Music Hall PH 25.2 elektroncsöves fejhallgató erősítő teszt

2013. április 10., szerda, 14:25

Music Hall ph25.2 ph25 fejhallgató erősítő headphone amp Music Hall fejhallgató erősítő hifi audio erősítő csöves erősítő csöves fejhallgató erősítő fejhallgató erősítő teszt

Az audiofil fejhallgató megfelelő használatához, akár a teniszhez, két résztvevőre van szükség: fejhallgatóra, és erősítőre. Utóbbi fontosságát csak azok értékelik, akik valaha kipróbálták e két eszköz párosítását, számukra egyértelmű a "más világ" érzés. Igen... és mi van akkor, ha a fejhallgató erősítőbe elektroncsöves előfokot ültetünk, audiofil alkatrészekkel megtámogatva? Az már nagyon más világ? A Music Hall ph25.2 tesztelése választ adott e kérdésünkre.

A ph25.2 külseje egy diszkrét, teljes egészében fémből készült doboz. Szerény módon, még a márkajelzés is kisbetűvel sötétlik a felső sarokban. A készülék 3,4 kilogrammos tömege nem csak a háznak köszönhető, hanem a benne rejtőző, R-magos transzformátornak is. Az előlap meglehetősen vastag, szálcsiszolt alumínium lemez, ebből marták ki a kapcsolók és csatlakozók helyéül szolgáló lyukakat. A ki/bekapcsoló gomb benyomása határozott mozdulatot igényel, vélhetőleg hosszú távon bírja a gyűrődést. Ugyanez érvényes a kétállású, forrásválasztó billenő kapcsolóra is, de a bordázott oldalú potméter kivitelezése is példaértékű. Utóbbi az Alps fejlesztése, e mögé hosszú, zajtalan és lágyan forgó fém tengelyt fektettek, végeredményben nagyon pontosan (0,5 dB-es fokozatokban) és finoman tudjuk beállítani a nekünk tetsző hangerőt. Mindezek mellett minket főleg az elnyűhetetlen, dupla 6,3 mm-es Neutrik fejhallgató kimenet győzött meg. Erőlködés nélkül, alig hallatszó kattanással fogadja a csatlakozót. Ez előny azokhoz a megoldásokhoz képest, melyeknél a dugó beerőltetésétől elmozdul a készülék. Jelen esetben a Music Hall ph25.2 szilárdan megáll gumírozott talpain, a kettős kimenetnek köszönhetően pedig másokat is bevonhatunk a zenehallgatásba. Képzeljük csak el, a férfi ül a nappaliban és kedvenc Diana Krall albumát hallgatja, ekkor beront a feleség. "Már megint azt a csábos hangú nőszemélyt füleled? Inkább segíts lenyírni a füvet!" - jegyzi meg bosszúsan az asszonyság. "Egyáltalán mi olyan jó abban a csúnya fekete dobozban?" A türelmes, zenerajongó férj ilyenkor nyugodt szívvel invitálhatja kedvesét anélkül, hogy át kéne adnia értékes audiofil fejhallgatóját, hiszen élettársa a második kimeneten ugyanazt a zenét hallhatja. És mindketten élvezhetik a zenét. Más kérdés, hogy van-e kéznél még egy füles és kire hárul a fűnyírás feladata.

Hall, vagy nem Hall?

Tesztalanyunk jó darabig vendégeskedett nálunk, ezért sok zenével tudtuk próbálgatni, heteken keresztül hallgattuk különféle fejhallgatókkal. Legtöbbet a Sennheiser HD 600 és AKG K 601 voltak használatban. Forráseszközként a Pioneer N-50 hálózati lejátszóját vettük elő, a jelkapcsolatot pedig egy AudioQuest Golden Gate valamint egy Vertere D-Fi sztereó RCA kábel biztosította. Apropó, a Music Hall ph25.2 kizárólag RCA csatlakozást kínál, az audiofil minősítésű aljzatokból két bemenetet és egy előerősített kimenetet találunk. Ha egyesek hiányolnák a digitális csatlakozó meglétét, megjegyeznénk, hogy DAC is kapható a Music Hall kínálatában, melyet remélhetőleg mi is vendégül láthatunk szerkesztőségünkben. Visszatérve mai tesztalanyunkra, a ph25.2 meghallgatásához remek felvételeket vettünk elő, melyek sokféle műfajt képviseltek. Néhány darab a listából:

UNKLE - When Things Explode (CD) Sarah K. - Stars (CD)

Joni Mitchell - You're My Thrill (lossless, 96/24)

Herbie Hancock - Watermelon Man (lossless, 88/24)

Kari Bremnes - Ed du nord

Muse - Uprising (CD)

Filur feat. Pernille Rosendahl - You and I (Trentemoller remix) (CD)

The Brandt Brauer Frick Ensemble - Bop (CD)

Hangminőség

A Music Hall nagyszerűen példázza az elektroncsöves technológia előnyét. Nem a digitális rendszerek kimértségével, nem egy steril és tűhegyes karakterrel rendelkezik. Nem a pontosságra, sokkal inkább az életszerűségre, az élvezetre helyezi a hangsúlyt, és ettől nagyon érdekes élményt ad. Tulajdonképpen bármilyen meglepő, a Music Hall mást sem tesz, mint zenél nekünk. Amikor hallgatjuk, azonnal elfelejtjük, hogy a hangot valójában egy elektronikus készülék kelti. Teljesen el tudunk vonatkoztatni attól, hogy a muzsika, amit magunk előtt (vagyis magunk körül) érzünk, az egy kis fémdobozból érkezik egy fejhallgatón keresztül. Nekem legalábbis sokszor fel sem tűnt. Ennyire élő karakterrel korábban csak nagyon ritkán találkoztam. Persze az igazsághoz tartozik, hogy beüzemelés után közel egy óráig kell türelmesen kivárni, míg az áramkör kellően felmelegszik és a hangminőség ezzel arányosan fog javulni. Frissen bekapcsolva sem "szól rosszul" a ph25.2, de amikor azonnal benyomjuk az On/Off gombot, még "csak" egy fejhallgató erősítőt hallunk. Aztán szép lassan nem a száraz reprodukciót, hanem a megállíthatatlan, lendületes felvételt kapjuk, méghozzá pazar minőségben. Egészen különös, ahogy a Music Hall bánik a hullámformákkal, egy digitális zongora hangját is képes színesebbé, izgalmasabbá varázsolni. Egyik kedvenc előadóm, a Muse gyakran alkalmaz szintetizátorokat aláfestéshez, és sok esetben ez az aláfestés a zenéhez illően kemény, érces és rideg. A Music Hall megőrzi a szinti karakterét, de a digitális hangból valahogy élő, vagy legalábbis életszerű effektust varázsol. Ezt csinálja az összes muzsikával: az éneket, a hangszereket, minden zörejt felélénkít, aztán a különféle effektusok folyamba gyűlve áramlanak. Szinte elsöpörnek Jack DeJohnette harminc-negyven évvel ezelőtt készült felvételei, mint ha egy fekete-fehér filmet néznénk újra immár színesen. Áramlik a zene. Túlzások nélkül, nem túl sok a mély, nem túl sok a közép, és a részletek, a magastartomány is nagyon kellemes. De azt hiszem, egy ilyen készüléknél felesleges frekvenciákról, felbontásról és hangszínpadról beszélni. Minden benne van, ami kell egy kiadós, élvezetes zenehallgatáshoz.

Végítélet

A Music Hall valahogy más, mint a többi fejhallgató erősítő, amikkel eddig találkoztunk. Olyan, mintha saját tudata volna. Segít a hallgatójának, hogy a zenehallgatás kikapcsolódás legyen, segít kikapcsolni saját magunkat, elvonatkoztatni mindentől és a zenébe temetkezni. Instant dózisban lövelli fülünkbe a zenét, életszerűen, élvezetesen. Belsejét masszív dobozka védi, kezelőszervei elnyűhetetlenek, vezérlése pofonegyszerű - egyedül az árával fogja meggátolni, hogy minden fejhallgatós asztalára kerülhessen. Ezért a pazar és feledhetetlen hangzásért azonban mégis jó ár/érték arányról beszélhetünk, és nyugodt szívvel aggatjuk rá az "Ajánlott Vétel" zászlócskát. A Music Hall ph25.2 egyetlen valós hátránya, hogy minden zenehallgatás előtt legalább fél órát kell várni, hogy az igazi "elektroncsöves" hatásban részesüljünk. Ha kedves olvasónk zenefüggő, és hosszútávra keres - főleg - zenehallgatásra egy különleges elektronikát, feltétlen hallgassa meg a Music Hall erősítőjét!