Oriveti OD200 fülhallgató teszt
A naturalizmus híve
2024. július 30., kedd, 22:50
Oriveti audio hifi fülhallgató hifi fülhallgató Oriveti fülhallgató fülhallgató teszt Oriveti hifi fülhallgató hifi fülhallgató teszt Oriveti fülhallgató teszt
Az Oriveti audiofil fülmonitorokkal vált ismertté. Továbbra is csupán maréknyi, e kategóriába tartozó termék kötődik hozzá, ám egyre nagyobb nemzetközi népszerűség övezi. Új termékük, az OD200 nem a hangszórók számát helyezi előtérbe, hanem a kapszulából kijövő levegő irányítását. Az eredmény olyan hang, ami semleges, mégsem unalmas. Mellőzi a kozmetikázott hifi karaktert, ezért nem kizárólag átlag felhasználók, hanem akár zenészek is tudnak belőle profitálni.
Tiszta lappal
Az Oriveti specifikusan hallójárati fülmonitorokra (IEM) specializálódott gyártó, korábban több termékük is megfordult a szerkesztőségben. Az eddig bemutatott füleseik többsége hibrid kivitelre épült, ami azt jelenti, hogy oldalanként több (és különböző elven működő) hangszórót tartalmaztak. Az IEM-világban három technológiai nézet terjedt el: bizonyos cégek az egyetlen dinamikus hangszórós kivitelt részesítik előnyben. Mások kizárólag BA (Balanced Armature) hangszórókat helyeznek el fülhallgatójukban. Kísérletező kedvűek pedig (köztük az Oriveti is) hibrid kialakítás mellett voksolnak. Utóbbi esetén a basszust dinamikus, a magas hangokat pedig a gyorsabb mozgásra képes BA hangszóró szólaltatja meg.
Az utóbbi években mindhárom irányzat képviselői közül születtek példás képviselők. A fő kérdés, hogy egy gyártó hogyan tudja kompenzálni egy adott technológia sajátosságait. Egyetlen dinamikus hangszóró esetén (ami az OD200-at szintén jellemzi) fő kérdés, hogy milyen módon lehet a középső/magas frekvenciák és a basszus arányát minél jobb egyensúlyba terelni. Fontos vibrációcsökkentő szerepet tölt be a ház, de látva az utóbbi évek technológiai fejlődését, legalább ennyire meghatározó a belső légüreg alakja, mely a hanghullámok terjedését és a hangszóró működését is tudja befolyásolni.
Aerodinamika a fülben
Az Oriveti OD200 egyedi belső felépítését saját szabadalom védi. Dedicated Airflow Distribution (DAD) névvel látták el, célja, hogy egyedi üregrendszer segítségével minél inkább élvezhető hangzás legyen az eredmény. Az Oriveti háromdimenziós grafikáján jól lehet látni belső felépítését. Kamrák, vezetőcső és melléküregek segítik a levegő optimális haladását.
A gyártó hivatalos honlapján részletesen, angol nyelven el lehet olvasni az összes kis vájat funkcionális célját. Mit nyerünk a DAD technológiával? Az Oriveti leírása alapján a hangszóró is szabadabb, illetve pontosabb mozgást tud végezni az által, hogy a mögötte lévő üreg az átlagosnál több levegőt tartalmaz. Emellett a nyomás egyenlítése a torzítás csökkentését is szolgálja, ami összességében jobb hangzást eredményez.
Küllem és egyéb prémium részletek
Az Oriveti számos apró részletre ügyelt, hogy minél többet kihozzon termékéből a kb. 80 000 forintos árért cserébe. A dinamikus hangszóró membránjára berillium réteget vittek fel, a körülötte lévő ház pedig CNC-vel formált, tömör alumínium ötvözet. Nemcsak a kinézete miatt előnyös, hanem a termék tartóssága szempontjából is. Másik említést érdemlő motívum a kézzel font nyolceres kábel, melynek forrás felőli csatlakozója moduláris. Tetszés szerint lehet ráilleszteni 2,5 mm-es szimmetrikus, 3,5 mm-es vagy 4,4 mm-es Pentaconn dugót. Mindhárom részét képezi a csomagolt tartozékoknak.
