Meridian Explorer USB DAC és fejhallgató erősítő teszt

Óriások sarja

2014. október 10., péntek, 17:15

Meridian Explorer audio hifi DAC DA konverter USB DAC fejhallgató erősítő DAC teszt Meridian DAC DA konverter teszt

A mobil DAC népszerű termék manapság, melyet nem csak a nemrég piacra lépett gyártók, hanem régóta létező, high end berkekből ismert hifi cégek kínálatában is egyre gyakrabban láthatunk. Nemrégiben a Meridian is úgy döntött, hogy elkészíti saját referenciáin alapuló mobil DA konverterét, így jött létre az Explorer. Az öngyújtó nagyságú készülékben komoly hardver lapul, az angol cég kiváló minőségű digitális rendszereit ismerve, még az is lehet, hogy mindenkit maga mögé utasít?

A Meridian megbecsült, több évtizedes múltú név a hifi világban, olyan termékkínálattal, ami több szempontból is egyértelműsíti a márka minőséggel kapcsolatos sztenderdjeit. A ma elérhető legjobb típusokból összeállított Meridian készüléklánc árcédulája láttán sokan szóhoz se jutnak, de hát ez a high end lényege, ami csúcs, az legyen valóban csúcs.

A Meridian termékek látszólagos egyszerűsége mögött alkatrészek kavalkádja és élvonalbeli jelfeldolgozó technológiák rejtőznek. Persze mint sokan mások, ez a cég is igyekszik a lehető legártatlanabb esztétikai köntösbe bújtatni termékeit, adott esetben az enyhén ívelt oldalú, piramishoz hasonló formák és a fekete, kör alakú grillel takart hangszórók jelentik az ikonikus egyszerűség titkát. Miért hozzuk fel mindezt? Mert a Meridiant mindig is jellemezte egy stílus, egy közeg, amiből ezúttal kimerészkedett, és váratlanul, szinte bárki számára elérhető eszközt küldött a márkaboltok polcaira. Így aztán eljött az Explorer...

Nem az a kérdés, hogy honnan jött, hanem hogy mit tud

A Meridian Explorer egy hordozható, számítógépről működtethető USB-s DAC, mely elsősorban a mérete által mobil. Beépített akkumulátorral nem rendelkezik, tehát mobiltelefonra, tabletre nem köthető, cserébe a tömege leheletkönnyű, mindössze 50 gramm, és alig nagyobb egy öngyújtónál. Az Explorer külseje egy nagyon csinos megjelenésű, extrudált alumínium kapszula, melyet kétoldalt műanyag fedelek zárnak le. Az oldalsó lemezeken találjuk a csatlakozókat: az egyik oldalra mini USB aljzat, a másikra pedig egy 3,5 mm-es Jack fejhallgató kimenet és egy 3,5 mm-es digitális optikai kimenet került. Előbbi (16 ohmon) 130 mW feszültségű jel kiadására képes, tehát elméletben akár egy komolyabb fejhallgatót is kiszolgál. A digitális kimenet főleg azoknak jelenthet előnyt, akik meglévő hifi készülékükre kötnék az Explorert, így a számítógép hangjele minőségromlás nélkül eljuthat a hangrendszerig.

Belvilág

A készülék belsejében kondenzátor párok lapulnak, két nagyobb példány az analóg eszközöknek, két kisebb pedig a fejhallgató erősítő számára. A digitális-analóg jelátalakítást egy PCM5102 típusú DAC chip végzi, melynek mintavételezési frekvenciája USB kapcsolat esetén 192 kHz/24 bit. A konverter és a jelfolyam szabályzását egy Xmos L1 processzor végzi, a tápáramkörök gondosan leszigetelve, 6-rétegű NYÁK-ba égetve haladnak végig. Az Explorer nem rendelkezik potméterrel, de ez nem jelent gondot, hiszen a számítógépről ugyanúgy állíthatjuk a hangerőt, ráadásul eggyel kevesebb alkatrész áll a jelfolyam útjába.

