Grado SR325x fejhallgató teszt
Rátermett résztvevő
2022. április 6., szerda, 07:55
Grado audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató Grado fejhallgató fejhallgató teszt Grado fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt
A Grado megfizethetőbb, Prestige szériája legnagyobb tagjának számító SR325x kisebb testvéreitől eltérően nem műanyag, hanem fémházas. A frissített fejpánt, kábel és a 4. generációs hangszórók együttese váratlanul erős résztvevőt eredményez a felső középkategóriában, mely tökéletlenségei ellenére is megérdemli a figyelmet.
Bevezető gondolatok
Akik komolyabban foglalkoznak fejhallgatókkal, azoknak valószínűleg nem kell bemutatni a több mint 70 éve tevékeny Grado céget. A mai napig brooklyni székhelyű gyártó fő profilja régóta változatlan, fejhallgatókat és hangszedőket készít. Egy időben kacsingattak az in-ear fülhallgatók felé és most is kínálnak vezeték nélküli fül-, illetve fejhallgatókat, de slágercsaládjuk az a kategória, amivel most is foglalkozunk.
Akik megelégelik, hogy sokadik nagyáruházban vásárolt, párezer forintos fülesük landol a kukában, azok vagy örökre elfelejtik a fejhallgatózást, vagy nekiállnak a magasabb minőségű kínálatban kutakodni. Itt jön képbe a Grado Prestige Series. Globális viszonylatban jóval drágább opciókat tartalmaz, mint a szupermarketek polcain szereplő darabok, ugyanakkor még nem a megfizethetetlen kategória. A Magyarországon is kapható felhozatal körülbelül 50 000 és 120 000 forint közötti modellekből áll, a kisebbeket (SR80x, SR125x, SR225x) szinte mindet kipróbáltuk, így logikus volt, hogy a legnagyobb tag is említést kapjon.
Az SR325x fölötti kategóriájú fejhallgatókat is gyárt a Grado, főleg elszántabb audiofilek, zenészek és hangmérnökök számára. Aktuális tesztalanyunk azért fontos szereplő, mert a legtöbb felső-középkategóriát megcélzó konkurens terméke hasonlóan 100-150 000 Ft közé sorolható. Például a Sennheiser HD 600, Meze 99 Classics vagy AKG K 712 Pro. Hogyan szándékozik ilyen húzónevekkel ringbe szállni a Grado SR325x? Tudható, hogy benne már a tovább finomított, 4. generációs hangszórók üzemelnek és nyolceres kábelét is frissítették. De mielőtt a hangra térnénk, csomagoljuk ki!
Küllem
A Grado stílusjegyei közé tartozik a régies megjelenés és a rendkívül egyszerű felépítés. Nincsenek felesleges műanyag takarólemezek és csavarfejek, az összkép egyszerűbb nem is lehetne. A csomagolás is végletekig lecsupaszított: vékonyka fehér papírdoboz, benne a fejhallgató, egy szivacslemezbe téve és egy köszönőlevéllel kombinált bemutatkozó lapocska a gyártótól. Talán nem kimondottan felvágós körítés 120 000 forintért, de minek fizettessenek ki a vásárlóval a matyóhímzéses selyemmel és műanyaggal bélelt kartondobozt, ha úgyis csak a tartalma lesz használva?
Az SR325x ugyanazt a formavilágot kapta, mint kisebb testvérei, néhány apró eltéréssel. A bőr fejpánt tartósabb és elegánsabb érzetű, mint az olcsóbb variánsokon lévő műbőr. És ami fontosabb, a hangszóróház nem műanyag, hanem fém. Utóbbi a hangzás szempontjából fontos, hiszen hatékonyabban csillapítja a hangszóró által keltett rezgéseket, így kisebb torzítás és tisztább karakter várható el.
A fejhallgató kábele vastag és nehéz, ráadásul nem cserélhető, mert beépítették a jobb és bal oldali házakba. Nyolceres belseje és vastag külső köpenye által viszont sejthető, hogy jobban állja majd az idő próbáját, mint a tömeggyártott alternatívák cérnametélt vékonyságú fityegői. A fülpárna egy tölcsér formájú szivacskarika, nincs memóriahab vagy műbőr kárpit. Ilyen téren szinte zavarba ejtően konzervatív a Grado.
Használat közben
Az SR325x használata ugyanolyan élmény volt, mint a többi Prestige Series családba tartozó fejhallgatóé. Mindössze annyi eltérést tapasztaltunk, hogy az alumínium kicsit megnövelte a nem túl vészes tömeget: nekünk 255 grammot mutatott a mérleg, ami kifejezetten barátinak számít. A szokásos Grado sajátossággal, vagyis a fülre fekvő szivacspárnákkal kellett kompromisszumot kötnünk. Nem volt annyira komfortos az SR325x, mint hasonló összegért kapható, de fül köré (over-ear) fekvő alternatívái. A szivacskarikák belső éle eleinte minket zavart, de a fejpánt nagyon óvatos, enyhe kifeszegetésével sokkal kisebbre csökkentettük az oldalirányú nyomást. Cserébe csökkent a stabilitás érzet, de ez a füles amúgy sem sportolóknak készült.
