Sennheiser HD 599 hifi fejhallgató teszt
A fejhallgatók Cadillac-je
2016. december 8., csütörtök, 21:55
Sennheiser audio hifi fejhallgató HD599 hifi fejhallgató Sennheiser fejhallgató fejhallgató teszt Sennheiser fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt
A HD 599 nem csak simán megszólaltatja a hangokat. Érezhetően tesz érte, saját módszereket alkalmaz, hogy a hallgató mindig jól érezze magát. Elsőre talán furcsán hangzik, de ez a füles épp úgy zenél, ahogy kinéz.
Új, de mennyire?
A Sennheiser aktuális HD 500 szériája teljesen megújult és kibővült. A HD 599 fejhallgatóval egyetemben három további látott napvilágot (HD 559, HD 569, HD 579), közülük kettőről már mi is írtunk. Ezek a középkategória képviselői, ám mai tesztalanyunk pozíciója relatív. Ha szabad így fogalmaznunk: ő a HD 600 lezser kuzinja. Árát tekintve hozzáférhetőbb, külsőre pedig díszesebb. Így lazábban kezelt hanginformációra számíthatunk, de olyan motívumokkal keveredve, amelyek a Sennheiser audiofil fejhallgatóiban már megtalálhatók.
Ránézésre alig változott elődjéhez képest a HD 599. Könnyen meglehet, hogy HD 598 tulajoknak nem is érdemes rá átváltani. A gyártó nem tett említést arról, hogy változtattak-e a technikai paramétereken, így amiben biztosak lehetünk, az a némileg csiszolgatott dizájn, és amit persze majd a saját fülünkkel hallunk. Egyébiránt 38 mm átmérőjű, saját szabadalomra épített membránoknak ad otthont, 50 Ohm impedancia és 12 Hz-től 38,5 kHz-ig tartó frekvenciatartománnyal. Ehhez még társul a 106 dB hangnyomásszint és az 1 kHz-en mért, <0,1% teljes harmonikus torzítás. A száraz adatok persze nem sokat árulnak el. Akárhogy is, a cikkünk folytatása leginkább azoknak nyújthat támaszt, akik nem találkoztak a régivel, de az újat is most látják először. Továbbá ha valaki 100 000 Ft alatt keres fejhallgatót, olyat, ami kényelmes, főleg otthoni felhasználásra, annak is érdemes tovább olvasnia.
Kézbevétel, használat
A HD 599 háza viszonylag nagy, viszont hangszórókamrái a méretéhez képest lapos profilúak. Így noha terebélyes, mégis jól rásimul a fejre. Jó minőségű műanyagból készült, aminek köszönhetően tömege rendkívül csekély. Sötétbarna párnái plüss kárpitozásúak, nagyobb füleket is könnyen befogadnak. Ahogy manapság elvárható, az OFC magos vezeték moduláris, és magától nem húzódik ki, mivel bajonettes rögzítésű. A meglehetősen széles fejpánt párnázása ugyancsak puha, műbőr kárpittal.
Nem lehet összecsukni, és a DJ fejhallgatókhoz hasonlóan 90/180 fokos forgatásra sem alkalmas. Nem is kell, mivel a HD 599 nyugodt, otthoni körülményekhez lett szabva, nem pedig vad bulikhoz vagy indusztriális közegek, hangstúdiók számára. Hangszórókamrái valamelyest képesek elfordulni és dönthetők is, így a szerkezet képes igazodni a fejünk formájához. Mindez meglepő komfortot eredményez. Évek óta referenciaként használjuk a német cég egykori zászlóshajójaként ismert és mai napig gyártásban lévő HD 600-at, így össze tudtuk hasonlítani a HD 599-cel. Tesztalanyunk, ha hangminőségben nem is, de kényelemben tényleg felülmúlja a nála drágább nagytestvért, ami azért nem semmi.
A hangszórók szabadon szellőznek, a kamra külső felén lévő vékony rács választja el őket a külvilágtól. Ezért zajos szituációkban, hangos helyeken nem használható a HD 599. Csendes körülmények kellenek ahhoz, hogy önfeledten használhassuk, illetve azt sem árt számításba venni, hogy a rajtunk kívül tartózkodó személyek is hallani fogják, amit épp fülelünk. Mindezt a rutinos fejhallgatósok nyilván tudják, csak laikus olvasóink informálása miatt említettük meg.
Hangminőség
Szerencsések vagyunk, amiért az első Magyarországra érkező mintadarabot kézhez kaptuk. Utólag is köszönjük az Audio Partnernek, amiért közel két hónapra rendelkezésünkre bocsátotta a fejhallgatót. Tesztidőszakunk alatt ADL GT40 USB DAC-ot használtunk, ugyanezzel az elektronikával hajtottuk az azóta megtartott és referenciának használt HD 600-at is.
