mindkét füles összecsukható, a fülkamrák pedig lapjukra fordíthatóak, és eltehetjük őket az alaptartozék táskába.
Utóbbi lehetne masszívabb, így inkább tárol, mint véd. A tatyón kívül más is jár: kapunk repülős adaptert, moduláris fejhallgató zsinórt, és egy USB-kábelt is, utóbbi picivel jobb minőségű, mint amiket többnyire okostelefonokhoz mellékelnek. Laikus olvasóink ezen a ponton talán felvonják szemöldöküket, jogosan, hiszen miért kellene egy fejhallgatóhoz USB-kábel? Nos, csupán azért, hogy tölteni tudjuk a beépített akkumulátort.
Nem főz kávét és nem porszívóz fel... de azért okos!
Az akkumulátor több funkciót lát el: tápellátást biztosít az aktív zajszűrőnek, és a Bluetooth-vevőnek. Ezek vezeték nélküli fejhallgatók, tehát elég, ha egyszer párosítjuk őket a telefonunkkal, és onnantól elfelejthetjük a zsinórt. Természetesen, akinek a vezeték szimpatikusabb, azt is használhatja, egyébként ugyanezeket a fejhallgatókat a Sennheiser aktív zajzár nélküli kiadásban is kínálja (MM 400-X és MM 500-X). A zajszűrő a márka jelenlegi legfrissebb, NoiseGard rendszere, a Bluetooth vevő pedig 2.1-es, A2DP és aptX-kompatibilis. Nekünk tetszett, ahogy a kezelőszervek stílusosan a jobboldali kagyló külső lemezére kerültek. Egész kulturáltan sikerült elrendezni az összesen 7 db gombot, Az alsó fehér pöckökkel a BT-kapcsolatot és a zajszűrést aktiválhatjuk, az oldalsók pedig hangerőszabályzásra, és zenelejátszásra szolgálnak. Egyetlen gomb lenyomásával a beépített mikrofon bekapcsol, felerősítve a külvilág hangjait, így szót érthetünk másokkal anélkül, hogy levennénk a fejhallgatót.
Mindez a gyakorlatban
Az aktív zajszűrés lényege, hogy a környezeti zajokból származó, nemkívánatos mélyhangokat kiiktassa, így a szokásos háttérmorajlás nélkül tudjuk hallgatni a zenét. Ami azt illeti, ez a funkció remekül működik mindkét fülesnél, az alsó frekvenciákat mindketten remekül lecsillapítják egy alig érzékelhető szintre. Hosszú távon, még 1-2 hetes használat után is furcsa érzés volt hirtelen kikapcsolni a NoiseGuard-ot, ilyenkor egy pillanatra azt hittük, hogy a fejhallgató búg, közben pedig a villamos morgása lett újra hallható. Eleinte azt gondoltuk, hogy az MM 450-X és az MM 550-X is alkalmas vegyesen utcai, ill. járműves felhasználásra, de ez így nem teljesen igaz. A kisebbik típus kompakt, ergonómiailag sem feltűnő, de mivel fülre fekvő, ezért bizonyos környezeti effektusok még bekapcsolt NoiseGuard mellett is eljutnak a dobhártyánkig. A fület nyomja, ezért szemüveges felhasználóknak 30-40 perc elteltével már kényelmetlenné válhat. Kis méretéből fakadóan nem tudja teljesen lefedni a fülünket, ezért őt inkább utcai, úgymond ?munkába járós? megoldásnak tudjuk elképzelni. A nagyobb modell már fül köré fekvő, ezért jóval hatékonyabban tudja kiszorítani a külvilág hangjait, ráadásul egyáltalán nem nyomja a fület, tehát kényelmesebb is. A nagy karosszéria esetleges hátránya, hogy a pánt nem követi szépen a fejünket, hanem kissé bumfordi módon kiáll kétoldalt, ettől feltűnőbb jelenség. Távolsági buszon vagy repülőgépen viszont ez remélhetőleg senkit nem fog aggasztani.