Ugyancsak található a dobozban 8 pár fülilleszték, melyek anyagban és méretben is eltérők, érdemes mindegyiket végig próbálni. Továbbá két különböző hangkivezető cső jár az OD200 mellé. Némileg eltérő hangkaraktert eredményeznek, a felhasználó tudja eldönteni, hogy melyiket szeretné használni (nagyon könnyű a cseréjük). Ezen kívül tisztító kefe és egy valódi bőrből készült, elegáns védőtok is hozzáad a felső kategóriás összképhez.
Használat közben
A fülhallgató elegáns, matt "british racing green" zöld színt kapott. Megjelenése, formája merőben eltért a korábban kipróbált Oriveti IEM-ekhez képest, ennek ellenére komfort téren kellemes meglepetést okozott. A kerekített, csúcsos-nyúlványos részek feszítő, bántó érzet nélkül töltötték ki a fület. Néhány percig érzékeltük a hideg fémet, de idővel átvette a testhőt és szinte észrevétlenné vált. A gyártó nem kevés fülillesztéket mellékelt, ezáltal gond nélkül megtaláltuk a számunkra ideális darabokat.
Tetszett az igényes megjelenésű, fém házas csatlakozókkal szerelt kábel, melyen a kiszemelt dugó cseréje csak másodperceket vett igénybe. A korábbi Oriveti termékektől megszokott módon, ezúttal is "fülhorgos" kialakítás mellett döntöttek. A fülhallgatóból kijövő kábelt a fül mögé kellett kanyarítani. Mi döntöttük el, hogy tarkó mögé vagy mellkas előtt vezessük a kábelt. Utóbbi esetén a lépészaj azonnal behallatszott, a ruhának verődő kábel pedig zörgő mellékzajt okozott. Hogy utóbbit elkerüljük, az Y-idomon lévő kis fémdarabot feljebb emeltük, majdnem az áll alá. Általa szinte tökéletesen megszűnt a zavaró kábelhang. A gumis illesztékek viszonylag jól kirekesztették a külvilág zajait, de a hangosabb zörejek és magas frekvenciás hangok kissé beszűrődtek. Aki komolyabb zajszigetelésre tart igényt, annak a habszivacsos (vagy külön kapható Comply) alternatíva beszerzése jelent megoldást.
Hangminőség
Az OD200 tanmesébe illő módon hozta a minőségi IEM-ekre jellemző karakterisztikai adottságokat. Mélységgel adta vissza a zenét, a különböző részletek, hangsávok eltérő távolságokból jelentek meg egyetlen összefolyó massza helyett. A basszus sima volt, elegáns integrációval (amennyiben ügyeltünk a finomabb mélyhangot segítő illeszték és hangkivezető cső alkalmazására). Integráltság alatt értendő, hogy a mélyhang nem feltűnően kapcsolódott a magasabb frekvenciákhoz. Önálló rétegként jelentek meg a basszusgitárok, lábdobok, elektronikus ütemek hangjai anélkül, hogy elnyomták volna a többi részletet - természetesen akkor, ha a hangmérnök is ezt tűzte ki célul.
Ami viszont szerintünk legerősebb adottsága volt, hogy neutrális, könnyed módon jelenítette meg az énekhangokat. Santana - Black Magic Woman c. klasszikusát hallgatva az éneket és ikonikus vinnyogó elektromos gitárt már-már selymesen, de szép áttetszőséggel ábrázolta. Ahogy a dalszöveg megszólalt, a fejünk kellős közepén helyezkedett el, nem pedig a fülhallgatók jobbra-balra eső tengelyén. Ha feljebb tekerük a jelszintet (még mindig Santana, negyedik perc körül beinduló hangszerek), a dobok, ütős hangszerek tiszták voltak, ügyes, kissé feszes, de nem túl agresszív dinamikával. Tetszett, hogy a halk részletek is maguktól értetődő módon, afféle lazasággal röppentek ki az OD200-ból, miközben a basszus finom, elegáns energiával alapozott meg egy minimálisan felmelegített alapot.