Bekötés, meghallgatás

Az Explorerhez mellékelnek egy kb. 15 cm hosszú USB kábelt és egy rövid felhasználói dokumentumot. A termék Mac OS és Linux operációs rendszerekkel is kompatibilis, egyedül Windows esetén kell meghajtó programot telepíteni. Utóbbi ingyenes, a gyártó honlapjáról tölthető le. A 2-3 perces installációt követően az Explorer bekerül a Windows által érzékelt lejátszó eszközök közé, be kell állítanunk alapértelmezettnek, és onnan kezdve ő dolgozza fel a digitális hanginformációt. A 3 db LED mindössze a mintavételezés nagyságáról tájékoztat minket. Tesztidőszakunk során nem tapasztaltunk furcsaságokat, a jelkapcsolat mindvégig megmaradt. Még a szövegszerkesztő programot is alig bíró Acer Aspire One netbookról is tudtunk zenét hallgatni 96 kHz/24 bit felbontásban, az USB DAC érezhetően levett egy kis terhet az integrált vezérlő válláról. Ettől függetlenül ajánlott egy kétmagos számítógép legalább 2 GB RAM-mal megtámogatva, mert gyengébb rendszereken a 20-30 vagy akár 100-200 MB terjedelmű zenei fájlok, a párhuzamosan futó szoftverek mellett súlyosan beszaggatnak. Tesztünk során a netbook integrált hangkártyáját és a Meridian Explorert is 192 kHz/24 bitre állítottuk. Nem csak veszteségmentes fájlokat hallgattunk, kíváncsiságból MP3 és CD-minőségű felvétel is került az étlapra. Érdekes, hogy utóbbiak hangja is megváltozik az Explorer előadásában, ettől függetlenül a tömörítettség velejárója, a mosottas és hömpölygő részletszegénység mindkét hangkártyán egyformán visszavett a zene élvezetéből.

Először Santana 1973-as koncertjén felvett, Black Magic Woman c. számba hallgattunk bele. Leszögezzük, hogy már a számítógépről sem kaptunk rossz hangot. Igaz, hogy a magas frekvenciák kicsit összetömörülnek, de térben, dinamikában a laptop hangkártyája is meggyőzően teljesített. Az Explorer néhány kisebb kenődéstől megtisztította a zenét, a hangszerek hangját pedig térben szélesebbre húzta. A zene karaktere nem változott meg, tesztalanyunk gyakorlatilag nem is nyúlt a frekvenciákhoz. A mélység viszont tagoltabbá vált, a jobb térleképzésnek köszönhetően könnyebben átérezhettük a zenészek mozgolódását, a zene pezsgését.

Teszteltünk már hasonló kategóriájú készülékeket, amiknél a ?jó hang? a részletek tornáztatásában, esetleg bizonyos hangsáv (pl. ének) kiemelésében nyilvánult meg. A Meridian nem végez ilyen drasztikus módosításokat. Olyan óvatosan bánik a hangjellel, hogy elsőre még gyakorlott füllel is nehéz volt érzékelni a hatását. Hogy egyértelműbb hatékonyságot kapjunk, nyersebb és profibb hanganyagra kellett váltanunk, így sor került Eliane Elias zongoraművész ?I Thought About You? c. produkciójára is. Santana is szuperül szólt, de Eliane zongorajátéka kevesebb körítéssel, intimebben áradt füleinkbe, briliáns tisztaságú énekhang mellett. Ezúttal az Acer hangkártyája nem szimplán összepréselte a magas frekvenciás részleteket, hanem valóságos ?mocsár-effekt? jött létre. Ráadásul néhány erőteljesebb zongorabillentyű leütésnél még torzítást is hallottunk, ami 60 % körüli hangerőt figyelembe véve, nem jó hír. A Meridian kirántotta a zongora magasait a ?mocsárból?, valósággal nyújtózkodni kezdett a 10 kHz fölötti hanginformáció, eközben az énekre kevert mesterséges visszhang is feltűnőbbé vált.

Záró gondolatok

A Meridian Explorer hallhatóan kijavít olyan jelenségeket, amik egy gyenge minőségű hangkártyán hibaként, hiányosságként tűnnek fel. Mi egy kicsivel markánsabb különbségre számítottunk, persze eleve kiváló minőségű zenéket és fülest hallgattunk, az elektronika csak rátette a pontot a mondat végére. Fontos figyelembe venni, hogy az Explorer önmagában nem megoldás a zenei élmény jobbá tételére. Ahhoz, hogy élvezettel használja bárki is, az illetőnek szó szerint zenerajongónak kell lennie. Olyan számokat érdemes hallgatni az Exploreren, amit az ember már álmából felkeltve is kívülről fúj, és akárhányiszor élvezettel tölti el. Nem árt ismerni kedvenc felvételeink részleteit ahhoz, hogy egyáltalán tudjuk, milyen változásokra számítsunk, ha egy ilyen készüléket beillesztünk a fejhallgató és a számítógép közé. Egy AKG Q 701 vagy Sennheiser HD 600 kategóriájú füles már elég ahhoz, hogy a Meridian ?slusszkulcsa? beindítsa az önfeledt zenélést. Az Explorert annak érdemes meghallgatni, akinek a merevlemezei roskadásig tele vannak tömörítetlen zenefájlokkal, és rendelkezik már valamilyen hifi fejhallgatóval ugyanakkor szinte kizárólag a számítógépet használja forráseszközként. Már csak azért is érdemes volt kipróbálni az Explorert, hogy határozottabban kijelenthessük: egy apró eszköz is képes egyértelműen hallható (és ami fontosabb), pozitív változásokat produkálni.

1 2

Következő oldal >