A kábel vastagsága egyfelől bíztató volt, mert tartósságot sugallt. Viszont a végtelen forgású hangszórókamrák miatt néha hajlamos volt ide-oda tekeregni és öntörvényűen húzódott valamilyen irányba különösen akkor, ha íróasztal mellett használtuk a fejhallgatót. Mindezzel együtt lehetett élni, de ilyen téren a Grado szemlátomást nem kívánt lépést tartani vetélytársaival.
A Grado SR325x teszteléséhez RME ADI-2 DAC FS D/A konverterrel egybeépített fejhallgató erősítőt használtunk, iMac számítógéphez csatlakoztatva. A meghallgatás során JRiver Media Center 28 szoftverből játszottunk le 24 bites PCM és DSD fájlokat.
Hangminőség
A fejhallgató karaktere friss, eleven, tiszta volt. Dinamikája és áttetszősége, amennyire emlékezetünkre támaszkodhattunk, kétségtelenül javult a korábbi generációhoz képest. Picit fényes, de nem fárasztó magashangokat, egyenesen őszinte középső hangokat és bársonyos, kellemesen diszkrét basszust biztosított, stúdiószerű hangzással megjelenítve referencia fájljainkat.
Cassandra Wilson - Red Guitar c. számában meghökkentően eleven és dinamikus volt mindegyik ütős hangszer. A gitárpendülés árnyaltan, gazdag textúrával jelent meg. A mélyhangok térbeli értelemben kicsit elhalványultak a többi részlethez képest, de a basszus melegségért felelős része végig támogatta a zenét. Az ének kristálytiszta volt, néha szinte már túlságosan is. Végül mégsem bántotta a fülünket. A hangszerek jól elkülönültek egymástól, de az összkép kicsit szűkre fókuszált maradt, mintha közvetlen közel álltunk volna az énekeshez és a zenészekhez is.
Ezután a Dave Brubeck Quartet - Take Five c. jazz klasszikusa következett. A cintányér szinte lélegzett, a szaxofon megőrizte érdes, könnyed jellegét. A zongora dinamikája meglepően határozott volt, de a közeli fókusz érzete megmaradt, tehát a hangszerek nem terültek szét túl nagy térben. A tér mélysége tehát nem volt túl nagy, de a térérzet, a hangok iránya és a középpont ábrázolása mégis meggyőzőre sikerült. A nagybőgő hangyányit álmatag volt a mi szubjektív ízlésünknek, viszont a lábdob energiáját magabiztosan jelenítette meg a fejhallgató.
Meghallgattuk a Rodrigo y Gabriela duó megunhatatlan Diablo Rojo c. számát is, melyet a Grado váratlan profizmussal adott vissza. A hangszereket őszintén, mellébeszélés és szépítgetés nélkül repítette az agyunkba. Meghökkentően ügyes volt a gitárhoz ütődő kéz, a pendülések és a lecsengések megjelenítése is. Ez a fentiekhez képest kicsit elevenebb és fűtöttebb muzsika rámutatott a Grado dinamikai mélységeire. Egyáltalán nem tojta össze magát a komplex anyagtól, sőt, az intenzív információtól éledt fel igazán. E számnál végig a hideg futkosott a hátunkon, ami egyértelműen jó jelnek számított.
A Grado SR325X frekvenciagörbéje 100 kHz alatt kissé sovány (azért alábecsülni sem kell, a határain belül még gazdagon visszaad egy orgonát vagy nagybőgőt), 20 Hz-től 15 dB-lel kisebb hangnyomásszintet mutat, mint a 100 Hz-től 1,8 kHz-ig érő, szép egyenletes szakasz. Viszont 5 kHz-nél majdnem 20 dB-t ugrik felfelé, majd 10 kHz után fokozatosan lehanyatlik. A basszusokat leszámítva olyan, mintha fejlesztői a Harman célgörbéhez próbálták volna igazítani, ami nem baj. Utóbbit jobban megközelíti, mint a hasonló összegért kapható Sennheiser HD 600. Figyelemreméltó, hogy a jobb és baloldal milyen összhangban üzemel.
Végszó
Mai viszonylatban 120 000 forintért a Grado SR325X nagyon jó hangú fejhallgató. Közép/magas frekvenciás részletekben ügyesebb, mint a hasonló összegért kapható (általunk is használt) Sennheiser HD 600 fejhallgató. Basszusban nem kifejezetten erős, ami könnyűzenei stílusoknál (hip hop, elektronikus stb.) kicsit érzékelhető, viszont a hangszereket és éneksávokat szépen jeleníti meg. Hangja a mértéktartó basszussal együtt is hiteles és tiszta, felbontása és színpadképe megéri a pénzét. Viszont a fülpárna megosztó lehet. A beépített kábel is. A fülre fekvő kategória eleve kényes választás és a Grado fülpárnái még azon belül sem a legkényelmesebbek. A fejpánt óvatos beállításával csökkenthető az oldalirányú nyomás, de vásárlás előtt mindenkinek érdemes személyesen is felpróbálni, legalább 5-10 percig. Akinél átesik ezen a rostán és elfogadja fizikai adottságait, annak a Grado SR325x megbízható referencia hangot kínál.