Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Meze Audio 105 AER fejhallgató teszt
Szerfelett kellemes zenecsemege
2025. január 23., csütörtök, 22:50
Meze MezeAudio audio hifi fejhallgató Meze fejhallgató hifi fejhallgató fejhallgató teszt Meze fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt
A Meze Audio új 105 AER nevet viselő fejhallgatója határozott lépés a kedvezőbb ár/érték arányú audiofil irányba. A román cég referencia fejhallgatóihoz képest töredékáron kapható, miközben több okos részletet megőriz a nála jóval drágább Meze 109 PRO modelltől. Pontosan ilyen termék kell, hogy a sznobéria enyhítése mellett a hétköznapi zenekedvelők radarjára is felkerüljön egy gyártó.
Zenére tervezve
Gyártója állítása szerint a Meze 105 AER azoknak készült, akik mélyebben szeretnének kapcsolódni a zenéikhez. Nyitott hifi fejhallgató, ami minden zenei stílussal előnyösen bánik, ez a név mögötti koncepció. 50 mm-es, dinamikus hangszórót tartalmaz, mely a Meze 109 PRO-ban lévőnek némileg egyszerűsített változata, a kedvezőbb ár érdekében. Mindezt megkoronázza a természet által ihletett formaterv és tudatosan összeválogatott anyagok. A lényegre törő termékleírásból az is kiderül, hogy kifejezetten hosszú hallgatói élményre tervezett fülesre törekedtek, ami azt sugallja, hogy erőssége a hosszútávú komfort. Ideje kicsomagolni!
Küllem
Sokat elárul egy fejhallgatóról, hogy milyen tokkal érkezik, nincs ez másképp a Meze 105 AER esetében sem. Rendkívül masszív, elhisszük róla, hogy megvédi a benne lévő eszközt akkor is, ha véletlenül kiesik a kézből vagy nekiütődik valaminek. A kifejezetten prémium minőséget sugalló táska cipzárral nyílik, fedelének felnyitását követően rálátást enged a benne lévő, szinte teljesen fekete fejhallgatóra.
A szemgyönyörködtető Meze 109 PRO esetében kiderült, hogy mit tud a gyártó több, mint 300 000 forintért. A csaknem feleannyiba kerülő Meze 105 AER alkatrészeinek többségét kevésbé előkelő kinézetű anyag váltja fel. Ha nem is kimondottan luxushatású az összkép, szerintünk változatlanul magas minőségről árulkodik, különösen a cink ötvözetből készült rögzítőelemek és a rugóacél fejpánt.
A virágszirom/pókháló mintára hasonlító, nyitott hangszórókamra ABS és polikarbonát felhasználásával készült, a fejpárna poliuretán, a fülpárnák pedig velúr kárpittal rendelkeznek.
Ha a drágább Meze fejhallgatók mellé kell tenni, akkor látható, hogy egyértelmű, ugyanakkor józanul átgondolt egyszerűsítéseket eszközöltek a tervezőasztalnál. Leginkább a kábelen érződik, hogy próbálták leszorítani a költségeket. Csinos, vékony, rugalmas, de a Meze Audio prémium, fémházas csatlakozóval szerelt kiadásaihoz képest sérülékenyebbnek tűnik, valószínűleg hangminőségben is okoz némi veszteséget, ha belegondolunk, hogy már a 109 PRO-hoz mellékelt alap kábel is színezte a hangot. Aki a legtöbbet szeretné kihozni leendő Meze füleséből, annak érdemes tudni, hogy a cég kínáltában is különböző "tunig" kábel opciók közül tud választani.
A vizuális összkép annak ellenére, hogy egyes apró részleteknél megalkuvást igényelt, kifejezetten meggyőzőre sikerült. Mindez különösen akkor kap jelentőséget, ha más 150-200 ezer forintos fejhallgató, például egy Sennheiser HD 660S2 kerül mellé. Ránézésre az a benyomásunk támad, hogy a Meze kevesebbért nyújt sokkal menőbb kinézetet. Meg kell jegyezni, hogy nem kizárólag a dizájn a siker kulcsa, hanem a saját fejjel, füllel szerzett, mindennapi tapasztalat.