Bemelegítésnek Cassandra Wilson - Red Guitar c. számát indítottuk el. Az elektroakusztikus jazzgitár testének búgását, édes lecsengését hamar észrevettük, szépen kiemelkedett a többi hangszer közül. A tér kicsit szűkebben épült fel, mint pl. a HD 600 esetében. Az ének közel került hozzánk, enyhén fémes érzettel a réshangok kiejtésekor. A középmagas frekvenciára kicsit rátelepítette saját ízét is a HD 599. Dinamikája kellemes volt, élénk részletekkel.
Ezután még kicsit időzve a hangszeres, női éneket tartalmazó zsánernél, elindítottunk egy kevésbé szellős, inkább steril számot is (Sara K. - Stars, Closer To The Music album, a Stockfish Records kiadótól). Minden impulzust nagyon magabiztosan kezelt a fejhallgató. Az érzelmeket és váratlanul támadó gitárjátékot igyekezett lelkesen, afféle izgatottsággal megmutatni. Ennél a felvételnél egyértelműen éreztük, hogy a HD 600 mélységérzetét nem tudja visszaadni a HD 599. Ábrázolt közeli és távoli sávokat, a köztes területet viszont nem skálázta fel. Az énekesnőhöz közel helyezett mikrofon viszont megtette hatását, Sara K. ügyesen fészket rakott az agyunkban. A vokál középre pozícionálását rátermett hifi fejhallgatóként végezte tesztalanyunk.
A fentebb említett számoknál éreztük, hogy próbál uralkodni magán a HD 599. Féken tartotta basszusait, de mindvégig éreztette, hogy többet, keményebbet is adhatnánk neki. Az elektronikus alapokra ráhúzott, swinges motívumokkal (hivatalosan dutch pop-ként emlegetett) Caro Emerald - Back It Up lejátszásakor be is bizonyosodott, a gyors és erőteljes impulzusokat különösen favorizálta. Kemény és feszes basszusokat kaptunk. Nem barbár ömlengést, hanem ízlésesen beosztott, érzékletes erőt. Mint egy sportluxus autó motorja, a HD 599 is képes volt elegánsan, kontrollálva kiengedni a tartalékait.
Minél izgalmasabb zenét indítottunk el, a HD 599 annál lelkesebbé vált. Daft Punk - Get Lucky dalától szellemkarokat növesztett, és mozgatta kezünket, lábunkat, hogy táncra perdüljünk. Mentálisan felpörgetett minket, mintha nem is az irodában ülnénk, hanem egy klubban, néhány felest lehúzva buliznánk. A megfogott basszus mellett sok más effektus is szabadon szólhatott, mozoghatott a HD 599 virtuális hangterében. Egy percre sem akart untató lenni.
Minél több nap telt el, annál inkább erősödött a következő meglátásunk. A fejhallgató nem feltétlenül hitelességre törekedett, inkább arra, érezzük jól magunkat. Mindannyian kicsit máshogy kapcsolódunk ki, másra vágyunk szórakozás címszó alatt, ezért értelemszerűen nem fog mindenkinek megelégedést okozni egy bizonyos karakter. Ettől függetlenül, személyes tapasztalatainkra támaszkodva kijelenthetjük, hogy az árért cserébe jó hangminőséget nyújt a HD 599. Nem ad oda mindent a zenéből, de ezt kevesen fogják negatívumként megélni, mivel hiányosságait ügyesen palástolja izgalommal, lendülettel és mozgalmas részletekkel. Egyes fejhallgatók őszinteségre, mások pedig adrenalinra pályáznak, jelen esetben a valóságérzetet kb. 60 %-ban kaptuk meg, a többi részen pedig a HD 599 ügyesen érlelt, sajátos íze dominált. Mivel ezek a jellemzők egységesen összekeveredtek a részletek között, néha a fejhallgatót, máskor pedig a konkrét előadást figyeltük. Ahogy általánosan a hifizésről elmondható, minél több pénzt költünk, annál kevesebbet érzünk a zene átadására szolgáló eszköz jelenlétéből. A HD 599-nél a technológia és a zeneiség vegyesen érvényesültek.
Végszó
A Sennheiser HD 599 önálló karaktert nyújt, máshoz nem hasonlítható, és ezzel nyilván a gyártó is tisztában van, nem véletlenül jelöli más színnel. Cikkünket némileg a szokásosnál is szubjektívvé tette, hogy akarva-akaratlanul a HD 600-hoz mértük a hangminőséget. Azt javasoljuk, hogy aki a fenti sorokat olvasva úgy érzi, neki pont egy ilyen energikus, mégis tiszta fejhallgatóra van szüksége otthoni zenehallgatáshoz (vagy akár filmnézéshez és videojátékokhoz is), az hallgassa meg a HD 599-et. Ha pedig inkább veszteségmentes zenegyűjteményét szeretné megszólaltani, akkor feltétlenül próbálja ki az eggyel nagyobb HD 600-at is.