Hangminőség
Három hétig ismerkedtünk az MM 450-X és MM 550-X fülesekkel, szinte csak tömegközlekedésben használtuk őket. Forráseszköznek egy iPhone 3GS volt segítségünkre, feltöltve a szokásos referencia muzsikákkal, és néhány átlagos minőségű, kellemes hangzású nótával (pl. Deadmau5, Imagine Dragons, Nero, Bonobo, Black Keyes, Gramatik).
A kisebb, 400-as testvér hangminősége nem üti meg azt a szintet, amit hifinek neveznénk, a Bluetooth alapvetően lecsonkítja a magas frekvenciákat, a NoiseGuard a megmaradt részleteket pedig még össze is keni egy picit. Mélyei meleg, lágy tónusban szólalnak meg, közepei kissé gyengédek, szerény tagoltsággal és térérzettel, az áhított magas frekvenciák pedig csak jó esetben hallhatók, többnyire egy függöny mögött bujkálnak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Sennheiser sem hifi fejhallgatóként hirdeti ezt a terméket, de a hangminőséget (és netalán vagányabb külsőt) szomjazó felhasználónak egy MOMENTUM On-Ear jobb választás lehet. Mindenesetre telefonálásra tökéletesen megfelelt az MM 450-X, beszélgetőpartnerünket tisztán hallhattuk ?sztereóban?, ráadásul ő is jól hallotta, amit mi mondunk, a zajos körúti forgalom ellenére.
Az MM 550-X már lényegesen jobban szerepelt, egyébként a vele külsőleg szinte tökéletesen megegyező, ?fapados? (BT és NoiseGuard nélküli) verziót már bemutattuk egy korábbi cikkünkben, ezért titkon sejtettük, hogy mire számítsunk. Akik még nem olvasták a PX 360 tesztet, azoknak eláruljuk, hogy ez egy meleg, lendületes és erőteljes hangzású fejhallgató, ami dinamikus zenével kifejezetten kellemes élményt nyújt. A sima PX 360-ból hiányoltunk némi extra zajszigetelést, és ezúttal meg is kapjuk, ha benyomjuk az alsó fehér gombocskát, ráadásul az elektronika kicsit bársonyosabbá teszi a karaktert. A térhatás visszafogott, viszont sok részlet hallatszik még kifinomultabb felvételekben is, a Bluetooth ezúttal is kicsit lefarag az akusztikus felvételek rezdüléseiből, de a sztereó élményt nem teszi tönkre. Az MM 550-X nem csak szimplán a ?fejünkbe tolja? a zenét, hanem kicsit játszik a hangsávokkal, aminek következtében élénkebbnek, mozgékonyabbnak tűnik a zene. Mindegy, hogy az elektromos gitár dörgését vagy Trentemoller vibráló effektjeit szeretjük jobban, mindkettőnél megoldható, hogy úgy érezzük, mintha a hangok fizikailag létező tárgyakból származva fickándoznának a fülünk közelében. Utóbbi, túl azon, hogy élvezetesebbé teszi a zenét, segít elfelejteni, hogy tesztalanyunk a hangokat nem szándékozik tagolni és irányítani.
Végszó
Az MM 450-X praktikussága és kis mérete valahol azt igazolja, hogy a jó hang önmagában még nem minden. Sokszor az a fontos, hogy a hang egyáltalán elérhető legyen, az már más kérdés, hogy jelen esetben full-extrás funkciókkal tálalják. Mindenesetre a kis füles nem nyújtott többet átlagos zenei élménynél. Aki internetrádiót, hangoskönyvet, 128 kB/s vagy alacsonyabb bitrátájú MP3 zenéket hallgat, annak nem biztos, hogy baja lesz a termék teljesítményével, hiszen a zajszűrés és a vezeték nélküli használat további előnyt és szabadságot ad. Az MM 550-X több pozitív gondolatot zsebelt be, mivel nagyon kényelmes, lényegesen jobban szól, és aránylag alig drágább a kistestvérhez képest. Ezt a fejhallgatót olyan felhasználóknak javasoljuk, akik gyakran utaznak, sokat telefonálnak, és szeretnek könnyed stílusú zenéket hallgatni.