Használat közben
A fülpárnák kísértetiesen hasonlóak (ha nem ugyanazok) voltak, mint a 109 PRO esetében, utóbbi ártól függetlenül, az egyik legkényelmesebb fejhallgató, amivel eddig találkoztunk. A 105 AER komfortszintje nagyon közel állt drágább rokonához, ami azt eredményezte, hogy ebben a kategóriában az általunk eddig kipróbált legjobb komfortot nyújtotta. Hosszabb távon könnyen elfeledkeztünk róla, hogy a fejünkön volt, 336 grammos tömegét kiválóan elosztotta a széles fejpánt és a vastag fülpárnák. Utóbbiak se nem túl süppedős, sem túl feszes bélést tartalmaztak, ezáltal szemüveggel együtt is megmaradt a kifogástalan érzet, viszonylag jó stabilitással kombinálva.
A fejpánt méretével nem a hagyományos, eltolós/kattogós mechanika segítségével kellett beállítani. Egyszerűen csak felvettük a fejhallgatót és annak rugalmas felfüggesztése automatikusan alkalmazkodott a fejünk méretéhez, hasonlóan az AKG referencia modelljeiben lévő kivitelhez. Az okosan kialakított rögzítési pontoknak és igényes anyagoknak köszönhetően semmilyen kattogó, nyikorgó hang nem keletkezett mindennapi használat során. Egyedül a kábel zörgésére lettünk figyelmesek, ha az asztal széléhez vagy a pulóver cipzárjához ért.
Hangminőség
A Meze 105 AER alap karaktere melegebb volt, kissé bársonyos érzettel a középső és magas frekvenciákon. Nem volt olyan analitikus és ultra pontos, mint 109 PRO nevű rokona, de cserébe a kevésbé magas minőségű műsorokkal elnézőbben bánt. Gyártója nem beszélt mellé, amikor úgy jellemezte, hogy bármilyen zenére alkalmas terméket terveztek. Sokféle zenei stílus került lejátszási listánkra és mindegyiket magabiztosan adta vissza tesztalanyunk. Basszusát finom lendület és testesség jellemezte, aminek köszönhetően az energikusabb ütemeket, a drámaibb impulzusokat határozottabb módon jelenítette meg. A legalsó mélyhangok, és általában a frekvenciák nem voltak olyan kimagaslóan finom felbontásúak, mint a 109 PRO, vagy más (többször drágább) kihívók esetében, de ezt jól széttagolt, viszonylag szellős sztereó tér és közvetlen, bensőséges énekhang ábrázolás kompenzálta.
Szó szerinti tompaságtól viszont nem kellett tartani. Joe Satriani - Wind In The Trees c. instrumentális, progresszív rock zsánert képviselő munkájában a rövid, feszes dinamikájú lábdob átjött épp úgy, mint a hegyesen kiugró, csengő cintányérok. Utóbbiak fémes, csattogó hangja kissé vastagon jelent meg, tartottunk tőle, hogy hosszabb távon esetleg fárasztóvá teszik a zenehallgatást, ennek ellenére közepes, enyhén hangos terhelésen még kifejezetten pihentető, kellemes összképet kaptunk. Az elektromos gitár érdessége kissé elveszett, de közben a húrváltásokat, visszhangzó effekteket kifejezően adta vissza az 50 mm-es hangszóró. Habár nem kaptuk meg egy stúdió fejhallgató komolyságát és steril jellegét, kimagasló elégedettséget váltott ki Satriani száma, főleg azért, mert csukott szemmel a tér mozgása jól érvényesült és a távoli részletek (cintányér és zongora) levegősen, széles térben jelentek meg.
Gregory Porter - Quizas, Quizas, Quizas c. számában (Nat King Cole & Me c. album) ismételten remek munkát végzett abban, ahogy a kísérő zenekart elhatárolta Porter karizmatikus, testes énekétől. Az átvezetőkben feltámadó fúvós hangszerek kissé összemosódtak és a vonósok is inkább dallamosságban és mozgásban voltak követhetők, mint térbeli értelemben. Ennek ellenére az összkép mégsem volt rossz, mert az énekhang transzparens maradt, továbbá sok kritikus részletet a melegség ellenére egyértelműen hallottunk, miközben a romantikus hangulat kellemes érzelmeket váltott ki.