Ezen a ponton arra gyanakodtunk, hogy a fülhallgató túl óvatoskodó lesz, ha keményebb zenére kerül sor, de nem így történt. A Massive Attack - Angel c. számát valószínűleg jól ismerik a trip hop rajongói. Mélyhangjai kommersz fülhallgatókon bivalyerősen, ugyanakkor hatásvadász, mélyládaszerű puffogásként jöttek elő. Az OD200 megőrizte a lehengerlő erőt, de csak egy pillanatig. Azon a ponton eresztette ránk az ütemek energiáját, amikor azok valóban csúcspontra értek, utána azonnal "lehiggadtak" az elektronikusan megbolondított brummogások és átadták a helyet a gazdag textúrájú elektromos gitárnak, cintányérnak és pszichedelikus éneknek. Rendkívül finom árnyaltsággal kaptuk vissza ezt a művet, egy átlagos fülhallgatóhoz viszonyítva olyan eltéréssel, mint amikor DVD után 4K-s Blu-ray film kerül a lejátszóba - csak ezúttal hanghullámokkal elmesélve.
Cassandra Wilson jazzénekesnő unalomig ismert Red Guitar c. számát hallgatva erősen kellett figyelni, hogy bármilyen hiányzó vagy gyengébb hangminőségű foszlányt tudjunk nyakon csípni. Az OD200 azonban szüntelenül megtartotta zenei ínyencségét. A berillium bevonatos hangszóró stabilan kezelte a basszust magasabb terhelésen is, a DAD technológia pedig nagy valószínűséggel arról gondoskodott, hogy a kísérő zenészek is hiánytalanul a fejünkbe költözzenek. Nehéz megítélni ilyenkor, hogy a remekül tagolt sztereó színpad és a tiszta rumbatök mekkora mértékben volt a DAD érdeme. Csak az nyújtott volna reprezentatív eredményt, ha ugyanezt a hangszórót egyedi kamrák nélküli fülmonitorba ültetve is meghallgatjuk. Ám a technikai részletek helyett egyszerűen csak élveztük a zenét, annak részletességét és hangulatát. Ha feltétlenül hiányolni kellett valamit, akkor legfeljebb annyit szűrtünk le a Red Guitar-ból, hogy a háttér kicsit homályos maradt, a basszus pedig olykor minimális mértékben meglágyult. De ha nem tudatosan a hangok milyenségére irányítottuk a fókuszt, akkor gond nélkül, élvezettel tudtuk figyelni ahogy a banda játszik - a fejünk kellős közepében.
A korábban kipróbált (és többszörös feláron kapható) Oriveti alternatívák abban nyújtottak többet, hogy gyorsabb, precízebb ábrázolással közölték az atmoszférikus részleteket és még határozottabb kontroll mellett, gyorsabban jelenítették meg a dinamikus mélyhangokat. Árának ismeretében az OD200 is példásan szerepelt és a zene legfontosabb részét, illtetve annak térbeliségét, energikus részleteit kifejezetten jóleső, aprólékos módon adta vissza - még akkor is, ha kicsit feljebb tekertük az iBasso jelszintjét.
Megjegyzés: Az Oriveti OD200 kipróbálása iBasso DX260 hordozható zenelejátszóval történt. Eleinte az alapértelmezetten felhelyezett, fekete hangkivezető csővel zajlott az ismerkedés. Ám utóbbi kissé elfedte a magas hangokat és hiányoltunk további közvetlenséget az énekhangokból. Kicseréltük a sima fémszínű csőre és tisztább, nyersebb hangzást kaptunk, jobb basszus integrációval. Szubjektív, hogy kinek melyik szimpatikus, de mindenképp érdemes meghallgatni mindkét opciót.
Végszó
Az Oriveti OD200 hangminőségre és külső megjelenésre is igényes fülhallgató, mely zokszó nélkül megállja helyét az 50-100 ezer forint közötti kategóriában. A kifinomult technológiáknak köszönhetően hangkaraktere számos pozitív aspektust biztosított, melyekkel jól ismert zenéket is örömteli, kellemes élmény volt rajta keresztül hallgatni. Látszik és hallatszik rajta az odafigyelés, átgondoltság, megérdemel egy Ajánlott Vétel cédulát.