Post Malone - Rockstar (feat. 21 Savage) c. slágernótája merőben eltérő irányzatot képviselt, kompresszoros és autotune-olt énekkel, csupa digitális hangeffekttel, szuperintenzív mélyhangokkal. A Meze megfontoltan, de kellemes dallamossággal kezelte a zúzós ütemeket. Nem volt olyan vad a legalsó mélyhang, de cserébe a zenei térre több figyelmet tudtunk szentelni. Az énekhang ismét erős fókuszt kapott és érzékeltük, hogy a hangmérnök kétségtelenül sokat kozmetikázott Malone és Savage magas frekvenciáin is. Átjött a "dalszöveg" metsző hangzása úgy, hogy még éppen mellőzte a harsány jelleget. Ez a meglehetősen kommersz hip hop darab nem pumpált olyan dinamikával, mint egy popzenére kihegyezett ANC-s Bluetooth fejhallgatón, viszont szellőség és színpadkép tekintetében igényesebb volt a felépítése az olcsóbb alternatívák szűkös tere, vadabb karaktere után.
A hifi berendezéseket kezdettől fogva előnyben részesítik a komolyzene rajongói, ezért nem maradhatott ki ilyen darab sem. Vivaldi - Négy Évszak c. albumát hallgatva (a világszínvonalú LSO által eljátszva, Claudio Abbado vezénylésével) olyan finomság és érzelmesség szabadult fel a Meze 105 AER-ből, mintha Sonus faber hangfalakat illesztettünk volna a fejünkhöz. A hegedű jelenlét érzettel muzsikált, a kísérő hangszerek széles színpadon, tágas, levegős térben jelentek meg. Kényszeresen feljebb emeltük a jelszintet (hangerőt) és megkaptuk az ottlét illúzióját. Erősebb terhelésen, a hevesebb pillanatok kissé nyers, erős magas frekvenciákkal társultak, viszont sosem tartottak olyan sokáig, hogy zavaró, fárasztó hatást eredményezzenek. A Tél 1. része lúdbőrt váltott ki, háromszor is végig hallgattuk, minden esetben díjazva az ügyesen elkapott halkabb részleteket. A basszus ezúttal is kissé lassú, lágy érzettel jelent meg, de az általános melegség remekül kompenzálta.
A basszus és mély/közép frekvenciák finoman dominálnak, emiatt is melegebb a hangzás, mint a 109 PRO esetében. Azonban a drágább rokon jobban kihozta a felső közép frekvenciákat, továbbá itt 5-6 kHz között elég jelentős a beesés, de EQ-val lehet kompenzálni.
Alternatívák
E sorok írásakor pár tízezer forint feláron elcsíphető a Sennheiser HD 660S2, mely a legalsó mélyhangokkal szerintünk határozottabban bánt, de hosszútávú komfortban nem olyan kiforrott, mint a Meze 105 AER. Másik megfontolandó alternatíva a Beyerdynamic Amiron Home, leginkább ízlésfüggő, hogy ki részesíti előnyben annak enyhén precízebb (cserébe a Meze 105 AER-hez képest kevésbé meleg) karakterét.
Végszó
A Meze Audio 105 AER hangkaraktere hamar megkedvelhető, köszönhetően enyhén meleg tónusainak, de közben nem lustálkodja el a központban lévő zenei eseményeket. Énekhang megjelenítése különösen jól fókuszált. A basszus lehetne stabilabb, határozottabb a vadabb zenei stílusok esetében, de ez nem úgy értendő, hogy nincs basszusa! Igenis van, ráadásul az olcsóbb kihívókhoz képest bölcsebb adagolással. Gyártója több komolyabb modellt kínál, melyek a legmélyebb és legmagasabb tónusokat pontosabb felbontással kezelik, de 150-200 ezer forint között elég nehéz kifogásolni, amit ez a termék képvisel. Nyitott kérdés, hogy a kábel jobb minőségűre való cseréje milyen hangminőség változást eredményez - korábbi tapasztalatokra alapozva lehet, hogy érdemes élni ilyen tuning lehetőséggel a leendő tulajdonosnak. Színpad megjelenítése, mélység érzete jobb a vártnál, mozgalmas tere a melegséggel kombinálva garantáltan érzelmes, magával ragadó zenei élményt tesz lehetővé. Tetszett!
